2014. december 22. hétfő
Zéno napja
Főoldal Fotógaléria Soroksári Hírlap Eseménynaptár Ügyintézés Hirdetmények Honlaptérkép Soroksári cégek
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelete az adósságkezelési szolgáltatásról

Rendelet "PDF" formátumban

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat
Képviselő-testületének
18/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelete
az adósságkezelési szolgáltatásról
(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)

 

 

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 55/C.§ (1) bekezdés a) pontjában és az 55/C.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában, 23.§ (5) bekezdés 11. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 55/C.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:


I.                   Fejezet
Általános rendelkezések

1. A rendelet célja


1.§ (1) Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a szociálisan hátrányos helyzetbe került, de fizetőkészséget mutató személyek, családok lakhatással kapcsolatos adósságterheinek enyhítése és a folyamatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való hozzásegítés céljából e rendeletben foglalt feltételekkel adósságkezelési szolgáltatást nyújt.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében az adósságkezelési szolgáltatás rendszerét, az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósságtípusok körét, a szolgáltatásra való jogosultság feltételeit, az adós, az adósságkövetelés jogosultja, az adósságkezelési tanácsadó, valamint az Önkormányzat közötti együttműködés formáit, az adósságcsökkentési támogatás mértékét és a kérelmek elbírálásának rendjét szabályozza.
(3) Az adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosult részére adósságcsökkentési támogatás és adósságkezelési tanácsadás nyújtható.

2. A rendelet hatálya


2.§ (1) A rendelet hatálya az Önkormányzat közigazgatási területén élő, a kerületben bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki, akik életvitelszerűen
a)            az önkormányzat tulajdonában álló lakásban bérlőként (bérlőtársként, társbérlőként),
b)           [1]magántulajdonú, társasházi szövetkezeti lakásban tulajdonosként, haszonélvezeti joggal vagy bérlőként vagy a tulajdonos, a haszonélvező egyenesági rokonaként
 laknak.
(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
3.§ E rendelet alkalmazásában:
1)     jövedelem: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak;
2)     vagyon: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak;
3)     család: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak;
4)     közeli hozzátartozó: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak;
5)     háztartás: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak;
6)     egyedülálló: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak;
7)     egyedülélő: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak,
8)     rendszeres pénzellátás: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak;
9)     kereső tevékenység: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak;
10) aktív korú: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározottak,
11) közüzemi szolgáltató: az áram-, víz-, csatorna-, távfűtés-, gázszolgáltatás, szemétszállítást biztosító szolgáltatók, valamint a közös költség tekintetében az érintett számlázó, továbbá önkormányzati lakás esetében Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári [2]Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály;
12) lakás: olyan összefüggő helyiségcsoport, amely helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolhat
a) összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany-, vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással, központi fűtési móddal rendelkezik
b) komfortos lakás: az a lakás, amely legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik
c) félkomfortos lakás: az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és egyedi fűtési móddal rendelkezik.
.d) komfort nélküli lakás: az a lakás, mely nem felel meg a félkomfortos lakás követelményeinek, de legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint vízvétel lehetősége biztosított.
13)       lakószoba: az a lakóhelyiség, melynek alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja, külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik, melegpadlója van, továbbá fűthető és legalább egy kétméteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.
14)       félszoba: az olyan lakóhelyiség, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert nem haladja meg.
15)       egyenesági rokon: azon rokonok, akik közül az egyik a másiktól származik, így a felmenők és a lemenők (azaz a szülő, nagyszülő, dédszülő, a gyermek, unoka, dédunoka).
16)       [3]adós: az adóssággal érintett lakásban bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és ott életvitelszerűen lakó tulajdonos, tulajdonostárs, haszonélvező, bérlő, bérlőtárs vagy a tulajdonos, a haszonélvező egyenesági rokona.”

17)       adósság: lakhatási költségek körébe tartozó és e rendeletben elismert adósságtípus hátralék mértéke,
18)       összes adósság: az adós által adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelme előterjesztése időpontjában fennálló adósságok együttes mértéke,
19)       kezelt adósság: az adós összes adósságából az adósságkezelési szolgáltatás körébe bevont hátralék mértéke,
20)       önrész: az adós által vállalt befizetési összeg, melynek nagysága megegyezik a kezelt adósság mértéke és az adósságcsökkentési támogatás összegének különbözetével.
21)       előzetes együttműködési megállapodás: az a megállapodás, amelyben az adós nyilatkozik a szolgáltatás feltételeinek elfogadásáról, felhatalmazza az adósságkezelési tanácsadót a szolgáltatóktól történő adatkérésre és hozzájárul anyagi helyzetének feltárásához.
22)       adósságkezelési megállapodás: az a megállapodás, amit az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követően köt az adós [4]az Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztő Központ (1238 Budapest, Táncsics Mihály u. 45.) Budapest XXIII. kerület - Családsegítő Szolgálattal (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat), mint –az Önkormányzat által- együttműködésre kijelölt szervvel a további együttműködésről és a fennmaradó tartozás  rendezéséről.

3. Eljárási szabályok
 
 
4.§ (1) E rendeletet a Szoctv-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006.(III.27.) Kormányrendelettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvénnyel (a továbbiakban: Ket.) együtt kell alkalmazni.
(2) Az adósságkezelési szolgáltatás és az adósságcsökkentési támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem egész évben folyamatosan benyújtható a rendeletben meghatározott jogosultságot igazoló mellékletek csatolásával a Családsegítő Szolgálaton keresztül Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) [5]Humán-közszolgáltatási Osztályán (a továbbiakban: Eljáró hatóság).

5.§ (1) A kérelem elbírálásához a Családsegítő Szolgálat és az Eljáró hatóság köteles bekérni a Szoctv-ben, a Vhr-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.
(2) A szociális ellátások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra a Szoctv. 10.§ (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az adós által benyújtott jövedelemnyilatkozatokhoz minden esetben csatolni kell az adós és a vele életvitelszerűen közös háztartásba élők jövedelmének valódiságát igazoló iratokat.
(4) A jövedelmet
a)                         a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző hónapra vonatkozó, a munkáltató által kiállított nettó jövedelemigazolás vagy munkabér jegyzék,
b)                         [6]vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző, adóbevallással lezárt évben szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,

c)                         álláskeresési támogatás esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központja Budapest XX. Kerületi Munkaügyi Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
d)                        nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonat,
e)                         a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat,
f)                          [7]a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,
g)                         [8]szünetelő vállalkozás esetén az azt alátámasztó dokumentum,
a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat,
h)                         állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. kerületi Gyámhivatal határozata,
i)                            ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
j)                           nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat
k)                         amennyiben a kérelmező, nagykorú közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,
l)                           egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat
a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás) igazolja.
(5) Amennyiben az Eljáró hatóság a jövedelem vagy vagyonnyilatkozat valódiságát hivatalos tudomása, az adós nyilatkozata vagy környezettanulmány alapján vitatja, felhívhatja az adóst az általa lakott lakás, a saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelem nyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető.
(6) Az Eljáró hatóság jogosult megkeresni az állami adóhatóságot, hogy az egy főre jutó jövedelem kiszámításához az adós, valamint a vele közös háztartásban élő személy jövedelemadójának alapját közölje.
(7) Az adóssal közös háztartásban élő személy személyi jövedelemadójának (6) bekezdés szerinti megkérése előtt az Eljáró hatóság beszerzi az érintett hozzájáruló nyilatkozatát. Amennyiben az érintett a hozzájáruló nyilatkozat tételét megtagadja, úgy az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem elutasításra kerül.

6.§ (1) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem benyújtásakor az 5.§-ban foglaltakon kívül igazolni kell:
a)            a közös háztartásban élők számát a személyi igazolvány és lakcímkártya bemutatásával;
b)           [9]a lakás nagyságát és a lakásban tartózkodás jogcímét hitelt érdemlően igazoló irat (adásvételi szerződés, tulajdoni lap, hiteles albérleti vagy bérleti szerződés, valamint egyenesági rokon esetében a rokoni minőség igazolása) csatolásával;
c)            a háztartásban szolgáltatást végző közüzemi szolgáltatók által kiállított irattal az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről ( a továbbiakban: hátralékigazolások).  A hátralékigazoláson fel kell tüntetni a hátralék teljes összegét, annak kamatait, a hátralék keletkezésének időszakát;
d)           háztartásban szolgáltatást végző közüzemi szolgáltatók által kiállított és az előzetes együttműködés alatt befizetett három havi közüzemi szolgáltatások díját igazoló számlák másolatát;
e)            az adós kérelemben tett nyilatkozatával azon adósságok jogcíméről és összegéről, amelynek kezelését kéri,
f)            az adós kérelemben tett nyilatkozatával, hogy vállalja az adósságkezelési programba bevont adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését,
g)           az adós kérelemben tett nyilatkozatával arról, hogy vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,
h)           az adós kérelemben tett nyilatkozatával arról, hogy amennyiben részére készüléket [Vhr 22. § (1) bek.] biztosítanak, vállalja a készülék legalább egyéves időtartamban történő rendeltetésszerű használatát,
i)             nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek esetében az iskolalátogatási igazolás csatolása;
j)             az adóssal közös háztartásban élő – korhatárra tekintet nélkül –tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos személyről, a fogyatékosságról, rokkantságról szóló igazolás csatolásával.
(2) Az adós a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az Eljáró hatóságnál és a Családsegítő Szolgálatnál.

7.§ A Családsegítő Szolgálat az adósságkezelés iránti kérelmet és a mellékletek átvételét igazoló bizonylatot az adós adósságkezelési szolgáltatásba történő támogató vagy elutasító javaslatával együtt az átvételt követő 5 napon belül megküldi az Eljáró hatóságnak.

8.§ (1)[10] Az adósságkezelési szolgáltatás iránt benyújtott kérelmek tárgyában, valamint a támogatások folyósításával kapcsolatos egyéb kérdésekben a polgármester nevében az Eljáró hatóság határozattal, illetőleg végzéssel dönt.
(2)[11] Eljáró hatóság az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem elbírálása során, amennyiben azt a tényállás tisztázása vagy jogerős határozatban megállapított kötelezettség teljesítésének ellenőrzése szükségessé teszi, környezettanulmányt végez.”
 (3) Az Eljáró hatóság a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg. Amennyiben az adós a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja rendelkezésre, vagy a (2) bekezdés szerinti környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé , az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(4) Eljáró hatóság a polgármester nevében eljárva az (1) bekezdésben foglalt eljárása során különösen az alábbi döntéseket hozhatja:
a) határozatában az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelemnek helyt adhat, egyben dönt az adósságcsökkentési támogatás mértékéről, az adós által vállalt önrész befizetésének mértékéről és a fizetés módjáról, valamint rendelkezik a támogatás adósságkövetelés jogosultja felé történő utalásának feltételeiről és módjáról,
b) az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet határozattal elutasíthatja,
c) a kérelemre indult eljárást végzéssel megszüntetheti,
d) e rendelet 24. §-ban foglaltak fennállása esetén határozatával a szolgáltatásra és támogatásra valói jogosultságot, és a támogatás további folyósítását megszünteti, egyben dönt a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszaköveteléséről,
e) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel – a Ket. 30. §-ában foglalt esetekben – elutasítja,
f) végzéssel dönt igazolási kérelmek tárgyában,
g) végzéssel dönt – a Ket. 124-145.§-ában meghatározott – végrehajtási ügyekben.
(5)[12] A döntés kézbesíttetéséről az Eljáró hatóság gondoskodik.
(6) Az I. fokú határozat, illetőleg végzés ellen – ha más jogszabály kivételt nem tesz – a Képviselő-testülethez címzett illetékmentes fellebbezéssel lehet élni, melyet a döntés közlésétől számított 15 napon belül az Eljáró hatóságon lehet benyújtani, illetőleg postai úton eljuttatni.
(7) A Képviselő-testület által hozott II. fokú döntés bírósági felülvizsgálatát – feltéve, hogy azt törvény lehetővé teszi – a döntés közlésétől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni a Fővárosi Bírósághoz benyújtott kereseti kérelemmel.

9.§ A lakásfenntartási kiadások körében keletkezett hátralékok rendezésére irányuló eljárás költség- és illetékmentes.

4. Jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítése

10.§ (1)[13] A jogosulatlanul igénybevett támogatás megtérítésével kapcsolatban a Szoctv. 17. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelező határozatban a visszafizetés ütemezésének meg kell egyeznie a támogatást megállapító határozatban meghatározott ütemezéssel.
(3) A polgármester a kötelezett kérelmére a (2) bekezdésben meghozott határozatát egy ízben méltányosságból módosíthatja oly módon, hogy a visszafizetendő összeg mértékét csökkentheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, feltéve, hogy az igénybevételtől egy év még nem telt el és a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely az adós vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál.
(4) A polgármester a (2), valamint (3) bekezdésben szabályozott hatáskörében hozott döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett - a döntés közlésétől számított 15 napon belül az Eljáró hatóságon benyújtott vagy postai úton eljuttatott - illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.
5. Adatkezelés
11. § (1) Az Önkormányzata Jegyzője a támogatási jogosultság megállapítása, a támogatás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából – az Eljáró hatóság közreműködésével – a Szoctv. 18. §-ában meghatározott nyilvántartást vezet.
(2) Az, akire a nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok esetében betekintési, helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő Eljáró hatóságtól.
(3) Az (1) bekezdésben adatkezelésre jogosultak a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, abból – az előző kitétel figyelembevételével – statisztikai célra adatokat szolgáltathatnak.
(4) Az e rendelet alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.

II.                Fejezet

Adósságkezelési szolgáltatás


6. Az adós jogai

12. § (1) Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatás esetén az adóst
a) adósságkezelési tanácsadásban és
b) adósságcsökkentési támogatásban részesíti.
(2) Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.
(3) Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül, melyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

13. § Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatása az adósságkövetelés jogosultjával kötött megállapodás esetén az alábbi adósságtípusokra terjed ki:
a) vezetékes gázdíj-tartozás,
b) áramszolgáltatás díjtartozás,
c) víz- és csatornahasználati díjtartozás,
d) szemétszállítási díjtartozás,
e) önkormányzati lakás esetén lakbér-tartozás,
f) közös költség hátralék.

14. § Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság feltételei
(1)   Az adósságkezelési szolgáltatás körébe bevont adósságtípus(ok)nál, a kezelendő adósság(ok) maximális összegéből az eljárás során 400.000.- Ft vehető figyelembe, mint bázisszám.
(2)   Amennyiben a bevont adósságtípusnál a hátralék összege a 400.000.- Ft-ot meghaladja, az adósnak vállalnia kell, hogy az adósságcsökkentési támogatással csökkentett hátralék fennmaradó részét önerőből, részletfizetéssel megfizeti.
(3)   Ha az adós egyidejűleg több típusú adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatás mértékét és összegét a kezelt adósságok összegének arányában kell meghatározni. Ekkor arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják.

15.§ (1) Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a családot, vagy személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a)            akinek adóssága meghaladja az 50.000.- Ft-ot, és
b)           akinek a 13. §-ban meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, valamint az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, és
c)akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén 350%-át, és vagyonnal sem a kérelmező, sem a kérelmező háztartásának tagjai nem rendelkeznek, és
d)           az Önkormányzat által elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik.
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából a kerületben elismert lakásnagyság az életvitelszerűen együttlakó személyek számától függően az alábbiak szerint értendő:
a) ha a háztartásban egy személy lakik: legfeljebb                2 lakószoba
b) ha a háztartásban két személy lakik: legfeljebb                3 lakószoba
c) ha a háztartásban három - öt személy lakik: legfeljebb     4 lakószoba
d) ha a háztartásban hat személy lakik: legfeljebb                5 lakószoba
e) ha hat személynél több lakik a háztartásban, minden további személy után ½ lakószoba.
(3) E rendelet alkalmazása során elismert lakásminőség: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli.
(4) Amennyiben az adósnak több adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább a 13.§-ban meghatározott egyik adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik adósságtípusba tartozó adósság kezelhető.
(5) A 15.§ (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.

16.§ Nem részesíthető adósságcsökkentési szolgáltatásban az adós, akinek
a) a háztartásában a lakásfenntartás havi költsége meghaladja a háztartás havi összes jövedelmének 70 %-át, ideértve az adósságkezelési szolgáltatásba bevont közüzemi szolgáltató(k)nál fennálló hátralék 400.000.- Ft feletti részének 1/12 részét  is,  vagy
b) a kerületben elismert, a háztartás létszámához igazított szobaszámot meghaladó lakásban lakik.

17.§ (1) A 15.§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően méltányosságból adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az önkormányzati bérlakásban élő egyedülálló személy, aki e lakószobákat meghaladó lakásban lakik, és az önkormányzatnál jelezte kisebb lakás iránti igényét.
(2) Méltányosságból adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az adós, ha hitelt érdemlően igazolja, hogy életkörülményeiben az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 12 hónapon belül méltányolható változás következett be, az adósságcsökkentési támogatás az egyéb feltételek teljesülése esetén méltányosságból megállapítható, ha a lakás nagysága egy kategóriával eltér a rá vonatkozóan egyébként megállapítandó lakásnagyságtól. E bekezdés szempontjából méltányolható változásnak tekinthető különösen a hozzátartozó halála, a házasság felbontása, az adós nagykorúvá vált gyermekének elköltözése, a munkahely elvesztése.

18.§ (1) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama 12 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(2) A szolgáltatásra való jogosultság kezdetének dátuma a jogosult által a Családsegítő Szolgálatnál megkötött, és e rendelet 3. mellékletét képező Adósságkezelési megállapodás megkötésének dátuma. 
(3) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(4) Az (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult.
(6) Az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás mértékét és számítási szabályait a Szoctv. 38. §-a szabályozza.

7. Az adós kötelezettségei

19. § (1) Az adós köteles a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelme benyújtását megelőzően adósságkezelési tanácsadást igénybe venni. Ennek érdekében köteles együttműködni és Előzetes Együttműködési Megállapodást kötni a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadójával.
(2) Az előzetes együttműködés időtartama minimum – folyamatos – három hónap, amely alatt az adósságkezelési tanácsadó megvizsgálja a háztartás fizetési képességét és motivációját.
(3) Az előzetes együttműködés időtartam alatt az adós kötelezettséget vállal a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek maradéktalan és folyamatos teljesítésére.
(4) Amennyiben az előzetes együttműködés időtartama alatt nem nyer bizonyítást, hogy az adós a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tud tenni, az adósságkezelési tanácsadó nem látja el támogató javaslattal a kérelmet.
(5) Az adós köteles az adósságkezelési szolgáltatásba bevont tartozásának legalább 25%-át (a továbbiakban önrész) az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben legkésőbb a 7.§ szerinti támogató javaslat megküldését megelőző munkanapig megfizetni és a megfizetés teljesítésének tényét a Családsegítő Szolgálatnál igazolni.
(6) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosultságot szerzett adós az adósságkezelés időtartama alatt köteles együttműködni az Eljáró hatósággal, az adósságkövetelés jogosultjával és a Családsegítő Szolgálattal.
(7) Az adósságkezelés szolgáltatás időtartama az adósságcsökkentési támogatás és szolgáltatásra való jogosultságot megállapító döntést tartalmazó határozat dátumától számított tizenkettedik hónap végéig tart.
(8) Az együttműködés során az adós köteles:
a)      az adósságcsökkentési támogatás és szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozatban foglalt a 25%-ot meghaladó önrészkülönbözet mértékét a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az adósságkövetelés jogosultjának megfizetni.
b)      hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
c)      aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,
d)     az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot és az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadóját e rendelet 3. mellékletében meghatározott adósságkezelési megállapodás megkötése céljából,
e)      havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.
f)       az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában az adósságkövetelés jogosultjával szerződést kötni a tartozás megfizetéséről.
(9) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt együttműködni és havi lakásfenntartással kapcsolatos kiadásainak teljesítését havi egy alkalommal igazolni köteles az adósságkezelési tanácsadónál.

8. Adósságkezelési tanácsadás


20.§ (1) Az önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult részére adósságkezelési tanácsadást működtet a Családsegítő Szolgálat útján, amelyen az adós köteles részt venni.
(2) Az adósságkezelési tanácsadó a tanácsadás keretében:
a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartás fizetési kapacitását és készségét, ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,
c) a támogatást megállapító határozat meghozatalához szükséges dokumentumok alapján a támogatásra javaslatot tesz a rendelet 2. mellékletében foglalt tartalommal,
d) az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: Adósságkezelési Megállapodás) köt a rendelet 3. mellékletében megjelölt tartalommal,
e) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az Adósságkezelési Megállapodásban foglaltak betartását,
f) jelzéssel él az önkormányzat felé, ha az adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, szükség esetén kezdeményezi hatósági intézkedés megtételét.
(3) Az Adósságkezelési Megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát,
b) a támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,
c) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettség teljesítése igazolásának módját.
(4) Az adós az adósságkezelési tanácsadóval legalább havi egy alkalommal kapcsolatot tart, amelynek során köteles a tanácsadónál igazolni a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítését.
(5) Az adósságkezelési tanácsadó a megszüntetés okának felmerülésétől számított 8 munkanapon belül javaslatot tesz az önkormányzat felé a támogatás megszüntetésére, ha
a) az adós a megállapodás megkötésére nem jelenik meg, vagy
b) a tanácsadáson egy alkalommal nem vesz részt, és távolmaradását, hitelt érdemlően nem igazolja, vagy
c) a vállalt adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

9. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke

21.§ (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át és összege legfeljebb 300.000.- Ft, azaz háromszázezer forint lehet.
(2) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont kezelt adósságtípus(ok) összegének felső határa:
400.000.-Ft.
(3) 400.000.- Ft feletti adósságtípus esetén, csak akkor részesülhet adósságcsökkentési támogatásban az adós, ha vállalja a teljes hátralék és a 400.000.- Ft közötti különbözet részletekben történő megfizetését a szolgáltatás időtartama (12 hónap) alatt.
(4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke hat éven belül újbóli igénylés esetén sávosan csökkenő arányban kerül megállapításra, mégpedig
a) Első igénylés esetén minimum 25% önrész befizetés mellett, legfeljebb 75%-os támogatás állapítható meg.
b) Amennyiben az igénylő egy alkalommal már részesült támogatásban, úgy legalább 35% önrész-befizetés mellett, legfeljebb 65%-os támogatás állapítható meg.
c) Amennyiben az igénylő már két alkalommal részesült támogatásban, úgy a harmadik igénybevételtől legalább 40% önrész-befizetés mellett, legfeljebb 60%-os támogatás állapítható meg.
(5) A (4) bekezdésben foglalt sávos támogatások számításánál, jelen szakasz (1) és (2) bekezdésében leírt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) Amennyiben újbóli igénybevételre 6 év elteltével kerül sor, a (4) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

22. § (1)Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást határozattal állapítja meg.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell:
a) a támogatást nyújtó önkormányzat, mint támogató adatait, a támogatásban részesülő személy, mint támogatott adatait, valamint az adósságkövetelés jogosultja elnevezését és adatait,
b) az adósnak, egyes adósságkövetelés jogosultjánál az adósságkezelésbe bevont – a rendelet hatály alá tartozó – adósságtípusait, és mértékét, valamint az adós azonosító adatait és a támogatás mértékét,
c) az önrészkülönbözet mértékét,
d) az adósságcsökkentési támogatás mértékét, összegét és folyósításának szabályait, továbbá az adósságcsökkentési támogatás formáját (vissza nem térítendő szociális támogatás),
e) az adós tájékoztatását arról, hogy az önkormányzat a támogatást az adósságkövetelés jogosultjának(inak) utalja,
f) az adós tájékoztatását arról, hogy a támogatást nyújtó önkormányzat a támogatás időtartama alatt az adósságkövetelés jogosultjánál informálódik az aktuális befizetésekről,
g) a feltételek nem teljesülése esetén érvényesülő jogkövetkezményeket,
h) az adósságkezelés időtartamát,
i) tájékoztatást az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásról,
j) tájékoztatást az adósságkezelési tanácsadóval történő megállapodás megkötésére vonatkozóan,
k) rendelkezést az adósságkezelési tanácsadáson való kötelező részvételről.
(3) Az adósságcsökkentési támogatásról rendelkező határozatot az önkormányzat megküldi a Családsegítő Szolgálatnak, az adósságkövetelés jogosultjának, az adósnak, és mindazoknak, akikre nézve rendelkezést tartalmaz.
 
10. Az adósságcsökkentési támogatás folyósítására vonatkozó szabályok

23.§ (1) A megállapított adósságcsökkentési támogatásnak az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben történő folyósításáról a jegyző gondoskodik.
(2) Amennyiben az adós a 19. § (5) bekezdésében foglalt önrészfizetési kötelezettségének az ott megadott határidőig és a 21. § (4) bekezdésének adósra alkalmazott a) – c) pontjában foglalt mértékben nem tesz eleget, az adósságcsökkentési támogatás és szolgáltatásra való jogosultság megszüntetésre kerül.

24. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult
a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
b) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.
(2) Az adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
(3) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő egyedülálló személy az adósságkezelés időtartama alatt elhalálozik, az adósságkezelési szolgáltatás megszűnik.
(4) Ha az elhunyt, adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy háztartásában olyan nagykorú személy él, aki jogutódként képes a támogatás feltételeit az igénylő halála után teljesíteni, vagy ha a kiskorú hozzátartozók gyámja vállalja a támogatás feltételeit, az adósságcsökkentési támogatás tovább folyósítható.
(5) Amennyiben továbbfolyósításra kerül sor, a háztartásában lakó nagykorú személy vagy a kiskorú személy gyámja, a szolgáltatás időtartalmának végéig a havi lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítését igazolni köteles.
(6) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy lakóhelye megváltozik, a támogatást vissza kell fizetni.
(7) Amennyiben az adósságcsökkentési támogatás megszüntetésre kerül, kérelemre méltányosságból a már folyósított támogatás visszafizetésének elengedését, vagy mérséklését, részletekben történő megfizetését lehet engedélyezni a Szoctv. 17. §-ban és a 10.§ (3) bekezdésben foglalt szociális helyzet alapján.
(8) Ugyanazon személy vagy házastársának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést – számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

25.§ A megállapított adósságcsökkentési támogatás folyósítására, valamint visszatérítésére a Vhr. 55-56.§-ait is alkalmazni kell.
 

III.             Fejezet

Záró rendelkezések
 
11. Hatályba léptető rendelkezések


26.§ Ez a rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba.
 
27.§ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XXIII.kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 44/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelete.

12. Átmeneti rendelkezések
 
28.§ E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést megelőző 90 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál indult és jogerős határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.




             Geiger Ferenc s.k.                                       Szimoncsikné dr. Laza Margit s.k.
                polgármester                                                                   jegyző
 

 

 

 


 

[1] Módosította a 36/2014.(XII.26.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2014. december 27-től

[2] Szövegrészt módosította a 36/2014.(XII.26.) önkormányzati rendelet 6. § a) pontja Hatályos: 2014. december 27-től

[3] Módosította a 36/2014.(XII.26.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2014. december 27-től

[4] Szövegrészt módosította a 36/2014.(XII.26.) önkormányzati rendelet 6. § b) pontja Hatályos: 2014. december 27-től

[5] „Közigazgatási Főosztály” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 30/2013.(VII.12.) önkormányzati rendelet 14. § a) pont Hatályos: 2013. július 12-től

[6] Módosította a 7/2014.(III.28.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés Hatályos: 2014. március 29-től

[7] „családi pótlék” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 30/2013.(VII.12.) önkormányzati rendelet 14. § b) pont Hatályos: 2013. július 12-től

[8] Módosította a 7/2014.(III.28.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdés Hatályos: 2014. március 29-től

[9] Módosította a 36/2014.(XII.26.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2014. december 27-től

[10] Módosította a 36/2014.(XII.26.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés Hatályos: 2014. december 27-től

[11] Módosította a 36/2014.(XII.26.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés Hatályos: 2014. december 27-től

[12] Módosította a 36/2014.(XII.26.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés Hatályos: 2014. december 27-től

[13] Módosította a 36/2014.(XII.26.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2014. december 27-től

 
 

info@ph.soroksar.hu


2014 - December
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
Internet Focus Kft.