Soroksár lakóinak nagy része római katolikus. A német telepesek katolikus területekről érkeztek az új hazába. A református és az igen kis számban jelenlévő evangélikus hívők, a trianoni békeszerződés utáni népvándorlás időszakában jelentek meg a községben. A második világháború előtt a zsidó vallás is jelen volt, sőt zsinagógája is volt Soroksárnak.
Római katolikus egyház
Soroksár községet gróf Grassalkovich Antal földesúr telepítette be Dél-Németországból származó kotolikus frankokkal és svábokkal 1723 után. A hívek gondozását 1743-ig a dunaharaszti plébánia végezte. Önálló egyházközségként, anyakönyvezéssel 1743. január 1. óta működik, de ekkor saját lelkész hiányában a pesti ferencesek látták el a lekipásztori szolgálatot a Duna-hegyi kis kápolnában. Az első lelkipásztor P. Keszler Fortunát ferences szerzetes volt. Az általa, az 1744-es püspöki látogatásra készített összeírás 176 házról és 924 lélekről tudósít.
A mai templom alapkövét 1758-ban tette le Szikorai Miklós kecskeméti kerületi főesperes. Ugyancsak ő áldotta meg az 1761-re felépült templomot, augusztus 15-én. A templom tervezéséről, építéséről nem maradt írásos feljegyzés. Tény viszont, hogy mind méretével, mind pedig szépségével kiemelkedik a falusi templomok sorából.
1759. július 3-án Schlánitz Balázs lelkész Krisztus szent keresztjéből részecskét szerzett, melyet gróf Eszterházy Károly püspök hitelesített. Ezt az ereklyét ma is nagy kegyelettel tisztelik a hívek.
Az új templomot nagy ünnepségek keretében II. Grassalkovich Antal és felesége jelenlétében, 1779. október 10-én gróf Migazzi Kristóf bécsi bíboros érsek, váci megyéspüspök szentelte fel. Az oltáron ezüst szelencében helyezte el három mártír ereklyéjét.
A templomot 1781 és 1782 között több alkalommal is tűzvész pusztította. Különösen súlyos volt az 1848. május 1-i, amikor a harangok is megolvadtak.
Az új templom fokozatosan gazdagodott, 1768-ban orgonát vásároltak, 1766 és 1823 közt megépültek a mellékoltárok, a keresztelőkút, a szószék, a gyóntatószék. A toronyba újabb és újabb harangok kerültek. Az első - 1779-ben kőből készült - főoltárt 1833-ban a hívek adományaiból átépítették, márványozott gipsz felépítménnyel. Új, Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet is festettek, ezt 1886-ban felújították. Közben 1844-ben új stációképeket készíttettek, 1883-ban a torony új fedelet kapott.
Külön említést érdemelnek az 1903-1906-os években végzett munkálatok, mert ezek nyomán alakult ki a templom, a plébánia és a környezet mai képe. A váci püspök rendelte el a templom külső és belső tatarozását, a tervezéssel és a munkálatok ellenőrzésével Szánthó István budapesti műépítészt bízták meg. Berendezési tárgyak felújítása, szobrok beszerzése, padozat elkészítése, villanyvilágítás bevezetése, fém harangállvány felállítása folyt, új toronyóra, bejárati szélfogó ajtók készültek. A templomot belülről kifestették. A freskókat Thury Gyula, Lotz Károly tanítványa készítette. Az új, neobarokk főoltár Rifesser József tiroli fafaragó művész alkotása, mely 1906-ban Drexler Antal 4.000 koronás adományából és 3.200 korona templompénzből készült. Fő domborműve a mennybe fölvett Szűzanyát, Nagyboldogasszonyt ábrázolja. 1905-ben került sor a külső munkálatokra, ekkor kapta a templom az eklektikus vakolatarchitektúráját. 1908-ban a széles járdákat keramittal burkolták. 1918-ban megalakult a Mária Kongregáció, 1925-ben közadakozásból felépült a Kongregációs Otthon. 1927-ben megalakult a cserkészcsapat is. 1928-ban készült a két empire gyóntatószék, 1938-1942 közt az előcsarnok és az oldalkápolnák vasrácsa. 1944-ben két belövést kapott a templom, de a háborús károk kisebbek és könnyebben helyreállíthatók voltak, mint az 1956. január 12-i földrengés által okozottak.
A restaurálás 1956-58 közt folyt. Belső festése, a keresztúri állomások képei és a mennyezeti freskók, Takács István mezőkövesdi festőművész alkotásai. Az ornamentika Strausz Pál iparművész munkája. 1970-ben új orgon épült, 1982-ben gázfűtést szereltek be. 1986-ban készült el a villanyhálózat korszerűsítése. A templomépület külső renoválása a hatvanas-hetvenes években történt, de már rövid idő után, 1993-ban újra kezdődött egy általános külső renoválás: a torony, toronysisak, tetőzet, főhomlokzat és az oldalfalak rendbetétele. A műemlék templomon a munálatok 1997-ben fejeződtek be.
1995-ben az altemplomi régi kriptából kolumbárium épült külső lejárattal. A plébánia korszerűsítése 1989-ben kezdődött, és szakaszokban folytatódva belső felújítása 2003-ra zárult le.
Az 1991-ben történt magyarországi egyházmegyék határrendezésekor, a plébánia a Váci Egyházmegyétől az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez került.
1997-2003 között történt meg a templom színes üvegablakainak felújítása. Hosszú idő után, ugyancsak 2003-ban került sor a toronyóra felújítására, mely az időjelzésen túl, napjában többször harangjátékot szólaltat meg. Ekkortájt szakszerű restaurátori munkával megtisztították a főoltárt, a Szent Anna oltárt és a szószéket is.
A Plébánia kötelékében működik a Soroksári Karitász Alapítvány, mely a Mária Kongregációból vált ki. A soroksári Római Katolikus Nagyboldogasszony Főplébánia énekkara kb. 35 állandó tagból áll, és értékes, szép múltat tudhat maga mögött. Az egyházi év ünnepein az ünnepi nagymisék állandó közreműködői.
2006-ban megkezdődött az 1993-ban visszakapott egykori Mária Kongregációs Otthon felújítása, magánszemély adományából, mely Otthon Közösségi Ház néven működik, rendszeres kulturális, ifjúsági és közösségi programokkal.
2007-2008-ban megvalósult a templom padjainak restaurálása, felújítása. Bővíteni kellett a kolumbáriumot is. 2009. október 11-én ünnepelte az egyházközösség a templom ünnepélyes püspöki felszentelésének 230. évfordulóját. 2011. augusztus 15-én lesz a templom felépülésének és megáldásának 250. évfordulóját is.
A plébániát Szerencsés Zsolt esperes, plébános, tiszteletbeli kanonok vezeti.
Soroksár-Újtelepen fejti ki tevékenységét a római katolikus Szent István Plébánia. A reprezentatív, modern Fatimai Szűzanya templom Marosi Gábor építész tervei alapján épült fel, 2002-ben került sor a felszentelésére. A kivitelezés, a templomépítés bonyolítója a jelenleg is a plébániát vezető Király Attila plébános. A templom alagsorában 280 m2 alapterületű, 4000 főt befogadó kolombárium épült. A templom összes hasznos alapterülete 1240 m2, befogadó képessége pedig mintegy 1000-1200 fő. A templom szentelését Paskai László bíboros celebrálta.
Református egyház
Trianon után, a nagy népvándorlások folyamán, reformátusok és evangélikusok is kerültek Soroksárra, a német ajkú, római katolikus településre. A csepeli református egyház 1929-ben megszervezte a soroksári fiókegyházat. A gyülekezet létszáma a második világháború után emelkedett az Erdélyből és a Felvidékről áttelepültekkel. Felvetődött az önállóság kérdése.
Az egyházközség első templomának felépítésével kapcsolatosan két terv is készült. Az első terv szerint a régi piac mellett épült volna fel a templom lelkészlakással, a másik terv szerint pedig a Hősök terén, egy házas ingatlanon. Végül az utóbbi elképzelés szerint, 1948-ban nagy összefogással, áldozatkészséggel, ingyen munkával indult el az építkezés. A háború utáni nehézségek miatt végül a templom tornya, a karzat, valamint a díszes bejárati rész nem épült meg. Országos gyűjtést is szerveztek, s több mint ötven gyülekezet nyújtott kisebb-nagyobb támogatást.
Az elkészült templomot 1950. november 12-én szentelték fel.
Soroksár Önkormányzata már 2005-ben határozatban rögzítette, hogy a református egyház kérésére telket ajándékoz templomépítés céljára Soroksár-Újtelepen. 2007-ben kijelölésre került a végleges helyszín. 2009-ben a Soroksári Napok keretében került sor az ünnepélyes alapkőletételre. A terveztetési és engedélyeztetési eljárások a befejezésükhöz közelednek. Várhatóan 2011-ben elkezdődhet az építkezés, így az elmúlt évek során Soroksár-Újtelepen megnövekedett létszámú református egyházközség tagjai rövidesen saját templomukban tarthatják istentiszteleteiket.
Evangélikus egyház
A soroksári evangélikusok a Dunaharaszti központtal működő s kb. 700 lelket számláló egyházközséghez tartoznak. Az istentiszteletet is Dunaharaszti nagyközségben tartják.
Címlista:
Nagyboldogasszony Plébánia
1238 Bp. Templom u. 111.
Plébános: Szerencsés Zsolt
Tel.: 286-0091
Szent István Plébánia
1237 Bp. Szilágyi Dezső u. 141.
Tel.: 283-0892
Plébános: Király Attila
Református Egyházközség
1239 Hősök tere 11.
Lelkész: Kádár István Csongor helyett most Takaró Tamás esperes, helyettes lelkipásztor
Tel.:287-0085
