Hozzájárulás a családi jogállás megállapítása iránti per megindításához

2.3.1 Letölthető nyomtatványok: ---

2.3.2 Ügytípus általános, rövid jellemzője

Az apaságnak és az anyaságnak, továbbá az utólagos házasságkötés hatályának bírósági megállapítását keresettel lehet kérni, s keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.
A korlátozottan cselekvőképes személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.
Cselekvőképtelen jogosult helyett - a gyámhatóság hozzájárulásával - a törvényes képviselő léphet fel.

Apaság megállapítása:
Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

Apaság vélelmének megdöntése:

Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében - elháríthatatlan akadályt kivéve - az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.

A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok kirendelését a szülő, a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésről a gyámhivatal hivatalból is dönthet.

2.3.3 Jogosultsági feltételek: ---

2.3.4 Eljárás megindítása
A Gyámhivatal eljárást indíthatja
• a szülő
• a gyám
• a gyermek,
• a gyámhivatal hivatalból.

2.3.5 Benyújtandó iratok köre: ---

2.3.6 Illetékfizetési kötelezettség
Nincs

2.3.7 Kedvezmények, mentességek: ---

2.3.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok
Nincs

2.3.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok
• A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 38.§, 44.§, 45.§
• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 111.§ /c/ pontja
• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 64.§.