Kapcsolattartás szabályozása
2.16.1 Letölthető nyomtatványok: ---
2.16.2 Ügytípus általános, rövid jellemzője
A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel.
A kapcsolattartásról - a szülők megegyezésének hiányában, illetőleg a szülők és a gyám közötti vita esetében - a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A gyámhivatal, illetőleg a házassági vagy gyermekelhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el.
Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.
A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhivatal gondoskodik.
A kapcsolattartás célja, hogy
• a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá
• az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse.
A kapcsolattartási formái:
• folyamatos kapcsolattartás, mely magában foglalja
o a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás),
o a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra - a visszaadás kötelezettségével történő - elvitelét,
o a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést.
o a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá
• Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet. (tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.)
• levelezés,
• telefonkapcsolat,
• ajándékozás,
• csomagküldés.
Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak
• az időszakos kapcsolattartás ideje alatt,
• a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke
o a kapcsolattartásra jogosultat a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerint megillető időszakos kapcsolattartás időtartamát,
o ha a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat nem rendelkezik a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos kapcsolattartás időtartamáról, a két hetet
nem haladhatja meg.
A gyermek elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
A gyermekkel való kapcsolattartásra mind:
• a szülő, mind
• a nagyszülő, mind
• a nagykorú testvér,
• továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint, szülőjének házastársa is jogosult.
A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.
A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a szülő és más kapcsolattartásra jogosult a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, valamint - szükség szerint - egyéb formáiról megegyezhetnek.
A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást.
Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha
• az a kapcsolattartásra kötelezett miatt maradt el,
• az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.
Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével, illetve a gyermeket gondozó szülőt a megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.
A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a szülők és a 14. életévét betöltött gyermek közötti megegyezésre is.
Az egyezséget a gyámhivatal, illetőleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának.
Amennyiben a jogosultak a kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni lehetőség van gyermekvédelmi közvetítői (meditációs) eljárás igénybevételére.
Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a szülő és más kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.
A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként - amennyiben a gyermekjóléti szolgálat működtet kapcsolattartási ügyeletet - a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti központ helyiségét is megjelölheti és egyben kötelezheti a gondozó szülőt a gyermek ezen a helyen történő átadására, illetve a kapcsolattartásra jogosult személyt a gyermeknek e helyen történő átvételére.
2.16.3 Jogosultsági feltételek: ---
2.16.4 Eljárás megindítása
• törvényes képviselők
• a szülővel való kapcsolattartásra irányuló kérelmet a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is előterjesztheti.
2.16.5 Benyújtandó iratok köre
• kérelem
2.16.6 Illetékfizetési kötelezettség: Nincs
2.16.7 Kedvezmények, mentességek: ---
2.16.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok: ---
2.16.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok
• a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 92.§
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló - módosított - 1997. évi XXXI. tv. 114.§ a.) pontjai,
• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 27.§, 28.§, 29.§, 30/A.§
