Örökbefogadás
2.6.1 Letölthető nyomtatványok: ---
2.6.2 Ügytípus általános, rövid jellemzője
Örökbefogadó csak az a:
• teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki - a külön jogszabályban meghatározott –
• örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és
• személyisége, valamint körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá
• a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb.
A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégzésétől el kell tekinteni.
A gyámhivatal a rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.
Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.
Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet.
Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszűnik.
Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.
Nyílt örökbefogadás: Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát - az alábbi kivétellel - nem vonhatja vissza. Az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követően engedélyezhető
Titkos örökbefogadás: Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg. Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Nincs szükség
• annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (titkos örökbefogadás),
• annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek átmeneti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította, (titkos örökbefogadás)
• annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem jelentkezik; (titkos örökbefogadás)
• az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt;
• sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van.
Titkos örökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.
A gyámhivatal - az örökbefogadás céljának megfelelően - a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi.
Az örökbefogadást az előző rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha:
• az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy
• a közérdeket egyébként sérti, illetve,
• ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár.
A gyermek külföldre történő örökbefogadása - a rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - csak örökbefogadhatóvá nyilvánított átmeneti nevelt, valamint tartós nevelt gyermek esetében engedélyezhető, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.
Az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - annak engedélyezése esetében - már az örökbefogadó halálával beállnak.
Az örökbefogadás joghatásai:
• Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.
• Azt, akit mindkét házastárs - akár együttesen, akár külön-külön - örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe.
• Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is.
• Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.
• Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelyből a gyermek származik, a házastárs elhalálozása folytán szűnt meg, az elhalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti.
• Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve - az örökbefogadó választása szerint - vagy a férje (volt férje) vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbefogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet.
Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait a gyámhatóság - az örökbefogadó meghallgatása után, mások, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja meg.
Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli.
A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét.
A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg kell megállapítani.
• Ha a születési anyakönyvbe - az örökbefogadók kifejezett kérésére - az örökbefogadásnak csak a tényét jegyezték be, az örökbefogadó szülők halála vagy ismeretlen helyen való tartózkodása esetén az örökbefogadott törvényes képviselője, illetőleg a nagykorú örökbefogadott bármikor kérheti, hogy az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőkként jegyezzék be.
• Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl.
Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után.
Az örökbefogadott után - ha az örökbefogadás az örökbefogadott életében nem szűnt meg - leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó, illetőleg annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint.
Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai.
Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között - az örökbefogadás fennállása alatt - nincs törvényes öröklési kapcsolat.
Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól vér szerinti szülőjének adatairól.
A tájékoztatás megadásához a vér szerinti szülő meghallgatása, továbbá, ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása is szükséges.
Nincs szükség sem a vér szerinti szülő, sem az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha cselekvőképtelen, ismeretlen helyen távol van, vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
A vér szerinti szülő adatairól való tájékoztatást az előző rendelkezésekben meghatározott feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság a 88.§ (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján szüntette meg.
A gyámhivatal eljárása során vizsgálja az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget.
Házasságban élő örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni.
Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.
A gyámhivatal az iratok, illetve az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és az eseti gondnok - kérelme alapján 15 napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről.
Nyílt örökbefogadás esetén a szülő hozzájáruló nyilatkozatának megtételével szünetel a szülő felügyeleti joga. Ennek megállapítását a gyámhivatal legkésőbb a gondozásba történő kihelyezésről szóló határozatban állapítja meg, ezzel egyidejűleg a gyermek részére gyámot rendel.
Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a gyámhivatal kötelező gondozási időre történő kihelyező határozatában megállapított időtartam eredményes eltelte után is az örökbefogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig.
Az örökbefogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni.
A gyámhivatal a kötelező gondozási idő letelte után nyilatkoztatja az örökbefogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról, illetve ismerteti az iratok tartalmát.
Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha
• az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy
• az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy
• a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta.
A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:
• az örökbe fogadni szándékozó személyt,
• a 14. évét betöltött és a 14 év alatti ítélőképessége birtokában levő örökbefogadandó gyermeket,
• a gyermek szülőjét, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság jogerősen nem szüntette meg, vagy ha a gyermeket a gyámhivatal nem nyilvánította jogerősen örökbefogadhatónak, továbbá, ha a szülő nem tett, a Csjt. 48.§-ának (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot,
• a törvényes képviselőt, illetve az örökbefogadási eljárásban a gyermeket, képviselő eseti gondnokot,
• a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személy vele együttélő házastársát.
Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen - tárgyalás keretében - az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni.
A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek a családba történő beilleszkedéséről.
Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhivatal intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.
2.6.3 Jogosultsági feltételek: ---
2.6.4 Eljárás megindítása
Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul.
A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. Az eseti gondnok kirendeléséről az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal hivatalból rendelkezik, az örökbefogadni szándékozó személynek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelme előterjesztését követően.
2.6.5 Benyújtandó iratok köre
A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor becsatolni:
• az alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot,
• a szülő házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén
o az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát,
o az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,
o az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt,
o a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról.
Az örökbefogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt köteles becsatolni:
• a születési és házassági anyakönyvi kivonatát,
• a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást,
A szülő házastársa általi örökbefogadás esetén rokon általi örökbefogadás esetén (amennyiben nem kellett rendelkezni a kötelező gondozásba történő helyezésről):
• a születési és házassági anyakönyvi kivonatát,
• a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást,
• az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,
• az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt,
• a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról
rokon általi örökbefogadás esetén továbbá:
• az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát.
A gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy esetében :
• a születési és házassági anyakönyvi kivonatát,
• a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást
• az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot,
• az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint
• háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról.
2.6.6 Illetékfizetési kötelezettség
Nincs
2.6.7 Kedvezmények, mentességek: ---
2.6.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok
Nincs
2.6.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok
• A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 47.§, 48.§, 49.§, 50.§, 51.§, 52.§, 53.§, 53/A§,
• Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 617.§, 618.§
• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 112.§ /d/ pontja
• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 40.§, 41.§, 42.§, 43.§, 44.§, 45.§.
