A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 18/2011. (IV.22.) önkormányzati rendeletben szabályozta Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete az egyes szociális alapellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, összegét. A szociális igazgatási és gyámügyi eljárás költség- és illetékmentes. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmek elbírálására, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), vagy a 63/2006. (III.27.) Korm.rendelet másként nem rendelkezik, az a szociális hatáskört gyakorló szerv köteles, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Az igénylő lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A fővárosban, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg, a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár önkormányzata nem állapodott meg arról, hogy fölvállalja a kerületben tartózkodó hajléktalanok segélyezését.

 

Aktív korúak ellátása
A jegyző aktív korúak ellátásra való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, aki
• egészségkárosodott, vagy
• állástalan.

Egészségkárosodott személynek minősül az, aki
• munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
• vakok személyi járadékában részesül,
• vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Állástalan személynek minősül az, akinek
• esetében álláskeresési támogatás folyósítási időtartama lejárt, vagy
• az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
• az ellátás iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
• az ápolási díj, a GYES, a GYET, a rendszeres szociális járadék a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása a külön jogszabályban meghatározott okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, továbbá keresőtevékenységet, ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszonyt, valamint háztartási munkát nem folytat.
Nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át, (2011-ben: 25.260 Ft-ot) és vagyona nincs.

A kérelem kötelező tartalma a nyomtatvány szerint.

Az ügyfél által csatolandó mellékletek:
1. A kérelmező és vele együtt élő családtagjai jövedelemigazolását a következők szerint:
a) nyugdíjszerű ellátások esetében az igazolást úgy kell benyújtani, hogy megállapíható legyen a kedvezményezett neve és lakcíme (pl. nyugdíjösszesítő, év eleji nyugdíjközlő) ettől abban az esetben lehet eltekinteni, ha ilyet az adott évben már benyújtottak, ez utóbbi esetben elegendő a nyugdíjszelvény (vagy másolata),
b) a havi rendszerességgel járó munkabér esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelem igazolását,
c) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
d) egyéb pénzellátások igazolása (pl. családi pótlék, árvaellátás stb.)
e) gyermekét egyedül nevelő szülő esetében igazolás a tartásdíjról (pl. bírósági végzés, egyezség, bíróság általi jóváhagyása, átutalás postai szelvénye, átutalási értesítő, a szülők hiteles nyilatkozata a gyermektartás mértékéről, amennyiben a tartásra kötelezett nem fizet, az erről szóló nyilatkozat).
f) a közös háztartásban élő gyerekekre vonatkozóan:
- ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás, valamint
- a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló irat.

A fentieken túl szükséges még becsatolni az alábbiakat:
1. Amennyiben egészségkárosodottként kéri az ellátás megállapítását:
- a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (régebben ORSZI) szakértői bizottságának érvényes és hatályos szakvéleményét, illetve szakhatósági állásfoglalását a munkaképesség csökkenés mértékéről, illetve az egészségkárosodás mértékéről, vagy
(Ha a kérelmező nem rendelkezik a fent megjelölt szakvéleménnyel, illetve szakhatósági állásfoglalással, a hatóság megkeresi a szakértői bizottságot a szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából.)
- a Magyar Államkincstár illetékes területi szervének igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

2. Amennyiben állástalanként kéri az ellátás megállapítását:
a) A munkaügyi központ igazolását arról, hogy:
- az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítása időtartama lejárt, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban részesül, vagy
- az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, vagy
- a megelőző együttműködés teljesítéséről vagy
b) a három hónapos megelőző együttműködés teljesítésének igazolásához, a fentiekben felsorolt rendszeres pénzellátás megszűnését igazoló határozatot,
c) az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolata; az alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről – 35. életévét betöltött személy esetében – okirat hiányában nyilatkozat is elfogadható.

 

Foglalkoztatás szervezése

2011. évtől kezdődően megújul a közfoglalkoztatás eddigi rendszeres. Mindez a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Sztv.) módosítása mellett, az eddig többféle forrásból finanszírozott közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt jár. A Nemzeti közfoglalkoztatás program elsődleges célja, hogy a korábbiaknál több munkanélküli kerüljön bevonásra, azonban a korábban korlátlan támogatásoknak is elejét lehessen venni. Ezért elsősorban a rövid idejű közfoglalkoztatás kerül támogatásra, melyben egy-egy munkát vállaló napi 4 órás részmunkaidőben dolgozhat, s legfeljebb 4 hónapon keresztül. Az önkormányzatok számára van lehetőség korlátozott számban 6-8 órás napi munkaidejű foglalkoztatásra is, melynek támogatási mértéke azonban alacsonyabb. Aki nem vállalja a felajánlott munkát (végzettségétől függetlenül), az nem lesz jogosult a bérpótló juttatásra, mely a korábbi rendelkezésre állási támogatást váltotta fel. A bérpótló juttatáshoz legalább harminc nap legális munkaviszonyt kell majd az éves felülvizsgálat során igazolni.

Közfoglalkoztatási formák 2011. január 1-től:

- Önkormányzat által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás: Napi 4 órás foglalkoztatás, 2-4 hónapos időtartamban, a munkabér a minimálbér, illetve a garantált bérminimum (szakmunka esetén) fele és csak bérpótló juttatásban részesülőket lehet foglalkoztatni ebben a közfoglalkoztatási formában.
- Önkormányzat által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: Napi 6-8 órás foglalkoztatás, 2-12 hónapos időtartamban, a munkabér és a minimálbér, illetve a garantált bérminimum (szakmunka esetén) időarányos része, és minden álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatható ebben a közfoglalkoztatási formában.

Ápolási díj

- Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti, vagy
c) fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos
személy gondozását, ápolását végzi.

- Az ápolási díj havi bruttó összege:
az a), valamint b) pont szerinti esetben a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, 2011-ben 29.500 Ft 100 %-a, a c) pont szerinti esetben költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130 %-a, 38.350 Ft

- Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fentiekben meghatározott összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete, mely nem lehet kevesebb ezer forintnál.

- Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez – figyelemmel a Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdésben foglaltakra – mellékelni kell:
a) a háziorvos által kiállított a Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,
b) igazolást, hogy a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy az óvoda, nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi öt órát, vagy az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
c) az ápoló munkáltatójának igazolását, hogy a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban áll, valamint napi munkaidejének tartalmáról,
d) az ápolási díjat igénylő munkáltatójának igazolását a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről vagy a munkaviszony megszűnésének időpontjáról.

Az ápolási díj a jogosultság keletkezésétől a feltételek fennállásáig tart, az ellátásra való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

Ápolási díj nem állapítható meg, illetve a megállapított ápolási díj további folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben
a) az Szt. 42. § (1) – (2) bekezdéseiben foglalt feltételek valamelyike fennáll,
b) azt a támogatásban részesülő kéri,
c) a támogatás megállapítását követően olyan körülmény (illetőleg kizáró ok) következik be, amely kizárná a támogatás megállapítását,
d) a támogatásban részesülő a támogatási jogosultság felülvizsgálatához szükséges iratokat a megadott határidőig nem nyújtja be,
e) a jogosult lakóhelye megváltozik, és új lakóhelye az önkormányzat illetékességi területén kívül van, valamint
f) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt, vagy annak gyakorlásával felhagyott.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

Időskorúak járadéka

A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás, ha
• havi jövedelme, valamint
• saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén 95 %-át, az egyedülálló 75. életévét betöltött személy esetén 130%-át.

A támogatás havi összege: jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén 95%-a egyedülálló 75. életévét betöltött személy esetén 130%-a.

Lakásfenntartási támogatás

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt
a) a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultaknak,
b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeknek,
c) helyi lakásfenntartási támogatást meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak.

Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.
A támogatás esetében a lakás havi elismert fenntartási költsége: a támogatás szempontjából elismert lakásnagyság mértékének, valamint az egy négyzetméterre jutó elismert havi fenntartási költségnek a szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert fenntartási költségen 450,- Ft-ot kell érteni.

A normatív támogatásra vonatkozó feltételekkel lakásfenntartási támogatásra jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt.

Normatív és helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik, 45 m2,
c) ha a háztartásban három személy lakik, 55 m2,
d) ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m2,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

A helyi lakásfenntartási támogatás vonatkozásában az egy m2-re jutó helyben elismert havi fenntartási költségen 485 Ft-ot kell érteni.
Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult továbbá
a) a gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülő, a gyám;
b) az a család, ahol a családtagok valamelyike tartós betegségben szenved és magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül;
c) az a három vagy több gyermeket nevelő család ahol a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, feltéve, hogy a lakás havi elismert fenntartási költsége a háztartás összjövedelmének 20 %-át meghaladja,
d) az egyedül élő nyugdíjas személy, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, feltéve, hogy a lakás havi elismert fenntartási költsége meghaladja a havi jövedelme 20 %-át.
A támogatás összege havi 4.000 Ft.
Az önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás szociálisan rászoruló bérlői számára lakbértámogatás állapítható meg, az e rendelet 10-12. §-ában meghatározott – lakásfenntartási támogatásra vonatkozó – szabályok figyelembevételével.
A lakásfenntartási támogatás megállapításához a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása szükséges. A kérelemhez mellékelni kell a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül – a háztartásra szólóan kiállított – egy darab energiaszámla vagy egyéb közüzemi számla másolatát.

A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy aki a támogatást kéri, milyen jogcímen lakik a lakásban.
Lakásfenntartási támogatás – ha a rendelet kivételt nem tesz – csak egy jogcímen kerülhet megállapításra.
A lakás nagyságát hitelt érdemlően kell igazolni.

Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, illetve a támogatási jogosultságot – a tudomásra juttatás hónapjának utolsó napjával – amennyiben a támogatott:
a) elhunyt,
b) lakástulajdonát elcseréli, vagy a lakásból elköltözik,
c) a lakásfenntartási költségekkel támogatott lakásban életvitelszerűen nem tartózkodik.

A lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

Átmeneti segély

A Képviselő-testület rendeletben meghatározottak szerint nyújt eseti segélyt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha az igénylő:
a) tartós betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, vagy
b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
c) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása), vagy
d) létfenntartása, megélhetése, valamilyen előre nem látható esemény miatt igazolt módon veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többletkiadása keletkezik, vagy
e) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, vagy

Az átmeneti segély formái:
a) átmeneti segély és
b) gyógyszersegély.

Átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén 250 %-át nem haladja meg.
Az átmeneti segély egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át.

Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára nyújtható átmeneti segély összege az adott naptári évben nem haladhatja meg:
a) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

Gyógyszersegély

A gyógyszersegély a lakosság eseti gyógyszerkiadásainak mérséklésére szolgál, így különösen:
a) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni,
b) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni.
c) Gyógyszersegély állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló személy esetén a 300 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező nem részesül közgyógyellátásban.

Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára nyújtható gyógyszersegély összege az adott naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
A gyógyszer-támogatási segély kötelező melléklete a közgyógyellátás körébe nem tartozó gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök havi költségéről szóló igazolás.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a gyermek részére, ha a gyermeket gondozó család
a) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy
b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása szempontjából figyelembe vehető az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az átmeneti segélynél részletezett feltételek szerint kell figyelembe venni.
Az igénylő részére nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
A támogatást a gyermekre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 19-20/A.§-a, 20/B.§-a, A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65-68.§, 68/A. – 68/E.§-a szerint gondoskodik a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításáról.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:
• gyermekétkeztetés esetén a bölcsődés, az óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek az intézményi térítési díj 100 %-ára,
• a fenti csoportba nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló az intézményi térítési díj 50 %-ára,
• meghatározott pénzbeli támogatásra,
• külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekre.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult amennyiben a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át,

A) ha a gyermeket egyedülálló szülő, vagy más törvényes képviselő gondozza, vagy
- ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
- ha a nagykorú gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem töltötte be,

B) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben.

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a törvényben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője egy év időtartamra állapítja meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, melynek kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
- tárgyév augusztus 1-jén fennáll,a tárgyév augusztus hónapjában,
- tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. Összege 2011-ben 5.800,- Ft.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.
A támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője határozatlan időre állapítja meg.

Havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a.

Ha a jogosultság augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, az augusztus hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás mellett, ha a jogosultság tárgyév november 1-jén fennáll a november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás mellett (2011-ben) 8.400,- Ft összegű pótlék folyósításáról kell gondoskodni.

Közgyógyellátás

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

Közgyógyellátásra jogosult
a) az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú,
b) a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy,
c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,
d) a központi szociális segélyben részesülő,
e) a rokkantsági járadékos,
f) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,
g) az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Közgyógyellátásra jogosult továbbá az a személy is, aki esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 %-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át.

Méltányosságból helyi közgyógyellátásra jogosult az is, aki szociálisan rászorult és a rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

Szociális rászorultságon azt a havi rendszeres gyógyító ellátási költséget és jövedelemhatárokat kell érteni:
a) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 20. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, vagy
b) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedülálló esetén 230 %-át, vagy
c) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén 280 %-át, vagy
d) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 290 %-át, egyedülálló esetén 300 %-át.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

Természetbeni szociális ellátások

Az egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a gyógyszersegély gyógyszerutalvány vagy gyógyászati segédeszköz beszerzéséről, fogászati gyógykezelésről, fogpótlási költségekről benyújtott számlához történő hozzájárulás formájában valamint a karácsonyi élelmiszersegély.

A karácsonyi élelmiszersegély támogatás iránti kérelmeket tárgyév október 15-től november 30-ig lehet írásban benyújtani a Polgármesteri Hivatalba.

Karácsonyi élelmiszercsomagban részesíthető az az igénylő, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át nem haladja meg.
A kérelemben nyilatkozni kell a háztartás havi jövedelméről. A kérelemben feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást abban az esetben kell mellékelni, ha a kérelmező a tárgyévben e rendelet szerinti szociális ellátásban nem részesült.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

Eljárási szabály a jövedelem igazolására

A kérelmező a fenti támogatások iránti kérelemben saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékot a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.
a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, vagy a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át
b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az első bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.
A szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást vezet és külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

Köztemetés

Akinek nincs, vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik, a haláleset helye szerinti települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről – a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában. Amennyiben a közköltségen eltemetett után olyan vagyon marad, amely a temetés költségét részben vagy egészben fedezi, akkor a temetési költség hagyatéki teherként a közjegyzőnél bejelentésre kerül, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségének megtérítésére kötelezi a polgármester.

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az eltemettetésre köteles személy mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha
a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy
b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy
c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

Adósságkezelési szolgáltatás

Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek, családok lakhatással kapcsolatos adósságterheinek enyhítése és a folyamatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való hozzásegítés. A jogosult részére Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 28/2004. (IV. 23.) rendeletében meghatározottak szerint adósságkezelési szolgáltatás keretében adósságcsökkentési támogatás nyújtható.

Az Önkormányzat lakhatást segítő adósságcsökkentési támogatásban részesíti azt a családot vagy személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a) akinek
aa) az adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és akinek meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy
ab) a közüzemi tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták,
b) aki az elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, továbbá
c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum
ca) családban élőknél 180%-át,
cb) egyedülélő személy esetében 240%-át,
cc) gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy ha a családban valaki tartósan beteg, 250%-át,
cd) amennyiben az egyedülélő személy tartósan beteg, 300%-át, és vagyona sem neki, sem családjának nincs,
feltéve, hogy
d) a támogatás iránti kérelme előterjesztését megelőzően együttműködési megállapodást kötött a Családsegítő Szolgálattal, és ezen megállapodásban foglaltaknak – különösen önrészfizetési, valamint folyó fizetési kötelezettségének – maradéktalanul eleget tett,
e) vállalja, hogy az adósságkezelési tanácsadáson az együttműködési megállapodásban szereplő időtartamban és formában részt vesz,
vállalja az adósság és az e rendelet alapján megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését egy összegben, vagy az adósságkezelési
tanácsadás ideje alatt részletekben.

Adósság:
A c) pontban meghatározott jövedelemhatártól a polgármester az adósságkezelő javaslatára - méltányosságból - legfeljebb plusz 20%-kal eltérhet.
a) a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),
b) közös költség-hátralék,
c) a lakbérhátralék,
d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

Elismert minimális lakásnagyság az életvitelszerűen együttlakó személyek számától függően
1-2 személyig legfeljebb 2 lakószoba,
3-4 személyig legfeljebb 3 lakószoba,
5-6 személyig legfeljebb 4 lakószoba,
minden további személy esetén plusz 0,5 lakószoba.

Méltányosságból a fent meghatározott lakásnagyságtól legfeljebb két lakószobával el lehet térni.
Az adósságcsökkentési támogatás igénylésére irányuló eljárást megelőzi az adósságkezelési tanácsadás, amely az adósságkezelési tanácsadást végző szervezetnél indul.
Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet folyamatosan a Családsegítő Szolgálatnál kell benyújtani.

A kérelmezőnek a támogatás iránti igényéhez az alábbi iratokat kell csatolni:
a) az adósnak, illetve az adós családjában élőknek a kérelem benyújtását megelőző hat teljes hónapban szerzett havi nettó átlag jövedelméről szóló (e rendelet 2. sz. melléklete szerinti) jövedelemigazolást,
b) munkanélküli járadék hiányában a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy munkanélküli járadékra nem jogosult, s részére munkahelyet nem tudtak felajánlani, elhelyezkedése érdekében a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Soroksári Családsegítő Szolgálatával (1238 Budapest, Táncsics M. u. 45.) munkanélkülivé válása óta folyamatos kapcsolatot tart,
c) az adós, illetve az adós családjában élők vagyoni viszonyairól szóló vagyonnyilatkozatot,
d) a lakást terhelő közüzemi díjhátralékot bizonyító, szolgáltatóktól kapott igazolást,
e) az adós tulajdonában, vagy bármilyen jogcímen használatában álló lakás alapterületéről, illetve szobaszámáról szóló dokumentumot,
f) lakáshitel-hátralék esetében a tulajdonjog fennállását bizonyító iratot,
g) indoklást az elmaradás keletkezésének okáról,
h) az önrész befizetéséről szóló bizonylatot,
i) a Családsegítő Szolgálat adósságkezelője igazolását arról, hogy az előírt előzetes együttműködési kötelezettségét teljesítette.

Jövedelem, illetőleg rendszeres pénzellátás esetében az azok számításánál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző hat hónap. Egyéb jövedelmeknél az előző évi adóbevallás alapján az állami adóhatóság illetékes igazgatósága által kiadott jövedelemigazolást, és a kérelem benyújtása időpontjáig terjedően a tárgyévi jövedelemről tett nyilatkozatot kell a kérelemhez csatolni. Társadalombiztosítási, illetve rendszeres pénzellátások igazolására az igénylés benyújtását megelőző hónap utalási szelvényét kell benyújtani.
A Családsegítő Szolgálat a kérelmeket megvizsgálja, és javaslatával megküldi a Polgármester részére.

A kérelem elbírálásához a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója, illetve a kijelölt családgondozó, valamint a Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztályának ügyintézője környezettanulmányt kötelesek készíteni.
A Szociális és Családvédelmi Osztály vezetője a Szociális és Egészségügyi Bizottság elé terjeszti az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmeket.

Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Szociális és Családvédelmi Osztályt. Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságkezelés időtartama alatt elhalálozik, vagy lakóhelye megváltozik, a lakásfenntartási támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósság felső határa 300.000,- Ft. A hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék esetében 530.000,- Ft. Méltányosságból a bevonható adósságok együttes összegének felső határa elérheti a nyugdíjminimum hússzorosát.

Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb hat hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. A méltányosságból megállapított adósságcsökkentési támogatás jogosultja részére az adósságkezelési szolgáltatás időtartama minimum 12 hónap, és legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.

Nem állapítható meg adósságcsökkentési támogatás, illetve a már kifizetésre (átutalásra) került támogatás összegét vissza kell követelni, amennyiben az adós
a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,
b) az együttműködési megállapodásban általa vállalt adósságtörlesztés 3 havi részletét nem teljesíti, vagy önrészfizetési kötelezettségének nem tesz maradéktalanul eleget,
c) a támogatás igénybevételét követően lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetés kötelezettségének 3 hónapon túl nem tesz eleget,
d) aki lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, vagy egyéb módon hasznosítja, illetőleg
e) aki lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött.

A szolgáltatás időtartamára lakásfenntartási támogatást kell megállapítani a normatív lakásfenntartási támogatás szabályai szerint.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.