Cím: 1237 Budapest, Szent László u. 12.
Telefon: 06 (1) 289-0527
Fax: 06 (1) 283-0424
Honlap: www.budapest.katasztrofavedelem.hu
E-mail: pvkir.bp23@katved.hu
A magyar polgári védelem története
Az elsõ világháború után, a húszas-harmincas években a jövõ háborújára gondolva minden jelentõs európai országban létrehozták a légoltalmi szervezeteket. Magyarországon a légoltalom a német mintát követve alakult ki.
A Belügyminisztérium honlapján olvasható információk szerint, egymást követve hozták létre az állam által irányított (hatósági), illetve a társadalmi légoltalmi szervezeteket. A hatósági légoltalom kiépítésére vonatkozó jogszabályokat 1935-ben fogadták el, két évvel késõbb, pedig megalapították a Légoltalmi Ligát, mint társadalmi szervezetet. Célja a háborús légitámadások elleni védelem kiépítése, pusztításának csökkentése volt.
Feladata volt az óvóhelyek vezetési pontok létesítése, egyéni védõeszközök, egészségügyi, mûszaki, tûzoltó felszerelések beszerzése, a szolgálat tagjainak kiképzése, a lakosság felkészítése és riasztása. A törvényi elõírás szerint minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár 60 éves koráig légoltalmi kötelezettség alá esett: kötelezni lehetett, hogy kiképzésen vegyen részt, illetve beosztható volt légoltalmi szolgálatra. A légoltalom a honvédelmi miniszter irányítása alatt állt, 1937-tõl folyamatosan jelentek meg a légoltalom egész területét átfogó szabályok, szakkönyvek, kiadványok.
Hazánkat az elsõ légitámadások 1941 tavaszán érték, pusztító csapásokat a háború utolsó szakaszában 1944. áprilisától 1945. áprilisig kellett elszenvednünk. A légoltalom tevékenysége megfelelt az elvárásoknak, lényegesen csökkentette az áldozatok számát. A háború utolsó hónapjaiban az ország hadszíntérré vált, ezzel együtt a légoltalom is széthullott.
A háború után 1950-ben szervezték újjá a légoltalmat, irányítását a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel összehangolva és a szakminiszterekkel egyetértésben látta el. A szervezet hatósági, az üzemi és a lakóházi légoltalmat fogta össze, elsõsorban a hagyományos fegyverekkel végrehajtott légitámadások elleni védelemre készült fel. Az ötvenes évek közepétõl részt vett a természeti csapások elleni küzdelemben is, nem sokkal késõbb pedig központi szerepet játszott a nukleáris fegyverek elleni védelemben. Az Elnöki Tanács 1964-ben törvényerejû rendelete nyomán a légoltalom átalakult az egész országot átfogó polgári védelmi rendszerré.
Az 1999. évi katasztrófavédelmi törvény az ezredforduló színvonalára emelte az élet és vagyonbiztonságot, a természetes és épített környezetet veszélyeztetõ természeti és civilizációs katasztrófák megelõzését, illetve a károsító hatásaik elleni védekezést. A polgári védelem a katasztrófavédelem egységes rendszerének integráns része lett.
Budapest XXIII. Kerület Soroksár veszélyeztetettségét tekintve a 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet meghatározásának megfelelően I. besorolású.
A kerületben hét olyan gazdálkodó egység van, amely a lakosságot potenciálisan veszélyeztető anyagot tárol és használ folyamatosan. Ez pedig az Első Vegyi Industria Rt, Schenker Kft, P+M Polimer Kémia Kft., TRILAK-HAERING Kft., Materiál Vegyipari Szövetkezet, Bilk Kombiterminál Rt. és az F. Cs. M. Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telepe. A mérgező vegyi anyagokat tároló és használó üzemek katasztrófavédelmi tervvel rendelkeznek.
A SEVESO II irányelvek alapján a Materiál Vegyipari Szövetkezet a szerves vegyipari termelő tevékenysége miatt, illetve a veszélyes anyagok mennyisége (telítetlen poliészter lakk és gyanta) következtében eléri a2/2001. (I. 17.) kormányrendeletben meghatározott alsó besorolási szintet. A rendelet szerinti bejelentési kötelezettségét, biztonsági elemzés elkészítését teljesítette a hatóság BM OKF felé.
Veszélyforrásként ezen kívül figyelembe kell venni a szomszédos kerületek vegyi üzemeit, amelyek a szélsőséges időjárási viszonyok, kedvezőtlen széljárás esetén a kerület teljes lakosságát veszélyeztethetik. Ezen gazdálkodó szervek a IX. és a XXI. kerületben lévő vegyi üzemeket (pl. Budapesti Vegyiművek, Landhof Kft, Herz Kft., Csepel Művek Fémmű, Mirelitte Hűtőipari Rt).
További veszélyforrásként kell értékelnünk a kerületünkön áthaladó Ócsai út, MO-ás és M5-ös főútvonalat és a kerületünket érintő Nagykőrösi utat, tranzitforgalomban áthaladó veszélyes szállítmányok útvonalát. Ezen utakon a Budapest Fővárosi Védelmi Bizottság Elnökének utasítására évenkénti ütemezéssel veszélyes áruszállítás (ADR) ellenőrzések kerülnek végrehajtásra a Fővárosi Közlekedési Felügyelettel, BRFK Forg. és Közütfelügy. Osztállyal, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnoksággal és a FPVI-al közösen.
Kerületünk Kisduna bal partján a folyam vízszintje 800 centimétert meghaladja, akkor a kerület közigazgatási határain belül, veszélyeztetett térségnek minősül. Ez az úgynevezett mentesített árterület, a Molnár-sziget teljes területe valamint a Helsinki út, a Felső Dunasor utca, a Horgász part utca által határolt területen belül, a parton megjelenik a víz. A Soroksári Duna-ág vízszintjét a Kvassay Zsilip szabályozza, de számolni a Kvassay és a Tasi zsilip átszakadása, illetve megrongálódása és a délről (pl. télen a jeges víz Dunaföldvárnál történő megakadása miatt) visszaáramló víz miatt keletkező árvízveszéllyel.
Soroksár lakosságát egyrészt vegyi katasztrófa, másrészt árvíz fenyegetheti, mint fő veszélyeztető forrás. Sajnos árvíz esetén a kettő együtt is jelentkezhet, amennyiben az árvíz esetleg a veszélyes üzemek vegyi szennyezését magával viszi, illetve a Dunaparti részeken a szikkasztók elöntésével, járványveszéllyel is számolni kell.
A Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat és a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport által végrehajtható feladatok
A BM OKF által kiadott Működési Rend alapján a VFSZ és VFCS alaprendeltetése:
- a veszélyes anyagok jelenlétében bekövetkezett balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén a beavatkozói állomány, a lakosság és az anyagi javak védelmének érdekében a következő pontokban felsorolt feladatok ellátása, illetve közreműködés azok végrehajtásában;
- a veszélyeztetetté vált terület felderítése;
- a beavatkozói állomány, a lakosság, valamint az anyagi javak várható veszélyeztetettségének felderítése és a változások figyelemmel követése;
- a veszélyeztetésről szóló adatok, információk gyűjtése és továbbítása;
- szakterületét érintően — a kárhelyparancsnok döntéseinek előkészítéséhez — javaslattétel a beavatkozás biztonságának, hatékonyságának elősegítése érdekében;
- a lakosság gyors helyszíni riasztásának elősegítése, illetve szükség esetén közreműködés a feladat végrehajtásában;
- az együttműködés érdekében — a rendelkezésre álló eszközeivel — a hírösszeköttetés biztosítása a kárelhárításban résztvevőkkel;
- a mentesítési (fertőtlenítési) feladatok tervezése, szervezése, irányítása; a mentesítés hatékonyságának ellenőrzése
- a veszélyes anyagok jelenlétében, valamint vegyi- és sugárszennyezett, vagy biológiai anyaggal fertőzött területen bekövetkező balesetek, katasztrófák esetén együttműködés a tűzoltóságokkal és az egyéb beavatkozó szervekkel.
Az FTP elsődleges működési területén a VFSZ 24/72 órás váltásos munkarendben készenléti szolgálatot lát el.
A VFSZ riasztása
A VFSZ vonuló állománya: 3 fő
- csoportvezető vegyész főelőadó tiszt
- beosztott vegyész előadó tiszt/zászlós
- beosztott gépjárművezető segédelőadó tiszthelyettes
Az alaprendeltetésből adódó feladatok végrehajtása érdekében a Szolgálat a következő képességekkel rendelkezik:
• riasztáskori tartózkodási helyét 2 percen belül elhagyja, megkezdi vonulását (kivéve azon esetek – pl. kiképzés – amikor a vonulás megkezdése előtt a gépjárművet vissza kell málházni.)
• vegyi felderítés: kimutatócsövekkel (42 féle) ill. elektronikus mérőeszközökkel (5 típus, klf. gázokra) képes meghatározni az iparban leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat, mérni azok levegőbeli koncentrációját. Ezen adatok birtokában javaslatot tesz a lezárandó terület méretére, a kárhelyen viselendő védőeszközök típusára, a anyag kezelésére, ártalmatlanítására és a mentesítésre. A VFSZ képes a szilárd vagy folyékony veszélyes anyagokból mintát venni, amennyiben további laboratóriumi vizsgálatra van szükség.
• sugárzásmérés: különböző sugárzásmérő eszközökkel megerősíti a sugárzó anyag jelenlétének tényét, javaslatot tesz a lezárandó terület méretére, a sugáregészségügyi szakértő helyszínre érkezéséig közreműködik a helyszín biztosításában;
• biológiai anyagokkal bekövetkezett eseményeknél a VFSZ csak mintavételt hajt végre, a minta vizsgálatát az ÁNTSZ laboratóriuma végzi.
• mentesítés: a VFSZ-nek csak az önmentesítésre alkalmas eszköze és csak az ehhez szükséges mentesítő anyaga van. A kárterületen dolgozó erők és eszközök mentesítésekor a VFSZ segítséget nyújt a mentesítő anyag kiválasztásában, illetve a mentesítés irányításában.
• meteorológia: a VFSZ képes a kárhelyen a helyi meteorológiai paraméterek mérésére (szélirány és sebesség, léghőmérséklet 0,5 és 2 méteren, relatív páratartalom)
• híradás: A VFSZ szélessávú URH rádióval képes kapcsolatot tartani saját frekvenciájukon a kárterületen ténykedőkkel
A VFSZ a feladatok végrehajtásához rendelkezik egyéni védőeszközökkel (nehéz és könnyű védőruhák, sűrített levegős légzőkészülékek és gázálarcok kombinált szűrőbetéttel, fejvédelem, stb.)
