1./ Növényvédelmi hatósági eljárás

Hivatalból, vagy ügyfél kérelmére indulhat abban az esetben, ha valaki nem tesz eleget növényvédelmi kötelezettségének. Az ügyfél kérelme kötetlen formájú.
Ügyfél kérelmére indult eljárás esetén a bejelentőnek nevesítenie kell, hogy kinek, kivel, milyen problémája van. Az eljárás során helyszíni szemle útján győződik meg a hatóság a bejelentés megalapozottságáról. Megalapozott panasz esetén felszólítja, vagy kötelezi a bepanaszoltat növényvédelmi kötelezettségének teljesítésére. Nem teljesítés esetén 100.000,- Ft-ig terjedő eljárási bírságot szabhat ki, s e mellett közérdekű védekezést rendel el a mulasztó költségére. Parlagfű virágzása esetében július 1-je után közérdekű védekezést rendel el a mulasztó terhére, költségére 15.000,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig terjedő növényvédelmi bírság kiszabása mellett, melyet adók módjára kell behajtani. A növényvédelmi bírságot a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szabja ki. Alkalmazott jogszabály: 2008. évi XLVI. tv.

 

2./ Állatvédelmi hatósági eljárás

Hivatalból vagy ügyfél kérelmére indul az állatok védelme érdekében. Ügyfél kérelmére indult eljárásnál a bejelentőnek nevesíteni kell, kinek, kivel, milyen problémája van. Az ÁNTSZ és és az állategészségügyi hatóság szakvéleményének figyelembe vételével, helyszíni szemlét követően a bizonyítási eljárás végeztével elutasító, korlátozó vagy tiltó határozat születik. Mulasztás esetén 100.000,-Ft-ig terjedő eljárási, vagy 5.000,-Ft-tól 150.000,-Ft-ig terjedő állatvédelmi bírság szabható ki.
Az eljárási illeték: 3.000,-Ft
Alkalmazott jogszabály: 1998. évi XXVIII. tv., 245/1998. (XII. 31.) Korm r., 244/1998. (XII. 31.) Korm. r.

 

3./ Veszélyes állatok nyilvántartása és engedélyezése

A veszélyes állatot tartó a tartás engedélyezése iránt kérelem benyújtására köteles. Amennyiben a tartás körülményei a feltételeknek megfelelnek a szakhatóságok hozzájárulásával az állattartó (nyilvántartásba vétellel egyidejűleg) az engedélyt megkapja. Engedély nélküli állattartás esetén állatvédelmi bírság szabható ki.
Az eljárási illeték: 3.000,-Ft
Alkalmazott jogszabály: 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes r., 244/1998. (XII. 31.) Korm. r., 245/1998.(XII. 31.) Korm. r.

Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki
a) cselekvőképes és büntetlen előéletű,
b) rendelkezik az alább felsorolt szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal,
c) ha a b) pontban előírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, az azoknak megfelelő személyt alkalmaz,
d) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával,

Veszélyes állat tartására engedélyt gazdálkodó szervezet akkor kaphat, ha az állat gondozására az a)-b) pontokban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, és a d)-f) pontokban előírt feltételeket biztosítja.
Állatkertek és állatotthonok (állatpanzió és állatmenhely) esetében a veszélyes állatok tartása akkor engedélyezhető, ha az intézménynek az a)-b) pontokban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, biztosítja a d)-f) pontokban előírt feltételeket - amennyiben külön jogszabály ezektől eltérően nem rendelkezik -, továbbá rendelkezik a működéshez szükséges engedéllyel.

b) pontban megjelölt szakirányú szakmai végzettségnek kell tekinteni az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő, a vadász-vadtenyésztő, valamint az állattenyésztő és állat-egészségügyi szakképesítéseket, illetve a felsoroltakkal egyenértékű korábbi középfokú szakmai végzettségeket, továbbá az ennél magasabb szintű biológus, zoológus, az agrár és állatorvos végzettségeket, feltéve, hogy az illető legkevesebb 3 év szakmai gyakorlatot igazol megfelelő szakintézményben (pl. állatkert, vadaspark, cirkusz) teljesített munkaviszony (egyéb munkavégzésre irányuló tartós jogviszony) keretében.

A jegyző az önkormányzat illetékességi területén tartott veszélyes állatokról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) az állattartás helyét,
b) az állattartó nevét, személyi azonosító jelét, lakcímét,
c) az állat faját, fajtáját, esetleges egyedi azonosításra szolgáló adatait,
d) az állattartás kezdetének és megszűnésének időpontját,
e) az állattartásra vonatkozó hatósági határozatok számát, kibocsátójának megnevezését, továbbá
f) a veszélyes állat országba való behozatala esetén az állat származási (előző tartásának) helyét.)

Veszélyes állatnak minősített védett faj egyedének tartása engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a védett állatfajok tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, a tartás engedélyezése esetén az e rendeletben meghatározott biztonsági feltételek előírásával.

 

4./ Állatkert és az állatotthon (állatmenhely, állatpanzió) létesítésének engedélyezése

Állatothont (állatpanziót) csak engedély birtokában szabad működtetni. Engedély nélkül működő állatotthont be kell záratni. Engedélyt csak az alábbi jogszabályban előírt feltételek teljesítése esetén kap a működtető.
Az eljárási illeték: 3.000,-Ft
Alkalmazott jogszabály: 3/2001. (II. 23.) Köm-FVM-NKÖM-BM együttes r.

Az állatmenhely olyan intézmény, amely az állatvédelem közhasznú feladatának ellátásaként a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezését biztosítja és tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül végzi, felelősséget vállalva a környezetükben levő emberek és a lakókörnyezet biztonságáért.
Az állatpanzió olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben levő emberek és a lakókörnyezet biztonságáért.

Állatmenhelyet és állatpanziót (a továbbiakban együtt: állatotthon) természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet létesíthet, ha az Átv. 41. §-ában és az e rendeletben előírt létesítési és működési feltételeket biztosítja.
Az állatotthon működtetését az Átv. 41. § (1) bekezdésében kapott hatáskörében az állatotthon helye szerint illetékes jegyző engedélyezi, az e rendelet 13. §-ában megjelölt szakhatóságok közreműködésével.

Az állatotthon működési engedély kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tulajdonos nevét, lakcímét, székhelyét, tartózkodási helyét valamint a vezető nevét, címét;
b) a felelős személy nevét, lakcímét, tartózkodási helyét, végzettségét és képesítését igazoló dokumentumokat;
c) a telephely adatait;
d) az állat-egészségügyi ellátást biztosító állatorvos nyilatkozatát;
e) a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonban levő állatotthon esetén igazolást a tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet folyamatos rendelkezésre állásáról és biztosítékáról.

Az engedélykérelemhez mellékelni kell a "Működési szabályzatot" és megszűnés esetére a "Felszámolási tervet".
A Működési szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) az elhelyezhető egyedszámot fajonkénti bontásban, az elhelyezés módját;
b) az érkező állatok beléptetési rendjét (adatfelvétel, 24 órán belüli állatorvosi vizsgálat és esetleges védőoltások adásának rendje, a karantén időtartama, a beteg állatok elkülönítésének ideje és módja);
c) az állatotthonban lévő állatokról naprakész nyilvántartás vezetését;
d) az állatok ellátásának, gondozásának folyamatát, állatmenhely esetében az ivartalanítás, euthanazia lehetőségét, az elhullott állatok tetemének további kezelését, az etetés, itatás módját, a mozgásigény biztosításának lehetőségét, a naponta legalább egyszeri ellenőrzést, az állatorvosi ellátás biztosítását, a tartási hely tisztításának, fertőtlenítésének módját, anyagait, eszközeit és nyilvántartását;
e) az új gazda keresésének módját (állatmenhely esetében) az örökbeadás és az örökbeadás ellenőrzésének módját;
f) veszélyes állat elhelyezése esetén az R.-ben előírt és teljesített feltételeket, a gondozás, ellátás rendjét;
g) a keletkezett állattetemek, állati hulladék, trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját.

Az engedélyben rendelkezni kell az állatotthon adatszolgáltatási kötelezettségéről.
Az állatotthon működését az engedélyező hatóság - a 13. §-ban megjelölt szakhatóságok részvételével - a folyamatos ellenőrzés mellett, 4 évenként köteles felülvizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az állatotthon működését tovább engedélyezi, az állatotthont bezárathatja, illetőleg azonnali bezárást nem indokoló hiányosságok esetén határidő tűzésével a hiányosságok teljesítését rendelheti el.
Az állatkert, állatotthon működéséhez szükséges engedélyezési eljárásában az állat-egészségügyi hatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a környezetvédelmi hatóság és a jegyző szakhatóságként működik közre.

 

5./ Vadkárral kapcsolatos eljárás

Kárbejelentést követően a kárbecslés időpontjáról és helyéről -az azon való részvétel céljából- az érdekeltek kiértesítjük. A kárbecslésről jegyzőkönyv készül. A szakértői vadkárbecslésről készült jegyzőkönyvben foglaltak alapján kíséreljük meg a felek között az egyezség létrehozását, illetve megállapítjuk az egyezség létrejöttének hiányát.
Az eljárási illeték: 3.000,-Ft
Alkalmazott jogszabály: 1996. évi LV. tv., 30/1997. (IV. 30.) FM r.

Mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona október 1.-augusztus 1.

b) tavaszi gabona április 1.-augusztus 1.

c) kukorica április 15.-november 15.

d) burgonya április 15.-október 15.

e) napraforgó szója április 15.-szeptember 30.

f) borsó március 1.-augusztus 30.

g) szőlő, gyümölcsös egész évben 

 

6./ Méhek tartásával és védelmével kapcsolatos eljárások

Hivatalból, vagy ügyfél kérelmére indulhat abban az esetben, ha valaki nem tesz eleget kötelezettségének. Az ügyfél kérelme kötetlen formájú.
Ügyfél kérelmére indult eljárás esetén a bejelentőnek nevesítenie kell, hogy kinek, kivel, milyen problémája van. Az eljárás során helyszíni szemle útján győződik meg a hatóság a bejelentés megalapozottságáról. Megalapozott panasz esetén felszólítja, vagy kötelezi a bepanaszoltat kötelezettségének teljesítésére. Mulasztás esetén 100.000,-Ft-ig terjedő eljárási bírság szabható ki.
Az eljárási illeték: 3.000,-Ft
Alkalmazott jogszabály: 15/1969. (XI.6.) MÉM r., 43/2010. (IV.23.) FVM r.

A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.
A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.

Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.
Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani.
A méhészkedést minden évben február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig nyolc napon belül, a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének be kell jelenteni, aki a méhészeket nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

BEJELENTŐ LAP

A méhész neve: ..............................................................................................................
Lakcíme: ........................................................................................................................
A méhek állandó telephelye: ...........................................................................................
A vándoroltatáshoz kiadott állatorvosi igazolás száma: ......................................................
A kiadás helye: .................................... ideje: ............................................................
A méhek utolsó tartási helye: ..........................................................................................
A jelenlegi vándortanya pontos megjelölése: ....................................................................
....................................................................................................................................................
A kaptárak száma: ..........................................................................................................
A méhcsaládok száma: ....................................................................................................
A letelepedés pontos ideje: ...........................................................................................

Kelt:, ....................... 20 ..... év ......................... hó ..... nap

....................................

a bejelentő aláírása

 

IGAZOLÓ SZELVÉNY

A/z ......................................................................... települési önkormányzat jegyzője igazolja, hogy .......................... méhész ........................................................................... ............................................................lakos ....... db méhkaptárjának letelepítését bejelentette.

Kelt: ................. 20 ..... év ...................... hó ..... nap

..........................................................

települési önkormányzat jegyzője

 

KIJELENTŐ LAP

A méhész neve: .............................................................................................................
lakcíme: .........................................................................................................................
A méhek állandó telephelye: ............................................................................................
A vándoroltatáshoz kiadott állatorvosi igazolás száma: ...................................................
A kiadás helye: ........................................ ideje: ..........................................................
Az elhagyott vándortanya pontos megjelölése: .................................................................
Az elszállított kaptárak száma: .........................................................................................
A méhcsaládok száma: ....................................................................................................
Az elvándorlás pontos ideje: ............................................................................................
Az új vándortanya megnevezése: ....................................................................................

Kelt, ........................ 20 ..... év ...................... hó ..... nap

.........................................

a bejelentő aláírása)

A háziméhekre veszélyes, bejelentésköteles növényvédelmi tevékenység termelői bejelentése esetén a védekezés helyétől 5 km-es körzeten belül (veszélyességi körzet), a helyben szokásos módon haladéktalanul értesítjük a méhesek tulajdonosait (kezelőit) a méhekre veszélyes növényvédő szer alkalmazásának helyéről, időpontjáról, a felhasználásra kerülő növényvédő szerről.

 

7./ Állatok tartásának engedélyezése

Az eljárást Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 29/2001. (VII. 20.) Ök. sz. rendelete alapján kell lefolytatni.
A rendelet értelmében Soroksár közigazgatási területén, a rendelet irányadó rendelkezéseinek megfelelően tartható állatok:
a) nagy- és kishaszonállat (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés)
b) kisállatfajok:
- baromfi (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb)
- házinyúl
- prémes állat (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc és görény)
c) méhcsalád
d) díszállat (aranyfácán, ezüstfácán, díszkacsa, egyéb díszszárnyas)
e) lakásban, ingatlanon, más építményben tartható egyéb állat (madár, hörcsög és egyéb rágcsáló, ízelt lábú, hal, hüllő, amely fajából eredősen az 50 cm-es nagyságot nem éri el)
f) macskát
g) ebet

A nagy és kishaszonállatokat belterületen csak engedéllyel, külterületen bejelentési kötelezettség mellett tartható.

Az állattartás iránti engedélykérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Igazgatási és Adóosztályán kell előterjeszteni. 
Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az állattartó nevét és címét, az állattartás helyét, a tartandó állat faját és számát, valamint a tartás módját. A kérelemhez csatolni kell a közvetlen szomszédok többségének hozzájáruló írásos nyilatkozatát is.

Az állattartás nem engedélyezhető ha
a) az állattartó az engedélyt olyan területre kéri, ahol a rendelet szabályai szerint nem tartható állat,
b) az állatok elhelyezése az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint a természetvédelmi jogszabályoknak nem felel meg.

Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes e rendeletben foglalt előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 8 napon belül nem szünteti meg.
Alkalmazott jogszabály: 29/2001. (VII.20.) Ök. sz. rend.