A polgármesteri tájékoztató keretén belül többek között az alábbiak hangzottak el:

A Dél-pesti Tűzoltóparancsnokság által meghirdetett sikeres pályázatát követően az új parancsnok 2009. január 1-től Dobson Tibor tűzoltó ezredes lett.
A Hunyadi utcában található szennyvízcsatorna fedlapokkal kapcsolatos önkormányzati megkeresésre a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. a megjelölt helyszínen a vizsgálatot elvégezte és a kifogásolt lefedéseket beazonosította. A szükséges javítási munkákat 2009. március 31-ig, az időjárás függvényében ütemezve elvégzi.

A Szociális és Családvédelmi Osztályon az igényjogosultak részére a támogatások kifizetése folyamatos. Ilyenkor ünnepek után a kérelmek száma jelentősen emelkedik, erre számítani kell, azért úgy kell ütemezni a rendelkezésre álló éves előirányzat felhasználását, hogy a kérelmeket az év folyamán is teljesíteni tudják.
2009. január 1-től jelentős jogszabályi változás történt az aktív korú nem foglalkoztatottak számára nyújtott segélyek megállapításában. Aki eddig rendszeres szociális segélyben részesült (2008 decemberében 312 fő), a továbbiakban vagy rendelkezésre állási támogatásra (RÁT), vagy rendszeres szociális segélyre (RSZS) lesz jogosult a 2009. március 31-ig lebonyolítandó felülvizsgálati eljárás befejezését követően. A közhasznú foglalkoztatás megszűnt, maradt a közcélú foglalkoztatás lehetősége a RÁTosok részére. A foglalkoztatás munkaviszony keretében történik, a foglalkoztatási költségek bér+járulékai visszaigényelhetők a MÁK-on keresztül 95 %-ban. További fontos változás, hogy a RÁT-ban részesülőknek az állami foglalkoztatási szervvel kell együttműködni, a Munkaügyi Központtal együttműködési megállapodást kell aláírniuk, és ezután lehet a közcélú foglalkoztatásban munkaviszonyt létesíteni.
Sajnos 2009. január 31-én lejár a munkaszerződése 49 közfoglalkoztatásban részesülő személynek. Nekik a Munkaügyi Központban jelentkezni kell, és csak abban az esetben jöhetnek újra a közcélú foglalkoztatásba dolgozni, ha a RÁT megállapítására vonatkozó feltételeknek megfelelnek. Különböző adatszolgáltatási kötelezettségek is fennállnak a Munkaügyi Központ felé a 2008. december 31-ei állapotnak megfelelően a rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatban. A közfoglalkoztatási terv elfogadása feltétele annak, hogy megfelelő finanszírozást biztosítson a Magyar Államkincstár a közcélú foglalkoztatáshoz.

A 2008. december 1-től nyugdíjba vonuló Dr. Besenczi László helyettesítését Dr. Havrilik György elvállalta a praxis betöltéséig. A pályázati határidő 2008. december 05-én járt le, pályázat nem érkezett. A képviselő-testület 2008. december 9-ei döntése alapján a pályázat ismételt kiírásáról intézkedtek, amely az önkormányzat honlapján kívül megjelent az Egészségügyi Közlöny 24. számában, amely 2008. december 31-én jelent meg.
VÁLTOZÁS! 2009. 01. 10. 08 órától az ügyeleti központ az eddigi telephelyről (1205 Budapest, Jókai M. u. 74-76. a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház (1204 Budapest, Köves u. 1.) H épületében lévő Sürgősségi Betegosztály mellett újonnan kialakított telephelyre került áthelyezésre.
A költözést követően az alábbi vezetékes telefonvonalakon érhető el az ügyelet:
06 1 283-8763 (ez már ismert vonal, amely áthelyezésre kerül az új telephelyre)
06 1 285-6574 (új telefonvonal)
A telephely elektronikus címe: 0_23_ugyelet@fonixmed.com">2_23_ugyelet@fonixmed.com">0_23_ugyelet@fonixmed.com
A telephelyvezető elérhetősége: Név: Oláh Tamás; Telefon: 06 30 641-7894;
Mail: fonixmed@fonixmed.com; olahtomi@freemail.hu
2009. február 1-től megtörtént az alábbi szakellátási feladatok átvétele a Fővárosi Önkormányzattól és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháztól:
• mozgásszervi szakrendelés heti 30 óra
• nőgyógyászati szakrendelés heti 30 óra
• gyógytorna heti 60 nem szakorvosi óra
• fizikoterápia heti 30 nem szakorvosi óra
• szemészet heti 15 szakorvosi óra
• tüdőgyőgyászat heti 10 szakorvosi óra
2008. 12. 22-re az Egészségügyi és Szociális Intézmény rendelkezett az átvételre kerülő szakfeladatokhoz ÁNTSZ engedéllyel. Szintén engedélyeztetve lett a röntgen átvilágító berendezés. December utolsó hetében – kellő időben – beadásra került a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz a szerződéshez szükséges dokumentáció. Hamarosan várható az OEP szerződés aláírása.
A szemészet működéséhez megrendelésre, kifizetésre kerültek a műszerek, nagy részüket a cég már le is szállította. Számítógépek, szerverbővítés beszerzésre került, folyik az installálásuk. Január utolsó hetében kerül sor a szoftver használat betanítására.
Elkészült a tisztasági festés, mázolás a volt tüdőgondozó irodájában és rendelői szobájában. A rendelői bútorok nagy része beszerzésre került. Január második felében kerülnek berendezésre a szobák.

Az Adócsoport a múlt héten lezárta a 2008. évet. A zárás adatai szerint az elmúlt év bevételeiből 1.391.758.188 Ft-ot utaltak a költségvetési számla javára. Ebből építményadó 669 MFt érkezett, amellyel 95,6 %-ban teljesült az év eleji tervelőirányzat. A gépjárműadó 551 M Ft-os bevétellel 73 %-ban teljesült az éves előirányzat. Telekadóban is 75 % -os lett a teljesítés a számlára érkezett 150 MFt-os bevétel miatt. Talajterhelési díj jogcímén az ügyfelek 5 MFt-ot fizettek. Késedelmi pótlék, birság és egyéb szabálysértési birság címen 14 MFt-os bevétel képződött.
A bevételek alakulása nemcsak az ügyfelek önkéntes befizetésein, hanem a hátralékok behajtásán alapul. A zárási összesítő adatai szerint a jelenlegi hátralékok összege 251 MFt, amelyből nem lehet intézkedni 201 MFt behajtásáról. Intézkedési lehetőség azért nincs, mert 27 MFt behajtása áll az ellenőrzési eljárás lezárásáig. 2008-ban több mint 300 ellenőrzési eljárást kezdeményeztek és abból még közel 40 eset nem zárult le jogerősen.
90 MFt az az összeg, amellyel szemben az ügyfelek méltányossági, részletfizetési kérelmet vagy jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő, amelynek lezárulásáig ezen összeg függő tételként kezelhető, nem hajtható. Jelzáloggal érintett 7 MFt-os tartozás és 15 MFt-ot tesznek ki a felszámolás alatt álló cégek tartozásai, amelyet szintén nem lehet behajtani. Az eredményes behajtás érdekében összesen 60 MFt-os tartozást adtak át az önálló bírósági végrehajtó részére, amely ügyben intézkedési lehetősége az önkormányzatnak már nincs. Összességében tehát csupán 49 MFt az a kintlévőség, amelynek behajtása érdekében az adóhatóságnak intézkednie kell ez évben. Természetesen mindez göngyölített adat, amelynek összege az esedékességi idő lejárta miatt napról napra változik.

Elhangzott végzetül az, hogy a képviselő-testület SZDSZ-es képviselői a továbbiakban nem frakcióban tevékenykednek tovább, hanem saját pártjuk színeiben vesznek részt a képviselő-testület munkájában.

A polgármesteri tájékoztatóval kapcsolatban az alábbi kérdések hangzottak el:

A Civil Frakció részéről bejelentették, hogy Soroksár fejlődésének érdekében továbbra is együttműködnek minden képviselővel.
Az SZDSZ Frakció részéről is elhangzott, hogy bár frakciónak továbbá nem tagjai, de Soroksár érdekében ők is együttműködnek a képviselő-testület tagjaival.

Jelezték, hogy a Grassalkovich út Soroksár-Felsőnél nagyon rossz minőségű, teknős, ráadásul korábban is kérték ott is a csatorna fedlapok javítását, mivel billegnek.

Napirend előtti felszólalások között az alábbi felvetések voltak hallhatók:

Elhangzott képviselői hozzászólás keretében, hogy a decemberben megrendezett nyugdíjas közalkalmazotti karácsonyi ünnepség nagyon színvonalas volt, melyért a meghívottak köszönetüket fejezték ki.

Képviselői tolmácsolásban hangzott el a Gombosszeg utcában lakók kérése. Egyrészről a csapadék elvezető árok rendbetételét kérték, mert a gyephézagok megsüllyedtek, másrészről a csatornázott rész aszfaltozását kérték. A csapadék következtében kialakult alámosások kijavítását kérték a Töretlen utcában is. Kérdésként hangzott el, hogy a Temetősor belterületére kért két lámpa ügyében milyen intézkedés történt.

Szintén képviselői felszólalás ke retében sürgették a testületi ülések internetes közvetítését. A felszólaló véleménye szerint a demokrácia sérül Soroksáron az által, hogy az ülések semmilyen módon nem kerülnek közvetítésre.

Mint ismeretes 2008-ban megtörtént az alapkőletétele egy tervezett lakóparknak, melyet a volt Dugattyűgyűrűgyár területén kíván egy izraeli beruházó létrehozni. Aggodalmát fejezte ki egy képviselő, hogy amennyiben a beruházás megvalósul, az az önkormányzatra olyan újabb terheket ró, amelynek nem biztos, hogy eleget fog tudni tenni. A környék gépjármű terhelése megnő, a környéken szükség lesz óvodára, iskolára. Vajon a beruházó fog-e ezekben segíteni az önkormányzatnak?
A válaszból kiderült, hogy először is a területet nem az önkormányzat adta el, az magántulajdon volt. Ráhatása a Rendezési Tervek elfogadása során lesz. Annak elfogadásánál szabhat majd feltételeket az önkormányzat. Ebben szerepelnie kell majd a közlekedés szervezésnek, a víz,- gázbevezetésnek, egyebeknek.
Ezzel szemben továbbra is felmerült képviselői aggály, utalva arra, hogy a BILK engedélyezésénél is feltételeket szabott az önkormányzat, – például a zajvédő falakra vonatkozóan – most viszont igen nehéz ezen a feltételek teljesítését végrehajtatni.

A napirend előtti felszólalásokat a napirendek megtárgyalása követte.

• Javaslatot fogadtak el a 2009. évi forrásmegosztás véleményezéséről. A fővárosi rendelettervezet alapján a kerület 1 553 975 eFt fővárosi támogatásra számíthat. Ez az összeg 88 426 eFt-tal magasabb, mint az előző évi.

• Javaslatot fogadtak el az önkormányzat 2008. évi költségvetésének módosítására. A képviselőtestület az önkormányzat 2008. évi költségvetését szerint az alábbiakban fogadta el: 7 303 850 EFt bevételi és kiadási főösszegben hagyta jóvá, ezen belül 1 759 887 EFt felhalmozási kiadások; 263 673 EFt társadalom és szociálpolitikai támogatások 2 874 285 EFt személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok; 2 172 424 EFt támogatás értékű kiadás és ÁH-on kívüli pe. átadás; 1 645 752 EFt dologi kiadások és egyéb folyó kiadások; 5 871 EFt ellátottak pénzbeli juttatásai; 123 411 EFt tartalékok; -2 000 683 EFt támogatások folyósítása és támogatás ért. kiadás miatti korrekció; 459 230 EFt finanszírozási kiadások

• Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 50/2004. (VI. 18.) rendeletét (a továbbiakban: SZMSZ.) az alábbiak szerint módosítja:
  1. § Az SZMSZ 5. sz. mellékletének (A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott – nem hatósági – hatáskörök jegyzéke) kiegészül az alábbi francia bekezdésekkel:
  Kérelemre intézkedik a közalkalmazottak lakáscélú támogatása tekintetében a bejegyzett jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásból való törléséről, ha a támogatott a támogatást visszafizette.
  Megállapodást köt a rendszeres szociális segélyre jogosult személylyel arról, hogy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetőleg közfoglalkozásban vesz részt.
  Kérelemre dönt a bejegyzett jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásáról, illetve az Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjogot követő bejegyzéshez való hozzájárulás megadásáról/megtagadásáról
  Aláírja az Önkormányzat nevében a területi ellátási kötelezettséggel működő privatizált felnőtt háziorvosokkal kötött megbízási szerződések módosítására vonatkozó szerződéseket.
  A fent jelzett esetekben meghozott döntésekhez nem szükséges testületi határozat.
  A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 2009. január 1-től hatályos módosításai szükségessé tették a törvényi változások helyi rendeletben való megjelenítését.

• A társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, közszolgáltató szervezet stb. akkor kaphattak mentességet az adó alól, ha nyilatkoztak, hogy az előző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelmük után nem keletkezett befizetési kötelezettség a központi költségvetésbe. A módosítás értelmében a nyilatkozatnak már nemcsak a belföldön, de a külföldön fennálló adófizetési kötelezettségre is ki kell terjednie. A feltételes adómentességre jogosultak köre kibővült a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társasággal, de ők csak az iparűzési adó alól mentesülhetnek a fenti nyilatkozat megtétele után.
  A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint a műemlék épületek felújítása miatt a tulajdonos három évre kaphat építményadó mentességet. A módosítás értelmében, ha a felújításra vonatkozó építési engedély jogerőre emelkedésétől számított három év alatt tulajdonosváltás következik be, akkor az új tulajdonost továbbra is megilleti az adómentesség. Ebben az esetben az új tulajdonosnak be kell jelentenie a mentességre vonatkozó igényét és vállalnia kell, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és az adófelfüggesztés idejére előírt kamatot is megfizeti.
  Az épületek utáni adófizetési kötelezettség a használatbavételi, ill. a fennmaradási engedély kiadását követő év első napjától keletkezik. A törvény szövege pontosításra került annyiban, hogy az adófizetési kötelezettség megnyíltát az engedélyek jogerőre emelkedését követő év első napjában állapították meg.
  A jogerős használatba vételi engedélyek adóztatási gyakorlatba való beültetésének kötelezettsége jelent meg a tulajdonos fogalmának módosításával, amelynek törvényi szövege átemelésre került a rendelet értelmező rendelkezésébe.
  A helyi rendelet értelmező rendelkezését érinti továbbá a közszolgáltató szervezet fogalmának bővítése, ugyanakkor szigorítása is. Bővült a szervezetek köre a Tartalékgazdálkodási Kht -val, ill. annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társasággal. Ugyanakkor a vasúti pályahálózatot üzemeltető szervezet, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó szervezet csak akkor minősül közszolgáltatónak, ha árbevétele legalább 55-55 %-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből, ill. tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik.

• Javaslatot fogadtak el a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési szabályzatról (KVSZ) szóló 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet módosítására (Dél-pesti szennyvíztisztító telep területe)
  A szabályozási terv célja: A XXIII. kerületi és fővárosi Önkormányzatok, valamint a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. közös megállapodása alapján kerületi szabályozási terv (továbbiakban: KSZT) készült a Délpesti Szennyvíztisztító Telep területére és közvetlen környékére. A KSZT készítésének elsődleges célja megfelelő tervi és jogi feltételeket teremteni a telepen rövidtávon tervezett, ill. a közép- és hosszútávon lehetséges fejlesztésekhez, amelyek hozzájárulnak a tisztítás kapacitásának és hatékonyságának növeléséhez és ezzel egyidejűleg a káros és kellemetlen környezeti hatások fokozatos mérsékléséhez.

• Javaslatot fogadtak el a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési szabályzatról (KVSZ) szóló 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet módosítására (ERDÉRT és a KÖZGÉP-UNIÓ területe)
  A szabályozási terv célja: Jelen szabályozási terv elsődlegesen a területen található telephelyek jövőbeni fejlesztési lehetőségeit kívánja elősegíteni, vagyis a területi adottságokból eredő lehetőségek kiaknázását célozza meg a jogszabályok adta lehetőségek között, a meglévő építési övezetek megváltoztatása nélkül.

• 2006 decemberében az Európai Parlament, illetve a Tanács együttdöntési eljárás keretében elfogadta a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet. A jogszabály 2006. december 28-án lépett hatályba, és annak rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 28-ig kell átültetniük hazai jogszabályaikba.
  Az irányelv hazai átültetésének folyamatában 2007 második felében sor került a törvények, a kormány-, illetve miniszteri rendeletek átvilágítására az irányelvvel való összhang biztosítása szempontjából, majd sor került az irányelvvel esetlegesen érintett önkormányzati rendeletek felmérésére is.
  Az irányelvből fakadó harmonizációs kötelezettség teljesülése érdekében az önkormányzatoknak 2008. június 30-ig kellett megjelölniük a már beazonosított önkormányzati rendeletek irányelvvel érintett konkrét rendelkezéseit, mely feladatot Soroksár Önkormányzata határidőre teljesítette.

•  Beszámolót fogadtak el a képviselők Soroksár környezetvédelm helyzetéről. A kerület környezetvédelmi helyzetét a fő környezeti elemek áttekintése nyomán az alábbiak jellemzik: A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében az önkormányzat 1996-ban nagyszabású szennyvízcsatorna építési programba kezdett. 2008 végére 103 km szennyvíz- és csapadékvíz gerinchálózattal rendelkezik a kerület. Mára elmondható, hogy a lakott területek 80 %-a szennyvíz-csatorna hálózattal ellátott. Az önkormányzati beruházásban történt szennyvízcsatorna építés 2007-ben lezárult. Azokon a lakóterületeken, ahol a közcsatorna hálózat még nem épült ki (Orbánhegy, Apostolhegy, Horgász part, Taling utca környéke, Péteri major) a Fővárosi Önkormányzat beruházásában a „Budapest teljes körű csatornázásának befejező szakasza” európai uniós projekt keretén belül valósul meg a szennyvízcsatorna építés. A kivitelezési munkák befejezése: 2010. december 31-re várható.
  A Ráckevei-Soroksári Duna-ág régiója kiemelt jelentőségű üdülőterület, rekreációs értékét nagymértékben növeli Budapesthez közeli fekvése. A Duna-part ellenőrzését a mezőőri szolgálat és a szövetségi halőr egymás munkáját segítve, közösen végzi.
  Az RSD vízgazdálkodásának és vízminőség javításának szükségessége régóta foglalkoztatja a közvéleményt és a döntéshozókat. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, mint beruházó, európai uniós forrásokra nyújt be pályázatot, amelyet várhatóan még ez évben bírálnak el. Az „RSD Projekt” megvalósítása kedvező uniós elbírálás után a tervek szerint 2009 végén, 2010 elején megkezdődhet.
  Az önkormányzat elkötelezett a Duna-ág revitalizációjának ügyében. 2004-ben megalakult a Kis- Dunáért Önkormányzati Társulás, 2006-ban pedig az önkormányzat által alapított Soroksári Dunáért Közalapítvány szervezésében átépítésre került a Meder utcai híd.
  A levegőtisztaság-védelem területén általánosságban elmondható, hogy a nehézipar visszaszorulásának következményeként a levegő minősége javult. Az 1989-es bázisévhez képest az egyes légszennyező anyagok (szállópor, NOX, NO2, SO2, CO, O3, benzol) mindegyike 40-80 %-kal csökkent Budapesten. Valódi problémát a szállópor mennyisége jelent. A szálló- és ülepedőpor szennyezettség csökkentésének érdekében az önkormányzat a szennyvízcsatorna építést követően az összközművel ellátott utakat szilárd burkolattal látja el. Jelenleg – a fővárosi tulajdonú utakkal együtt – 81 km burkolt út van Soroksáron.
  A vegetációs időszakban a levegő minőségét a pollen szennyezettség is befolyásolja. Az allergén hatású gyomnövények visszaszorítása érdekében évente kb. 110 ha önkormányzati tulajdonú ingatlan, illetve földút többszöri kaszálása történik meg. A magántulajdonú, parlagfűvel szennyezett ingatlanok tulajdonosaival szemben a hivatal hatósági intézkedést foganatosít. A háztartásokban keletkező kerti hulladékok égetését az avar és kerti hulladék égetéséről szóló 7/2000. (III.23.) sz. önkormányzati rendelet szabályozza.
  A kerületben jelentős bűzforrásnak számít az FCSM Zrt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe. A telep hatásterülete elsősorban a XX. kerületben lévő, Helsinki úti lakótelep, de gyakran érezhető a bűzhatás Soroksár-felső környékén is. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen a technológiai korszerűsítést követően, 2009-ben lefedésre kerülnek a nyitott tisztítóberendezések, így a lakosságot irritáló bűzkibocsátás várhatóan megszűnik.
  A kerületben lévő üzemek a légszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó kötelező jelentésüket az éves bevallásukban megküldik a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnek. Működésükkel kapcsolatos határérték túllépés nem volt.
  A kerület zajhelyzetét döntően a közúti és a vasúti zaj határozza meg. A lakott területek – a Szentlőrinci lakótelep kivételével – családi házas, L4 övezetbe tartoznak, a főforgalmi utak mellett jellemzően utcafronti beépítésűek. A kerületen É-D irányban áthaladó, fővárosi tulajdonú Grassalkovich és Haraszti főforgalmi utak melletti lakóházak zajterhelése határérték feletti. Végleges megoldást csak a Soroksárt elkerülő körút megépítése után a nehézgépjárművek kitiltása hoz majd.
  A kerületben a Grassalkovich úttal párhuzamosan, É-D irányban halad lakott területeken keresztül a MÁV Budapest-Kelebia vasútvonal. A 2001-2002-ben, a MÁV által végzett pályakorszerűsítés után a környező lakóingatlanok zajterhelése jelentősen megnőtt. Az önkormányzat négy év alatt érte el, hogy 2005 decemberében a Hintó u. – Tárcsás u. közötti szakaszon a Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt 567 fm zajvédőfal megvalósuljon. A Tárcsás utca és a Grassalkovich út közötti szakaszon, a Dunapataj utcánál található még egy korábban megépült zajvédőfal, egyébként a teljes vasúti vonalszakasz zajvédelem nélkül halad a lakóingatlanok mellett. A zajvédelem kiépítése és a már megépített zajvédőfalak elégségessége ügyében az önkormányzat 2008-ban felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Környezetvédelmi Felügyelőségnél.
  A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) 2003 decemberében került átadásra. A létesítmény az Ócsai út – M0 autópálya – Budapest-Kelebia vasútvonal közötti területen helyezkedik el. A vasútvonal mellett L4 lakóövezet van. A BILK részét képező Kombiterminál központi gyűjtő és elosztó terminálként a hazai kombinált fuvarozás döntő részét bonyolítja le. Az itt folyó 24 órás rakodási tevékenység zavarja a környéken élőket, a környező lakóterületről folyamatos a lakossági zajpanasz.
  A Vibrocomp Kft. 63/2/2004. számú zajvédelmi szakvéleményében a távlati fejlesztések figyelembevételével 7 m magas zajvédőfal – a jelenlegi fal megmagasítása – kialakítását javasolta. Az önkormányzat a szakvélemény ellenére sem tudta elérni a zajvédőfal átépítését, ezért 2007-ben a Környezetvédelmi Felügyelőséghez fordult a tevékenység felülvizsgálata tárgyában. A Felügyelőség a BILK Kombiterminál Zrt. Bp. XXIII., Európa u. 4. sz. alatti telephelyének teljes körű felülvizsgálati eljárását megindította, mely eljárás még folyamatban van. A lakosság védelme érdekében az önkormányzat tárgyalásokat folytatott a BILK Kombiterminál Zrt. vezetőivel és településfejlesztési szerződést kötött zajvédőfal építéséről és fatelepítésről. A településfejlesztési szerződésben a BILK Kombiterminál Zrt. vállalta a megadott határidők és feltételek mellett a korábban megépült zajvédőfal megmagasítását teljes hosszban, 7 m magasságig és a lakóterület felőli oldalon védő zöldsáv telepítését 6 m szélességben.
  A kerületben működő üzemek közül a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. tevékenységével kapcsolatban folyamatos a zajpanasz a Millennium-telep lakóitól. Az önkormányzat éveken át többször megkereste ez ügyben a Környezetvédelmi Felügyelőséget. A Felügyelőség 2008 őszén új eljárás keretén belül új zajkibocsátási határérték határozatot adott ki a Közgép Zrt., mint üzemeltető részére. A Közgép Zrt. megkezdte a zajkibocsátási határértékeket megalapozó engedélyezési dokumentumok összeállítását, valamint azonnali szervezeti és műszaki intézkedéseket hoztak a zajcsökkentés érdekében.
  Soroksár határában megkezdődött az M0 autópálya kerületi szakaszának építése. A képviselőtestületi döntés ellenére az eredeti nyomvonal került kitűzésre. Jelenleg a régészeti feltárási munkák zajlanak, amelyek várhatóan 2009 első felében fejeződnek be. Miután a nyomvonal érzékeny vizes élőhely mellett, illetve azon keresztül halad, a mezőőri szolgálat fokozottan ellenőrzi a területet az esetleges természetkárosítás elkerülésére.
  A zöldfelület-gazdálkodás keretében belterületen 27.000 m2 park és 8000 db utcai sorfa kezelése folyik. A kerületben jelenleg 11 db közkert és játszótér található. A játszóeszközök biztonsági felmérése 2004-ben megtörtént és 2007. december 31-ig az összes közterületi játszótér szabványosítását elvégezték. A kerületi sorfa állomány felmérése alapján a kiszáradt, elöregedett, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fák kivágása, cseréje folyamatosan történik. A fák pótlása a lakosság bevonásával zajlik. A települési környezet tisztasága érdekében minden évben tavaszi és őszi takarítási akció kerül megszervezésre. Az őszi akciók során faültetési és lakossági veszélyeshulladék-gyűjtési akciót is szervez az önkormányzat.
  A kerületi erdőket a mezőőri szolgálat folyamatosan ellenőrzi.
  A 2003-ban indult, Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett szelektív hulladékgyűjtő program keretén belül 25 hulladékgyűjtő sziget kialakítására került sor a kerületben. Problémát jelent azonban a szigetek nem megfelelő használata. Sajnos néhány sziget esetében sok az odahordott egyéb szemét, – általában lomos hulladék – amelyet tiltó táblák kihelyezésével próbálnak megszüntetni, de sajnos eredménytelenül.
  Az illegális hulladék lerakó helyek felderítését és figyelését a mezőőri szolgálat végzi, s kezdeményez hatósági intézkedést. A közterületen elhagyott hulladékokat az önkormányzat saját költségen folyamatosan elszállítja.
  A helyi közlekedés színvonalának javítása érdekében az önkormányzat a lakosság részére ingyenes Soroksár-busz járatot üzemeltet. A lakosság kérésére és érdekében a kerületben az indokolt helyeken táblával jelzett, útcsatlakozásoknál fekvőrendőrrel ellátott, korlátozott sebességű övezetek (Tempo 30) kerültek kialakításra.
  A járda felújítási program keretén belül a járdák átépítése, javítása folyamatos.
  Sikeresen pályázott az önkormányzat 2007-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által meghirdetett kerékpárút építésének támogatására. A Duna-parton kiépített 4,5 km hosszú kerékpárút 2008-ban átadásra került.
  Összegezve megállapítható, hogy bár még sok tennivaló van, de a kerületben megvalósult környezetvédelmi beruházások nemcsak a szűk és tágabb környezet védelmét, hanem az itt élők életminőségének, jobb komfortérzetének javítását is szolgálják.

• Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások közül két lakás üresedett meg bérlő elhalálozása, illetve a lakás pénzbeli térítés ellenében történő visszaadása miatt. A Vagyongazdálkodási Osztály Ingatlankezelő Csoportja a lakásokat kiürített állapotban birtokba vette.
  A képviselő-testület úgy döntött, hogy a Budapest XXIII., Grassalkovich út 140. fszt. 1. sz. (hrsz.: 185916/A/1) alatti 36+26 m2 alapterületű komfortos önkormányzati bérlakást a lakásállományból törli és azt a Budapest XXIII., Grassalkovich út 140. sz. alatti székhelyű Soroksári Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft. használatába adja.
  A Budapest XXIII., Könyves u. 56. fszt. 1. sz. (hrsz.: 183894) alatti 37 m2 alapterületű komfortos önkormányzati lakást a rendkívüli élethelyzetbe került személyek lakásigényének kielégítésére kívánja felhasználni, hivatkozva az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló többször módosított 39/2004. (V. 26.) Ök. rend. 18. § (3) és (4) bekezdésére.

• A Budapest Főváros Önkormányzat és Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat között 2006. évben megkötött megállapodás alapján a Szentlőrinci lakótelep1/4 tulajdoni hányadban a Fővárosi Önkormányzat, 3/4 tulajdoni hányadban a XXIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában áll.
  A rendezés után kialakult közterületek Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező 1/4 tulajdoni hányadát a Fővárosi Önkormányzat térítésmentesen a XXIII. kerületi Önkormányzat tulajdonába adta.
  A lakótelep I. üteme (Fatimai u. – Passuth L. u. között) értékesítés céljából korábban meghirdetésre került. Egy ingatlant értékesítetésre került, melynek bevétele 2008-ban realizálódott.
  A Fővárosi Önkormányzat megbízásából az értékesítések lebonyolítása a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: FVK Zrt.) feladata.
  Az FVK Zrt.-vel kialakult gyors és jó munkakapcsolat eredményeképpen a lakótelep II. üteme is értékesíthetővé vált.
  A képviselő-testület úgy határozott, hogy a II. ütem szerinti ingatlanokat árverés útján értékesíti.

• Az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. A Ráckevei (Soroksári)- Duna ág (a továbbiakban: RSD) vízgazdálkodásának vízminőségének javítása tárgyában Európai Uniós támogatásra számot tartó projektet készít elő, mely program az RSD hosszán és mellékágain vízminőség védelmi céllal mederkotrást is tartalmaz. A pályázati előírások alapján a kotrás kizárólag állami tulajdonban lévő mederszakaszokon, mellékágakban és holtágakban végezhető el, a fenntartó kotrás állami költségvetésből szintén csak ilyen szakaszon biztosítható.
  Az előkészítés során megállapítást nyert, hogy a tervezett kotrás önkormányzati tulajdonában lévő partszakaszokat, mellékágakat és holtágakat is érint. Ez Soroksár esetében a Molnár-szigeten található 184135/129 helyrajzi számú 11.108 m2 területű kivett közterület megnevezésű ingatlant érinti.
  Az ÖKO Zrt. 2009. január végéig írásos nyilatkozatot kért az önkormányzattól, hogy a fent megjelölt ingatlanról lemond-e a Magyar Állam javára vagy annak tulajdonjogát megtartja. Amennyiben az önkormányzat az ingatlant saját tulajdonában megtartja, úgy a mederkotrás és az egyéb fenntartási költségek őt, mint tulajdonost terhelik, a mederkotrás költsége ezen a területen nem kerülhet bele a pályázatba.
  Mivel a fenti helyrajzi számú ingatlan – ingatlannyilvántartás szerinti megnevezése miatt – az önkormányzat törzsvagyonába tartozik, és forgalomképtelen, az ingatlanra megkötött bárminemű szerződés semmis, ezért az önkormányzat kivett közterület megnevezésű ingatlan tulajdonjogát nem ajándékozza a Magyar Állam részére.

• Elfogadták a Páneurópa Általános Iskola szakértői jelentését, melyet Százdi Antal közoktatási szakértő végzett. A részletes szakértői vélemény összegzéséből az alábbiak emelhetők ki: „… ebben az iskolában is igen kedvező benyomást szereztem az ott folyó szakmai munkáról, az intézmény belső viszonyairól, légköréről. A vezetés és a nevelőtestület szakmai munkája eredményes, a diákok nevelése-oktatása jó szintű, és a szülők elégedettek az iskolai körülményekkel. Az igazgató szakmai vezetőként és munkáltatóként is eredményes.”

• Mint ismeretes 2009-ben Európai Uniós Parlamenti választások lesznek, ezért tájékoztatót hallgattak meg a kerületi választási körzetekről.

• Tájékoztatót hallgattak meg a Soroksári Hírlap helyzetéről. Ebből a 2008. évi hírlapkiadás költségeiről és szakmai munkájáról kaphattak információkat a képviselők.

• Tájékoztatót hallgattak meg a 2008. évi jogszabályváltozásokról.

• Tájékoztatót hallgattak meg a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának közigazgatási határán belül a Vecsés út, Szentlőrinci út, Szamaránszky dűlő és a MÁV által határolt területen, valamint a Nyír u., Szentlőrinci út, Temető sor által határolt területen az engedély nélküli építkezésekről, a törvénysértések ellen tett intézkedésekről.
  Az építéshatósági, építésrendészeti eljárások általában bejelentésre indulnak, de ezen ügyek általában átfordulnak hivatalból is indítható eljárássá. Az Építéshatóság a vonatkozó jegyzői utasítás szerint több éve április és október hónapok közötti időszakban, eleinte 2 heti rendszerességgel, 2008-ban hetenkénti rendszerességgel, a rendőrséggel közösen szombatonként építésrendészeti helyszíni ellenőrzéseket tart. Az itt felderítésre kerülő szabálytalan építkezésekkel kapcsolatban hivatalból indulnak az építésrendészeti eljárások. Sok esetben a mezőőri bejelentések képezik az eljárás megindítását.
  Önkormányzati tulajdonú ingatlanokon folytatott építkezések esetében építéshatósági ügyintézés céljából a hivatalnak a vonatkozó jogszabályok szerint más eljáró hatóság kijelölését kell kérnie. Az önkormányzat, mint tulajdonosi jogokat gyakorló (a területének jogszerűtlen használata miatti, hozzájárulása nélkül történő építkezés esetén) jogosult intézkedni a bérleti jogviszonyok vonatkozásában és az eredeti állapot helyreállítására.

• Az utolsó napirend keretében az alábbiak hangzottak el:

Kérték a lakók, hogy a Haraszti út szervizútjára helyezzenek ki legalább fekvő rendőröket, mivel a Dunaharaszti határánál épülő lakópark miatt a forgalom nagyon megnövekedett, és így a szervizút közlekedése nagyon veszélyes lett. Ugyanitt nehezíti meg a közlekedést, hogy a HÉV megállóval szemben egy műszaki kereskedés kipakol, így is nehezíti a közlekedést.
Ezen a ponton tértek vissza arra a kérdésre, hogy a beruházások milyen mértékben terhelődnek Soroksár közlekedésére. Azon véleményüknek adtak hangot, hogy nemcsak a kerületi beruházások terhelődnek a közúti forgalomra, hanem az agglomerációs fejlesztések is, ezért igazából megoldást az elkerülő út kiépülése jelenthet, valamint az, hogy a beruházók betartsák a rendezési tervek során kötött megállapodásokat.

Határozatokat hoztak a napirend keretében a képviselők. A februári ülés dátumát egy héttel előre hozták, hogy azon megtárgyalhassák a költségvetési rendelet első változatát.

Képviselői indítványként merült fel, hogy hozzanak létre közbeszerzési bizottságot. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a közbeszerzési törvény sok ponton módosult. Ennek tanulmányozása után felül kell vizsgálni a jelenleg működő közbeszerzési rendet és a szabályozási mechanizmust. Ezek ismeretében márciusra előterjesztés készül a bizottság létesítésének törvényi lehetőségeiről.

Képviselői kérésként hangzott el, hogy az Orbánhegy és mellékutcái vízhálózat kiépítését lehetőség szerint szerepeltessék a 2009. évi költségvetésben.
Elhangzott, hogy a Szőlődomb utcában különösen a délutáni órákban sok kóbor kutyát észleltek a lakók, ezek begyűjtését kérték.
Érdeklődtek a Pál apostol utcai Víziközmű Társulás helyzetéről.
A válaszból kiderült, hogy egyelőre nem is szabályosan működik, mert nem számoltak el a hitelekkel, a közgyűléseik rendre határozatképtelenek, sőt nem az engedélyeknek megfelelő helyen építették ki a közműveket.