A polgármesteri tájékoztatóból először mint rendesen az elmúlt időszakban megrendezett eseményekről valamint a következő hónap várható eseményei kerültek ismertetésre, majd a következő bejelentéseket tette a polgármester:
A Nemzeti ünnep március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 161. évforduló alkalmából Sólyom László kitüntetéseket adott át.
Kossuth díjat kapott Geiger György Liszt Ferenc-díjas trombitaművész
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét kapta (polgári tagozat). Bartl József Munkácsy Mihály díjas festőművész
A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült (polgári tagozat) Jakab Gedeon a Galambos János Zeneiskola igazgatója
Budapest Rendőrfőkapitánya tájékoztatta a Hivatalt, hogy az elmúlt 10-15 év bűnügyi statisztikai adatainak elemzése alapján megállapítható, hogy a rablás, a betöréses lopás és a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények vonatkozásában a jelentős erőfeszítések ellenére sem sikerült áttörő eredményeket elérni. A felderítési eredményesség növelésének egyik megvalósítható változata a vezetés-irányítás rendszerének modernizálása, a meglévő szervezeti- és felelősségi körök változatlanul hagyásával, régiós rendszerben, vonalas elv alapján. A kísérleti vezetésirányítási modell bevezetése lehetőséget ad arra is, hogy a helyi bűnügyi szervek rugalmasan tudjanak reagálni a bűnözésben bekövetkező strukturális és tendenciózus változásokra, egyben biztosítja az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőinek eredményes felderítését, valamint az eljárások gyors és szakszerű lefolytatását. A XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság a dél-pesti bűnügyi Régióba került – a BRFK IX., X., XVIII., XIX. és XXI. kerületi Rendőrkapitányságokkal együtt – besorolásra. A régiós bűnügyi irányítási modell kísérleti jellegű alkalmazása sem a BRFK XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság szervezeti struktúrájában, sem a vezetői és végrehajtói állomány személyi körében változást nem eredményez.
Az adócsoport 2009. február 18-án fejezte be az éves számlaegyenleg értesítők elkészítését a szükséges csekkek nyomtatásával együtt. Magánszemélyek részére 8023 db adóív készült 19682 db csekkel együtt. Az értesítésben felhívták az adózók figyelmét a befizetési határidők betartására és arra is, hogy az elmúlt évi tartozásokat már csak késedelmi pótlék terhe mellett fizethetik meg. Cégek részére 900 értesítés került postázásra, akiknek utalással kell teljesíteniük fizetési kötelezettségeiket.
A 2009. január 1-től hatályos törvényi rendelkezések értelmében át kell térni helyi telek- és építményadóban új bevallási nyomtatványok használatára. Elrendelték továbbá, hogy a MÁK Államháztartási Irodája készítse el az egységes adatrögzítéshez szükséges számítógépes programot, amely kötelezettségüknek csak jelentős késéssel tudtak eleget tenni. Az önkormányzathoz február 24-én érkezett az új program, amelynek telepítése négy napot vett igénybe az új kódolási rendszerre aló áttérés miatt. Azóta már újabb módosítás is érkezett, de telekadóban még mindig nem az elvárásoknak megfelelően működik. A január l5-i zárás után érkezett bevallások feldolgozását ezzel meg tudták kezdeni, de a jelentős módosítások, ill. a kódrendszer használata miatt a feldolgozás lelassult, a 30 napos ügyintézési határidőt a későn küldött program miatt tartani nem tudják. Az új bevallási nyomtatványok Soroksár honlapjáról már letölthetők.
A Szociális Osztályon a segélyezésre jóváhagyott költségvetési előirányzat terhére folyamatosan állapítják meg a támogatásokat az igényjogosultaknak. A támogatást igénylők száma érezhetően megnövekedett. Valószínű a gázórák és villanyórák éves leolvasása Soroksáron most van folyamatban, mert többen jelentkeztek támogatási igénnyel arra hivatkozással, hogy jelentős tartozásuk halmozódott fel a tényleges fogyasztás és a havi kifizetések különbözeteként. Ezen tartozások összege 70 ezer forinttól akár 300 ezer forintig is kiterjedő összegeket is jelentett. Akit tudtak, adósságkezelésbe tereltek, vagy egyszeri 10-20 ezer forintos támogatást nyújtottak részükre. A Családsegítő Szolgálat tájékoztatott egy olyan rokkantnyugdíjas személyről, akinek 564.671 Ft közüzemi díjtartozása van. Mintegy tíztizenöten kérték a védett fogyasztóként történő nyilvántartásba vételt. A Családsegítő Szolgálattól sikerült megtudni a címet, ahová postázni lehet a villany- illetve gáztartozás miatti védett fogyasztóként történő nyilvántartásba vételt. Állítólag csak április 1-jétől fog működni ez a rendszer. Többen kérdezték, hogyan lehet személyesen eljutni vagy telefonálni, de erre egyenlőre nincs lehetőség, csak postán lehet a kérelmeket eljuttatni.
GÁZ: Fővárosi Gázművek Zrt. 1439. Budapest, Pf. 700.
VILLANY: ELMÜ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft Kontakt Center 1300 Bp. Pf. 151.
A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek esetében előírt kötelező felülvizsgálatot folyamatosan bonyolítják. Nagyon remélik, hogy a mintegy 300 igényjogosult esetében az előírt határidőre, 2009. március 31-ig be tudják fejezni a felülvizsgálatot. Természetesen közben az új igénylők részére a rendelkezésre állási támogatást (RÁT) megállapítják. 2009. február 28-ig 15 fő részére történt újként RÁT megállapítása. Akik RÁT-ra jogosultak, ők dolgozhatnak a közcélú foglalkoztatásban, a februári létszám 36 fő volt. Folyamatosan jelentkeznek az emberek, hogy szeretnének dolgozni, örömmel veszik ezt a lehetőséget.
Dr. Jakab Ildikó háziorvos április 1-jén megkezdi a rendelést.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. tájékoztatott, hogy a zöld hulladék szervezett gyűjtését kapacitásuk figyelembe vételével 2009. évben a Soroksári Alsóhatár út – Köves út – Mezsgye u. – Szent László u. – Mezőlak u. – Nyír u. – Vasfű u. – Temető sor által határolt területet fogják bevonni a rendszeres zöldhulladék gyűjtésbe. Lehetőségeikhez képest tervezik a szelektív zöld járatok bővítését, melynek során igyekeznek figyelembe venni a lakossági kéréseket is.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Tájékoztatást küldött, hogy Útellenőri szolgálatuk folyamatosan ellenőrzi Soroksár fő- és tömegközlekedési útjait. Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy a Szentlőrinci út (Köves út – Wekerle S. u. között) lévő padka több helyen felhízott és a csapadékvíz elfolyása nem megfelelő. A padka felhízások, süllyedések javítását 2009. évi fenntartási tervükbe előirányozták és a második negyedévben a szükséges munkákat elvégzik.
A polgármesteri tájékoztatóval kapcsolatban az alábbi kérdések hangzottak el:
Már fél éve folyamatosan jelezték, hogy Soroksár-Felsőnél az úthibák egyre aggasztóbbak. Balesetveszélyesek a csatornafedlapok, mivel az út egyenetlenségei miatt annyira billegnek, hogy aki gépjárművel azon keresztül hajt, komoly balesetveszély fenyegeti. A válaszból kiderült, hogy ezzel a témával kapcsolatban már több alkalommal írtak levelet a Fővárosnak, de intézkedés még nem történt. Természetesen ismételten felhívják a Főváros figyelmét a javítási munkálatok szükségességére. Kérdésként merült fel, hogy a zöldhulladék gyűjtés miként történik, mikorra várható, hogy egész Soroksár területére kiterjesztik a gyűjtést. Ez azért is nagyon fontos, mert ezzel talán csökkenne a levegőt szennyező zöldhulladék égetése a kerületben. Ha a zöldhulladékot elszállítanák, akkor be lehetne tiltani az avarégetést.
A válaszból kiderült, hogy egyenlőre nem várható bővítés. Helyi rendelet azonban van arra, hogy mikor szabad avart, zöldhulladékot égetni. Sajnos ezt sem tartják sokan be.
Napirend előtti hozzászólás keretében az alábbiak hangzottak el:
A rendőrkapitány és őrskapitány tájékoztatása alapján sok rendőr hagyja el a kerületet. Képviselői kérdésként merült fel, hogy lenne-e arra mód, hogy a kerületben is olyan juttatásokat, kedvezményeket kaphassanak a rendőrök, mint néhány más kerületben, hogy vonzóbbá lehessen számuk- ra tenni a kerületben maradást. Gratuláltak a Fekete István Általános Iskola tanulóinak és felkészítő tanárainak a március 15-ei forradalomra megemlékező műsorért. A hideg ellenére a gyerekek kitartóan és színvonalasan adták elő műsorukat. Kár, hogy a hangosítás nem volt a legmegfelelőbb.
A napirend előtti hozzászólásokat a napirendek megtárgyalása követte.
Határozatot fogadtak el arról, hogy részt vesz az önkormányzat a „KMOP – 2008-3.3.4-A/B Fenntartható életmód és fogyasztás” elnevezésű pályázaton. Ennek keretében a Grassalkovich, a Mikszáth, és a Fekete István iskolákban létesítenének kerékpártárolókat. A Páneurópa Általános Iskola nem érintett a projektben, mert ott már az elmúlt évben az önkormányzat önerőből kiépített egy kerékpártárolót.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása miatt egyes pénzbeli ellátások körében változásokra került sor. Az „Út a munkához program” keretében módosult az aktív korú nem foglalkoztatott személyek ellátása. A 2008. 12. 31-én rendszeres szociális segélyben részesülő személyek ellátásra való jogosultságát az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. tv. 51. §-a alapján 2009. március 31-ig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként rendszeres szociális segélyt vagy rendelkezésre állási támogatást lehet megállapítani. Az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége az Szt. 37/D. § (3) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő személyre vonatkozó együttműködés eljárási szabályaira, a beilleszkedési programok típusaira és az együttműködés megszegésének eseteire vonatkozik.
Egyéb tekintetben a rendeletmódosításra vonatkozó javaslat az önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások terén pontosító, a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült problémákat megoldó rendelkezéseket tartalmaz.
A fentiek értelmében megfogalmazott előterjesztés szerint a képviselő-testület megalkotta a rendeletet.
Módosították a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletet. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 1997. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) elsődleges célja a fejlesztési támogatások odaítéléséről és felhasználásáról döntő intézményrendszer átlátható működésének biztosítása, továbbá a közpénzekből származó források felhasználásával és befektetésével megvalósuló fejlesztések ügyének a jogi-politikai vitáktól, illetve a kormányzati ciklusváltásoktól való védelmének biztosítása.
A Törvény 6. §-a határozza meg azon személyek/szervek körét, melyek a pályázaton nem indulhatnak és támogatásban nem részesíthetők. A Törvény 12. § (1)- (3) bekezdései értelmében:
„12. §
(1) Ki kell zárni azt a pályázatot, amelynek a benyújtója a pályázaton – a pályázati eljárás bármely szakaszában fennálló körülményre tekintettel – nem részesülhet támogatásban. A pályázatból való kizárást a döntést hozó szervnél vagy személynél bárki kezdeményezheti. A pályázatból való kizárás a döntés meghozataláig kezdeményezhető. A döntési eljárásban közreműködő – az érintett személy megjelölésével – haladéktalanul köteles kezdeményezni a döntést hozó szervnél vagy személynél a pályázatból való kizárást, ha annak indokairól tudomást szerzett.
(2) A kezdeményezéssel érintett személy nyilatkozatot tehet az összeférhetetlenség fennállásával kapcsolatban.
(3) A döntést hozó szerv vagy személy a kezdeményezés tárgyában soron kívül dönt.. A döntéshozatalban a kezdeményezéssel érintett személy nem vehet részt. Amennyiben a döntéshozatalra testület jogosult, a kizáráshoz a testület valamennyi tagja több mint felének egyetértő szavazata szükséges.”
Az SZMSZ 30. § (4) bekezdése tartalmazza azon ügyek felsorolását, melyek esetében a képviselő- testület döntését minősített többséggel hozza meg. Az idézett jogszabályi rendelkezés alapján e felsorolást az alábbi q) ponttal kell kiegészíteni:
„q) pályázatból való kizárás tárgyában, közpénzekből nyújtott támogatás odaítélése során.”
Felmerült az igény, hogy – Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának a helyi támogatásról szóló 42/2006. (XII.15.) rendeletében (a továbbiakban: Hr.) foglaltakhoz hasonlóan – nyíljon lehetőség az elszámolási határidő meghosszabbítására a közalkalmazotti lakáscélú támogatásnál is.
A Hr-ben az elszámolási határidő meghosszabbítására vonatkozó döntés meghozatalát a képviselő- testület (átruházott hatáskörként) a polgármesterhez telepítette.
A rendőrségi felhasználásra kijelölt önkormányzati lakás(ok) után fizetendő bérleti díj, közüzemi és más szolgáltatások díja miatt egyeztetés történt Skivraha Péter rendőr alezredes – örsparancsnok úrral. Az így felmerült kérdések miatt a korábbi ezzel a témával kapcsolatban hozott határozat végrehajtási határidejét módosították 2009. április 30-ára.
Javaslatot fogadtak el az orvosi körzethatárokról szóló rendelet megalkotására, melyre azért volt szükség, mivel a korábbi rendelet életbelépése óta több új utcát neveztek el, és ezek kerültek jelen rendelettel az egyes orvosi körzethatárokhoz besorolásra.
A képviselő-testület 31/2009. (I. 20.) Ök. számú határozatával felkérte a polgármestert, hogy a jogszabályok figyelembevételével terjessze a testület elé egy a Közbeszerzési Bizottság létrehozásával kapcsolatos javaslatot.
A többször módosult 2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről (továbbiakban Kbt.) 8.§- a szabályozza a közbeszerzési eljárások előkészítését, valamint a döntéshozatalt.
Az önkormányzat saját Közbeszerzési Szabályzata szerint a hivatkozott paragrafusnak úgy tesznek eleget, hogy a közbeszerzés előkészítésére létrehozott Eseti Közbeszerzési Bizottság (EKB) az elbírálási szakaszban átalakul Bírálóbizottsággá (BB). Ez a gyakorlat látszik a legcélravezetőbbnek, hogy az előkészítésben közreműködő hivatali dolgozók végezzék el az értékelést is, és készítsék elő döntéshozatalra.
Eddig az eljárást lezáró döntést meghozó személy a polgármester volt, ezt a feladatkört veheti át a létrehozandó Közbeszerzési Bizottság testületként.
Köztudomású, hogy 2009. április 1-től ismét jelentősen megváltozik a közbeszerzési törvény. A változtatás fő oka az egyszerűsítés és az átláthatóság növelése. Az egyszerű és nemzeti eljárások összevonásával egy un. új egyszerű eljárást vezetnek be.
Valamennyi eljárás a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetménnyel indul, az eljárások átfutási ideje a legoptimálisabb esetben 2 hónap, ami nagyon hosszú idő.
A változások növelik a közbeszerzések nyilvánosságát és követhetőségét, ellenőrizhetőségét. Az áprilisi testületi ülésre, a törvényi módosítások figyelembevételével előterjesztést készítenek esetleges bizottság felállításáról.
Véleményezésre megküldték a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. által üzemeltetett 166-os autóbusz útvonalának módosítására tett javaslatot. A Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya által 10-279/2/2009. számon 2009. február 26-án keltezett levelében állásfoglalást kér a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. által üzemeltetett 166-os autóbusz nyomvonalának módosításával kapcsolatosan.
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának területét a 166-os busz észak-déli és kelet – nyugati irányban köti össze. A járat jelenlegi menetideje - a BKV Zrt. menetrendi tájékoztatása alapján – a Gubacsi út és a Ferihegy vasútállomás között 57 perc; Pesterzsébet Városközpont – Soroksár Hősök tere megállók között 11 perc. Ez a menetidő az útvonal tervezett megváltoztatásával növekedne. A növekedés mértékét azonban pontosan nem lehet tudni, mert a tájékoztatóban szereplő utcák felsorolásakor nem jelölték meg, hogy konkrétan hány helyen kívánják megállítani a járatot. A változtatás javítja célforgalomban az Erzsébeti Jégcsarnok elérésének lehetőségét, de ugyanakkor rontja a távolabbi célpontot elérni kívánó lakosság kényelmét. A képviselők azzal a kritériummal fogadták el a nyomvonal módosítására tett javaslatot, hogy ezért cserébe a BKV legalább egy busz beállításával sűrítse a járatot.
Beszámolót fogadtak el az önkormányzati intézmények, közterületek akadálymentesítésének jelenlegi helyzetéről, a további akadálymentesítésre vonatkozó feladatokról, tervekről. Mint elhangzott, bár már több intézményben megoldódott az akadálymentesítés, vannak olyan épületek, ahol szinte lehetetlen, illetve csak komoly szerkezeti átalakítással lehet megoldani. Pályázatokon indulni csak elfogadott tervekkel lehet, és ez is nagyon sok pénz. Jelenleg már majdnem minden intézményre vonatkozóan – ahol még nincs megoldva az akadálymentesítés – rendelkeznek a tervekkel. Ezek birtokában pályázatokon is elindul majd az önkormányzat.
Tájékoztatót hallgattak meg a 2008-ban benyújtott pályázatokról, eredményekről, valamint az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos lehetőségekről.
2008. évben 7 benyújtott pályázatból 5 db elutasításra került, 1 db továbbra is elbírálás alatt áll, 1 db nyertes pályázat vonatkozásában pedig a projekt megvalósítása elkezdődött.
A következő, 2009 – 2010. évek időszakára vonatkozóan újabb pályázati kiírás sorozat kezdődik. Első körben vállalkozások számára jelennek meg a forrásigénybevételi lehetőségek. A már elfogadott vonatkozó akciótervekből azonban következtetni lehet az önkormányzat számára szóba jöhető tervezett európai uniós pályázati kiírásokra.
Soroksár közlekedési helyzetének javítása érdekében 238/ 2008. (V. 20.) Ök. Sz. határozatával a képviselő-testület elfogadta a XXIII. Kerületi Közlekedési Fejlesztési Koncepciótervet. Még a terv jóváhagyását megelőzően, mikor már körvonalazódtak a fontosabb közlekedésfejlesztési javaslatok, 14/2008. (I. 22.) Ök. Sz. határozatával a képviselőtestület felkérte a Fővárosi Önkormányzatot, hogy a 2008. évi fővárosi költségvetés összeállításánál vegye figyelembe a MÁV Kelebia vasútvonal különszintű (az Erzsébet utca és a Vecsés út) kereszteződésére vonatkozó, több változatot is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, a soroksári elkerülő út (Szentlőrinci út – Ócsai út közötti szakaszára vonatkozó) engedélyezési tervének elkészítésére, valamint a külső kerületi körút (Nagykőrösi út és a soroksári elkerülő út – Vecsés út folytatásának szakaszára vonatkozó) engedélyezési tervek elkészítésére előirányzott költségeket.
A Fővárosi Önkormányzattól kapott válaszlevélben Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes tájékoztatta Soroksár Önkormányzatát, hogy a Vecsés út vonalában a Kelebiai vasútvonal különszintű keresztezésének vizsgálatával egyetértenek, azonban a soroksári elkerülő út, illetve a külső kerületi körút engedélyezési terveinek elkészítése véleményük szerint abban az esetben lesz indokolt, ha a beruházások megvalósításáról a döntés, továbbá az építéshez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.
Fontos itt megjegyezni, hogy a Fővárosi közgyűlés időközben elfogadta Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervét, mely szerint 2020-ig bezárólag a Főváros tervezett közúti fejlesztései között a kerületet érintően az új M0 autópályán kívül a soroksári elkerülő út és a külső kerületi körút kiépítése szerepel (tervezett külön szintű keresztezés egy helyen sem).
Sajnálatos módon a tervet nem küldte meg véleményezésre a Főváros (szakmai szinten is csak előzetes konzultációk voltak), a konkrét fejlesztési javaslatokat is tartalmazó tervezetről pedig – jellemző módon – közvetlenül a döntés előtt a tervezőktől értesült az önkormányzat, hivatalos értesítés a Fővárostól a mai napig nem érkezett. (A terv digitalizált változatban a www.budapest.hu honlapról, a 2009. január 29.-i Fővárosi Közgyűlési előterjesztések között megtalálható, letölthető.)
A Vecsés úti külön szintű vasúti keresztezés tanulmányterve 2008. végére a Fővárosi önkormányzat finanszírozásában elkészült. A tanulmányterv a Kelebiai vasútvonal közúti keresztezésén túl a Szentlőrinci úttal történő útkapcsolat biztosítására is javaslatot tesz. A több nyomvonal közül javasolt változat szerint a tervezett aluljáró a Vecsés úttól egy kicsit északabbra keresztezné a vasútvonalat, a Középtemető utcai csatlakozás előtt válna el a Vecsés út jelenlegi nyomvonalától, nem sokkal a Középtemető utca után kezdődne az aluljáró műtárgyának építése, mely a Tompaház utca után érné el újra a jelenlegi terepszintet, majd továbbhaladva a Szérűskert dűlőhöz körforgalmú csomóponttal csatlakozna az út a Vecsés úttól kb. 250 m távolságra. A tanulmányterv javaslata szerint a Szérűskert dűlő jelenlegi nyomvonalán gyűjtőút kerülne kiépítésre, mely a soroksári elkerülő út kiépítéséig egyúttal a Szentlőrinci út és a Vecsés út közötti összeköttetést is biztosítaná.
Megállapodás szükséges a kerület és a főváros között arról, hogy hány darab külön szintű csomópont szükséges. Véleményt kell alkotni az elkészült tanulmánytervek szerinti kialakításról mind a kerület, mind a főváros részéről (pl: a soroksári elkerülő út 2x2 sávban történő kialakításának megvalósíthatóságát a Helsinki út és a Szentlőrinci út között Soroksár Önkormányzata vitatja). Az esetleges véleménykülönbségeket egyeztetni kell, de mindenféleképpen megállapodás szükséges a felsoroltak mellett abban is, hogy milyen sorrendben kerüljön sor az egyes közlekedésfejlesztési elemek megépítésére (külön szintű csomópontok hol és mikor épüljenek, soroksári elkerülő út mekkora szakaszonként milyen szélességben készüljön, külső kerületi körút kerületen belül szakaszolva, vagy a Nagykőrösi útig egy ütemben épüljön, stb). A felsorolt kérdésekben történt döntéseket követően tartják a hivatal szakemberei célszerűnek az adott terület szabályozási tervének elkészítését.
Soroksár közlekedési helyzetének javítása érdekében 238/ 2008. (V. 20.) Ök. Sz. határozatával a képviselő-testület elfogadta a XXIII. Kerületi Közlekedési Fejlesztési Koncepciótervet.
A 238/2008. (V.20.) Ök. Sz. határozat szerint megfogalmazott döntésről értesítették a Fővárosi Önkormányzatot, azonban a Fővárosi közgyűlés által január 29-én elfogadott Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervében szereplő közútfejlesztési javaslatok nem a képviselő- testület által meghatározott fejlesztéseket tartalmazzák. A fővárosi közlekedési fejlesztési terv szerint 2020-ig bezárólag a Főváros tervezett közúti fejlesztései között a kerületet érintően az új M0 autópályán kívül a soroksári elkerülő út és a külső kerületi körút kiépítése szerepel (tervezett külön szintű keresztezés egy helyen sem).
Soroksár Önkormányzatának meggyőződése, hogy legelső teendőként (még jóval 2020. előtt) a MÁV-Kelebiai vasútvonalon történő külön szintű vasúti keresztezés problémáját kell orvosolni, az viszont valóban tovább vizsgálandó, hogy hol, mikor és hány helyen alakuljon ki ilyen kapcsolat.
Összefoglalható tehát, hogy a központot érintő közlekedésfejlesztési lehetőségek átfogó vizsgálata szükséges. Ehhez mindenféleképpen el kell készíteni még az Erzsébet utcai keresztezés tanulmánytervét, melyből egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a csomópont kialakítása milyen mértékben érinti a meglévő beépítéseket. Ezt követően mérlegelni kell a lehetőségeket, majd a figyelembe vehető megoldások közül fel kell állítani egy fontossági sorrendet.
A képviselő-testület úgy döntött, hogy I. az Erzsébet utca MÁVKelebiai vasútvonal keresztezésének több változatát vizsgáló megvalósíthatósági tanulmánytervének elkészítése után a Soroksári elkerülő út, a Vecsés úti külön szintű vasúti keresztezés, valamint a Külső kerületi körút tanulmányterveinek átfogó vizsgálatát követően felülvizsgálja a 238/2008.(V.20.) Ök. Sz. határozatának II. pontjában felállított megvalósítási sorrendet.
II. az Erzsébet utca MÁVKelebiai vasútvonal keresztezésének több változatát vizsgáló megvalósíthatósági tanulmánytervének elkészítése után dönt a MÁVKelebiai vasútvonalon történő külön szintű vasúti keresztezés(ek) kialakításáról.
Hosszú polémia alakult ki a Mikszáth Kálmán Általános Iskola átfogó szakértői vizsgálatáról. A jogszabályi előírásoknak, a képviselő- testület idézett határozatának és az Oktatási Hivatal javaslatának megfelelően a Mikszáth Kálmán Általános Iskola vizsgálatára Dr. Pilhoffer Ferenc közoktatási szakértő urat és munkatársát, Tüskés Gabriella közoktatási szakértő asszonyt kérték fel. Mindketten szerepelnek az Országos Szakértői Névjegyzéken.
Vizsgálódásuk során a szakértők a kerület nevelési-oktatási intézményeire vonatkozó adatokat, dokumentumokat (így például a közoktatás-fejlesztési koncepciót és közoktatási intézkedési tervet, a kerületi esélyegyenlőségi tervet) a Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Osztályától szerezték be, egyéb specifikus információkat az iskola igazgatónőjétől kaptak, majd mintegy húsz-húsz munkanapot töltöttek vizsgálatuk során az intézményben. Órákat és napközis foglalkozásokat látogattak, konzultációt folytattak a nevelésioktatási folyamat minden résztvevőjével. A szakértők az iskolában számos olyan szakmai és szervezési hiányosságot feltártak, amelyek orvoslása az intézményvezető feladata lenne. A Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Osztályának fokozottan figyelemmel kell kísérnie és – segítő szándékkal – gyakrabban kell ellenőriznie az iskolában folyó oktató-nevelő munkát és annak adminisztrációját.
A sokat vitatott szegregáció két szinten alakult ki: egyrészt az iskola felvevő-bázisát adó társadalmi közegben, másrészt az iskolán belül. Utóbbi intézményvezetői döntésekkel megfelelően szabályozható, az előbbit illetően viszont a fenntartó kezében sajnos nincsenek hatékony tanügyigazgatási eszközök. A szabad iskolaválasztás jogának korlátozása nélkül a beiskolázási körzetek megváltoztatása még tüneti kezelés szintjén sem járul hozzá a probléma megoldásához.
A Mikszáth Kálmán Általános Iskola további sorsára vonatkozó szakértői javaslatok is kihangsúlyozzák, hogy az iskola átszervezése csak a tanulói és a szülői jogok megsértése nélkül történhet meg. A tanulói jogviszonnyal rendelkezők már nehezen mozdíthatók, az osztálybontások számukra különösen sérelmesek lennének. Aránytalan anyagi, pszichés terhet nem lehet a gyerekekre zúdítani. Az átalakítás fokozatosan (mintegy négy év alatt) valósítható meg.
A határozati javaslatban a következőket fogalmazták meg: „A képviselő-testület a Mikszáth Kálmán Általános Iskola szakértői vizsgálatáról készült jelentéseket tudomásul veszi.
Felkérik az iskola igazgatóját, hogy a 2008/2009. tanévről szóló beszámolójával egyidejűleg számoljon be a képviselő-testületnek azokról az intézkedésekről is, amelyeket a szakértői vizsgálat során feltárt konkrét szakmai és szervezési hiányosságok kiküszöbölése érdekében tett.
A képviselő-testület a 2009/ 2010-es tanévben biztosítja az iskolában a tanításhoz szükséges személyi és anyagi feltételeket. Felkérik a polgármestert, hogy a 2009/2010. tanév kezdésének tényadatait fegyelembe véve vizsgálja meg a 2010. szeptember 1- jétől hatályba léptethető átszervezés, illetve a szakvélemények megállapításait, valamint az Oktatási Bizottság javaslatait figyelembe vévő javaslatot.
Javaslatot fogadtak el az önkormányzat 2009 évi közfoglalkoztatási tervére.
Az „Út a munkához” program végrehajtását lehetővé tevő 2008. évi CVII. törvény számos szociális és foglalkoztatási tárgyú törvényt módosított. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 37/A. § (1) bekezdése előírja a települési önkormányzat számára egyéves időtartamra közfoglalkoztatási terv készítését. A terv jogszabályban rögzített célja a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek és a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közfoglalkoztatási terve az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján, vele egyeztetetten készült.
A napirendek tárgyalása után az alábbiak hangzottak el:
A Szociális Bizottság ülésein egyre többet kell olyan esetekről tárgyalni, amikor segítséget kérnek a bajba került családok, akik kérik az adósságkezelő támogatást. Felmerült az a gyakorlat, hogy működik az ún. Héra Alapítvány, melyhez a Családsegítőn keresztül lehet pályázni 200.000 Ft támogatásig. Ezeknek a pályázatoknak 10% önrészt kell biztosítani. Amennyiben ezt a bajba jutott személy maga nem tudja biztosítani csak egy harmadik személy teheti azt meg, mivel az önkormányzat ebből ki van zárva. Ezért kérés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a képviselők magánemberként próbáljanak felajánlással élni, hogy minél több pályázatot el lehessen juttatni a Héra Alapítványhoz.
Ismételten felvetődtek a Soroksári Posta működésével kapcsolatban kritikus észrevételek. Rendszeresen hosszan kígyóznak a sorok. Kérték a polgármesteri hivatal vezetését, vegye fel a kapcsolatot a posta vezetésével, és tárgyaljon annak érdekében, hogy jobban szervezzék a munkát, illetve nyissanak ki több ablakot a gyorsabb ügyintézés érdekében.
A válaszból kiderült, hogy a megkeresések már megtörténtek, mivel úgy lakossági, mint a kollegák részéről is érkezett bejelentés a posta működésével kapcsolatban. Ennek kapcsán már levél is ment a posta vezetése felé.
Ehhez a felvetéshez kapcsolódóan vetődött fel, hogy ha már most ilyen gondok vannak a szolgáltatásokkal, mi lesz, ha a tervek szerint a volt Dugattyúgyűrűgyár területén tervezett ezres nagyságrendű lakótömb megvalósul. A válaszban elhangzott, hogy az önkormányzatoknak van lehetőségük az illetőségi területükön nagyberuházásokat végzőkkel ún. településfejlesztési szerződést kötni. Az említett beruházást tervezővel is tárgyalások vannak folyamatban. Az önkormányzat bölcsődét, óvodát, közlekedésfejlesztést szeretne. A Horgászparton szeretnék a beruházót bevonni a vízvezeték, csatorna, út kiépítésébe. A véglegesítendő településfejlesztési szerződés be fog jönni a testület elé jóváhagyásra. Ez lesz a feltétele annak, hogy a beruházó építési engedélyt kapjon.
Képviselői indítványként hangzott el, hogy a Dobó utca sarkáról kiemeltek egy elsőbbségadás kötelező táblát, aminek visszahelyezését kérik.
Kérdésként merült fel, hogy az Aranykereszt Szeretetotthonnak mi lesz a sorsa, mivel a környék lakói úgy tudják, hogy a bentlakókat már el is szállították, az intézmény helyén pedig lakóparkot kívánnak építeni. A téma már volt egyszer a testület előtt, akkor elutasították ezen a területen az ilyen jellegű beruházást. Írásban a mai napig nem érkezett tőlük megkeresés, amiből tudni lehetne, hogy mi a szándékuk az ingatlannal.
Ezt követően elhangzott, hogy a Tószeg utca állapota nagyon rossz, és a csapadékelvezetéssel is gondok vannak. Ugyanebben a körzetben kértek a Gombosszeg utcában útjavítást. Mivel az út egy része már csatornázott, arra a szakaszra szilárd útburkolatot szeretnének.
Lakossági panasz tolmácsolásaként hangzott el, hogy az Alsóhatárút Erzsébeti részén a Vágóhíd és a Vörösmarty utcák között rendszeresen jobb oldalon parkolnak az autók, és ezzel akadályozzák a buszközlekedést. Ha ezek az autók nem a járda mellett, hanem szemben az üres téren parkolnának, ahol egyébként nekik is biztonságosabb lenne, akkor ez a közlekedési anomália megszűnne. Ezért oda megállni tilos tábla kihelyezését indítványozták.
Továbbra is problémás a Vágóhíd utcából történő kikanyarodás. Nem belátható a kereszteződés. Vagy nagyobb tükör kihelyezését kérik, vagy a kereszteződésnél a fákat kell kivágni.
Az elmúlt testületi ülésen szóvá tették az M0-ás bevezető szakaszának rendetlen, szemetes állapotát. Úgy látszik hatott, mert legalább a két „ideiglenes” kamionparkolóból eltakarították a szemetet.
Szintén megismételték a kérést a Stefánia és a Domonkos utcák sebességkorlátozásával kapcsolatban. A tervek már rendelkezésre állnak fekvő rendőrökre és forgalomlassító növényládákra is. Az előzőt azért nem szeretik, mert rongálja az autókat, a másodikat pedig megrongálják, sőt sajnos el is lopják.
