Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzat
Szervezeti és Működési Szabályzata
(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)
A Budapest Főváros XXIII. kerületi Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzat testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nek.tv.) 25. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) alkotja meg:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1.
(1) A kisebbségi önkormányzat a választópolgárok által a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló 2005. évi CXIV. törvény 50/A – 50/D. §-aiban foglaltaknak megfelelően választott tagokból alakított, közvetlen módon létrejövő önkormányzati testület.
(2) Az önkormányzat megnevezése: Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzat
(3) Az önkormányzat rövidítése: SRKÖ
(4) Az önkormányzat székhelye:
Budapest Főváros XXIII., kerület Soroksár Önkormányzat kisebbségi önkormányzat hivatalos helyisége
(5) Az önkormányzat címe:
1238 Budapest, Grassalkovich út 135.
(6) Az önkormányzat számlázási címe:
1239 Budapest, Grassalkovich út 162.
2.
(1) A kisebbségi önkormányzat nevéről, jelképeiről, kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt roma kisebbség helyi ünnepeiről külön határozatot alkot.
(2) A kisebbségi önkormányzat 1 db pecsétet használ. A pecsét kör alakú, rajta a Magyar Köztársaság címerével a kisebbségi önkormányzat elnevezésével magyar nyelven, valamint egy 1. sorszámmal.
(3) A kisebbségi önkormányzat körpecsétje, az önkormányzat és más bel- illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetve szerződések, megállapodások, dokumentumok, levelezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor, valamint az önkormányzat működésével kapcsolatos rendelkezések hitelesítésekor használható.
II. fejezet
Az önkormányzati jogállása, feladata, hatáskörei
3.
Az önkormányzat jogi személy.
4.
(1) A helyi kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli.
(2) A kisebbségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét – az át nem ruházható feladat- és hatáskörök kivételével – az elnökre, bizottságára, valamint – törvényben meghatározottak szerint – társulására átruházhatja.
(3) A kisebbségi önkormányzat az átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása, felülvizsgálata és módosítása az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,
b) költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról,
c) a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról,
d) intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről,
e) a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötése,
f) gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről,
g) önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról,
h) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről,
i) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról,
j) bizottság létrehozásáról,
k) a törzsvagyon körének meghatározásáról,
l) az ülnökök megválasztásáról,
m) olyan ügyben, amely a törvény szerint át nem ruházható hatáskörbe tartozik.
(5) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a hatáskör gyakorlója köteles félévente, továbbá a testület kérésére a Képviselő-testületnek beszámolni.
(6) A Képviselő-testület feladat- ás hatásköreinek jegyzékét e szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.
(7) A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt.
5.
(1) A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a települési önkormányzat Képviselő-testülete feladat- és hatáskörét a helyi kisebbségi önkormányzat testületére átruházhatja.
(2) Nem ruházhatók át a hatósági, a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő, valamint a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 10. §-ában rögzített feladat- és hatáskörök.
(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) A települési önkormányzat Képviselő-testülete az általa átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
III. Fejezet
A kisebbségi önkormányzat testülete
6.
A kisebbségi önkormányzat feladatait a Képviselő-testület, az elnök és az elnökhelyettes látja el.
7.
(1) A települési önkormányzat által létrehozott Polgármesteri Hivatal – saját Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon – köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni.
(2) A testület tagjainak száma: 4 fő.
(3) A helyi kisebbségi képviselők névjegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
IV. Fejezet
A testület működése, a testület ülései
8.
(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A Képviselő-testület üléseit az elnök (elnökhelyettes) hívja össze.
(3) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
Az alakuló ülés
9.
(1) A kisebbségi önkormányzat alakuló ülését a Helyi Választási Bizottság elnöke hívja össze a választást követő 15 napon belüli időpontra.
(2) Az alakuló ülést a legidősebb települési önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti.
(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a választási bizottság elnöke beszámol a testület tagjai választásának eredményéről.
(4) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen – választása szerint – anyanyelvén, magyarul, vagy mindkét nyelven esküt tesz. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja.
Az elnök és az elnökhelyettes megválasztása
10.
(1) Az alakuló ülésen a települési kisebbségi önkormányzat testülete a tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ.
(2) Az elnök és az elnökhelyettes személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet.
(3) Az elnök és az elnökhelyettes megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
(4) A testület elnökének és elnökhelyettesének megválasztásához a megválasztott kisebbségi képviselők több mint a felének igen szavazata (minősített többség) szükséges.
Rendes ülés
11.
(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 4 rendes ülést tart.
(2) Az ülést az elnök írásbeli meghívóval hívja össze.
(3) Az ülés összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét és a tervezett napirendeket. A meghívót – szükség szerint a napirendi pontok írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják. A meghívó elektronikus úton is továbbítható.
(4) A testület ülésére – a tagokon kívül – tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(5) A kisebbségi önkormányzat testületi ülésére a jegyzőt vagy annak megbízottját meg kell hívni. A jegyző köteles jelezni a kisebbségi önkormányzat testületének, illetve az elnöknek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A hozzáférhetőségről az elnök gondoskodik.
Rendkívüli ülés
12.
(1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) a kisebbségi képviselő-testület bármely bizottságának,
b) a kisebbségi önkormányzat legalább 2 képviselőjének,
c) a települési önkormányzat indítványára.
(2) Az indítványt a testület elnökénél kell írásban előterjeszteni.
(3) Az elnök az indítvány kézhezvételéről számított 8 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.
(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és tervezett napirendjét.
(5) Rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.
A testület összehívása
13.
(1) A testületi ülést a kisebbségi önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze. Sürgős és halaszthatatlan testületi döntést igénylő esetben az elnök a testület ülését szóban is összehívhatja. Az elnök és elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása, tartós távolléte, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti a testület üléseit.
(2) A testületi ülés meghívóját – szükség szerint a napirendi pontok írásos anyagaival együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják. Szóbeli összehívás esetén a testületi ülést megelőző nap 24 órájáig kell az elnöknek az ülést összehívni.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését és az előterjesztők nevét is. Az írásbeli meghívót a testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
(4) A testület ülésére – a tagokon kívül – tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását az elnök – az előterjesztő javaslatának figyelembe vételével - az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.
Az ülés nyilvánossága
14.
(1) A testület ülései az általános szabály szerint nyilvánosak, ezért a nyilvános üléseken bárki részt vehet, azonban a nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja.
(2) A testületi ülésre szóló meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a képviselők részére történő megküldéssel egyidejűleg ki kell függeszteni.
(3) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá az összeférhetetlenségi és a kitüntetési ügyekben, valamint ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.
(4) A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(5) A zárt ülésen a települési kisebbségi önkormányzat tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti.
A testület munkaterve
15.
(1) A testület éves munkatervet készít. A munkaterv tervezetét az elnök terjeszti a testület elé.
(2) A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik. Az előkészítés során az elnök javaslatot kér:
a) az elnök-helyettestől,
b) a testület tagjaitól, bizottságaitól,
c) a települési önkormányzat polgármesterétől,
d) a társadalmi szervektől,
e) a kisebbségi önkormányzat irányítása alatt álló vagy a kisebbség számára szolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől.
Az ülés napirendje
16.
(1) A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.
(2) A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet.
(3) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:
a) határozati javaslatok,
b) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok,
c) tájékoztatók,
d) egyebek.
(4) A testület elé írásban és szóban előterjesztést nyújthatnak be:
a) a képviselők,
b) az elnök és elnökhelyettes,
c) a testület bizottságai,
d) a polgármester,
e) a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,
f) települési önkormányzat jegyzője, aljegyzője.
(5) Személyi kérdésekkel, kötelezettségvállalással kapcsolatos előterjesztések az elnöknél írásban nyújthatók be, az ülés megkezdéséig.
A tanácskozási rendje
17.
(1) A helyi kisebbségi önkormányzat tagjai a helyi kisebbségi önkormányzat ülésén az elnöktől, az elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől helyi kisebbségi önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek, amelyre az érintett az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – köteles érdemi választ adni.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat tagja kérésére az írásban is benyújtott hozzászólásokat a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe.
18.
(1) A testületi ülést az elnök (akadályoztatása esetén az elnökhelyettes) vezeti.
(2) A testületi ülést határozatképtelensége esetén is a meghirdetett időpontban kell megkezdeni.
(3) Ha a testület a meghirdetett ülés kezdési időpontjában határozatképtelen, akkor a megjelentek napirend előtti hozzászólásokat tehetnek.
(4) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent képviselők számbavétele, a testület határozatképességének megállapítása.
(5) Az ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(6) Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes, 15 perc szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testület határozatképtelen, az ülést be kell zárni. Az ülés határozatképtelenség miatti elmaradás esetén az elnök 8 napon belül köteles az ülést ismételten összehívni. Az ismételt ülésre új napirendi pontok is felvehetők.
(7) Az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a képviselők számát és a határozatképességet.
(8) Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról. e jogkörében az ülés munkájának rendjét megzavaró személyt:
a) figyelmeztetheti,
b) megvonhatja tőle a szót,
c) az ülésterem elhagyására szólíthatja fel.
(9) Képviselővel szemben olyan szankció, mely a testület munkájában való részvételét, különösen a döntéshozatalban való részvételét akadályozná, nem alkalmazható.
(10) A tárgyalt napirendi pontokat érintő kérdésekben bármely képviselő bármikor szót kérhet.
(11) A képviselőknek a napirendhez való felszólalásra az elnök adja meg a szót a jelentkezésük sorrendjében.
(12) Az elnök az egyes előterjesztések felett külön – külön nyit vitát. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, e kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal dönt.
Döntéshozatal szabályai
19.
(1) A kisebbségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen a kisebbségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az „igen”, majd a „nem”, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök – a döntés szó szerinti elmondásával – kihirdeti a határozatot.
(3) A kisebbségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más kisebbségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül.
(4) A megválasztott képviselők több mint felének szavazata (minősített többség) szükséges
a) Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásához, felülvizsgálatához, módosításához,
b) költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéshez,
c) a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséhez és felhasználásához,
d) intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezésről, intézmény vezetőjének kinevezéséről szóló döntéshez,
e) a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötéséhez,
f) gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről szóló döntéshez,
g) önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról szóló döntéshez,
h) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről szóló döntéshez,
i) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásához,
j) bizottság létrehozásához,
k) a törzsvagyona körének meghatározásához,
l) az ülnökök megválasztásáról szóló döntéshez,
m) a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással történő feloszlatás kimondásához,
n) az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti kereset benyújtásához,
o) a tulajdonost megillető jogosultságokról való döntéshez,
p) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés feltételeinek meghatározásához,
q) az olyan ügyekben, amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik,
r) amelyre a szabályzat minősített többségű döntés meghozatalát írja elő.
A testület döntései
20.
(1) A testület döntései testületi határozatok.
(2) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozatot hozó szerv nevének rövidítését.
(3) A határozatokat naptári évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
Közmeghallgatás
21.
(1) A Képviselő-testület évente a jogszabályban előírtak szerint előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást az elnök hívja össze és az ülést levezeti.
(2) A közmeghallgatáson a kisebbségi önkormányzat testülete tagjainak határozatképes számban jelen kell lenniük.
(3) A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a munkatervben kell meghatározni. A közmeghallgatás időpontjáról és témájáról a választópolgárokat legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt értesíteni kell a meghívó kifüggesztésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin, továbbá a települési önkormányzat honlapján.
(4) A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyv készül, melyre a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
A testületi ülés jegyzőkönyve
22.
(1) A testületi ülésről magyar nyelven jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
c) az elfogadott napirendi pontokat,
d) napirendi pontonként az előadók, a felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
f) döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatok és a tartózkodók pontos számát,
g) a határozatok szó szerinti szövegét,
h) a képviselők kérésére írásos külön véleményüket a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által – a képviselők közül – kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az elnök a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt 5 napon belül megküldi a Budapest Főváros Kormányhivatalának.
(3) A települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek – a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével – megtekinthetőek a Polgármesteri Hivatal Szervezési és Ügyviteli Csoportjának hivatali helyiségében (1239 Bp., Grassalkovich út 162. sarokbejárat), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XXIII. kerületi Tagkönyvtárában (1238 Bp., Grassalkovich út 128.) nyitvatartási időben, valamint a települési önkormányzat honlapján.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
V. Fejezet
A testület tagjai
A települési képviselők jogállása, jogai, kötelezettségei
23.
(1) A képviselők jogait és kötelezettségeit a Nek.tv., valamint e Szabályzat határozza meg.
(2) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint a települési kisebbségi önkormányzat testületének tagja, a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli. Részt vesz a települési kisebbségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.
(3) A kisebbségi önkormányzat tagjainak jogai, kötelességei azonosak.
(4) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(5) A kisebbségi önkormányzat testületének tagja a kisebbségi ügyekben az adott kisebbség érdekeit képviseli.
(6) A kisebbségi képviselő jogai:
a) részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) megbízás alapján képviselheti a testületet,
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely helyi kisebbségi önkormányzati bizottság ülésén,
d) javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottsági legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és arra a helyi kisebbségi önkormányzat tagját meg kell hívni,
e) kezdeményezheti, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat testülete vizsgálja felül a bizottság döntését,
f) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(7) A kisebbségi képviselő köteles:
a) részt venni a testület munkájában,
b) felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését,
c) részt venni a testületi üléseken,
d) bejelenteni, ha a döntés meghozatalában személyesen érintett,
e) bejelenteni az elnöknek, ha a testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
f) az összeférhetetlenséget megszüntetni.
VI. Fejezet
Az elnök, elnökhelyettes
24.
(1) A Képviselő-testület alakuló ülésén,tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt választ. Az elnök tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat Képviselő-testületének ülésén.
(2) Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) képviseli az önkormányzatot,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) segíti a képviselők munkáját,
d) gondoskodik a testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítéséről, azt a jegyzőkönyv-hitelesítővel együtt aláírja,
e) kapcsolatot tart a települési önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével és bizottsági elnökeivel,
f) szervezi a kisebbségi önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételekről, gondoskodik a települési önkormányzattal való jó együttműködésről, a Polgármesteri Hivatal közreműködésének igényléséről, a közigazgatási szervekkel és a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról,
g) felelős az önkormányzat pénzügyi gazdálkodásáért, a szakmai pénzügyi irányításért,
h) dönt a rá átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben,
i) felelős a kisebbségi önkormányzat hivatalos bélyegzőjének jogszerű kezeléséért, felelős őrzéséért.
(3) A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik annak jogosítványaival.
(4) Az elnök megbízatása megszűnik:
a) a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő megszüntetésével
(5) Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg.
(6) Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
VII. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
25.
(1) A kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében – a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között – meghatározza:
a) a kisebbségi törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
b) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználásával.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait ezen kívül az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
26.
(1) A kisebbségi önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátását szolgálja.
(2) A kisebbségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, melynek körét a testület át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határozza meg. A törzsvagyon körébe tartoznak mindazok az ingó és ingatlan vagyonrészek, továbbá vagyoni értékű jogok, amelyek a kisebbségi önkormányzat tulajdonában, kizárólagos használatában vannak és közvetlenül a kisebbségi közügyek ellátását szolgálják.
(3) A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan gazdálkodik. Gazdálkodásának biztonságáért a kisebbségi önkormányzat testülete, annak szabályszerűségéért az elnök felelős.
(4) A kisebbségi önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogosultságokról, a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.
(5) A helyi települési Önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 2 hónapon belül a kisebbségi közügyek ellátásához és a működési feltételeknek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 27. §-a szerinti biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat a települési kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adja. Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körét a települési Önkormányzat Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága állapítja meg.
(6) A települési kisebbségi önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi, Igazgatási és Jogi Bizottsága a 91/2006.(XI.30.) ÜIJB sz. határozatában úgy határozott, hogy a következő vagyontárgyakat adja ingyenes használatára kisebbségi önkormányzat részére
a) 5 db íróasztal,
b) 5 db szék,
c) 2 db szekrény.
27.
A testület évente köteles a kisebbségi önkormányzat költségvetését és zárszámadását határozatban megállapítani. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalának – a Polgármesteri Hivatal – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a kisebbségi önkormányzat közötti munkamegosztásról és felelősségvállalásról szóló megállapodás szerint – ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testület elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.
28.
A kisebbségi önkormányzat vagyonát, illetve bevételeit képezik különösen:
a) az állam költségvetési hozzájárulása,
b) a helyi önkormányzat hozzájárulása,
c) a saját bevételek,
d) a támogatások,
e) vagyonának hozadéka,
f) az adományok,
g) az átvett pénzeszközök.
29.
A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
30.
A Polgármesteri Hivatal apparátusával segíti a kisebbségi önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli – technikai teendőket ellátni. Ennek keretében a kisebbségi önkormányzat testülete üléseinek megtarthatóságáról, a hozott döntések nyilvántartásához és a szervezeti és működési rendjét szabályozó határozata kihirdetéséhez – a polgármester a jegyző útján – segítséget nyújt.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
31.
(1) A Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerülnek a 4/2007.(I.08.) SRKÖ sz., a 23/2007.(V.16.), az SRKÖ sz., az 54/2007.(XII.04.) SRKÖ sz. és a 4/2008.(I.08.) SRKÖ sz. határozatai.
(2) A kisebbségi önkormányzat a helyben szokásos módon hirdeti ki a szervezeti és működési rendjéről szóló szabályzatot. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
Budapest, 2011. augusztus 17.
Bokor Sándor
elnök
1. sz. melléklet
A Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzat feladat- és hatásköre
1. A helyi kisebbségi önkormányzat a kisebbség helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez, amelyben:
a) tájékoztatást kérhet,
b) javaslatot tehet,
c) intézkedést kezdeményezhet,
d) kifogással élhet az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat egyedi döntése ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.
2. A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében – a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között – határozza meg:
a) Szervezeti és Működési rendjét,
b) Költségvetését és zárszámadását,
c) A települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
d) A helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, valamint kitüntetéseit és ezek odaítélésének feltételeit és szabályait,
e) Jogszabályok keretei között a védett műemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének helyi szabályait.
3. A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében – a rendelkezésre álló források keretei között – intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen:
a) helyi közoktatás,
b) helyi írott és elektronikus média,
c) hagyományápolás,
d) közművelődés területén.
4. A rendelkezésre álló források keretei között jogosult:
a) vállalatot és gazdasági célú szervezetet alapítani, működtetni,
b) pályázatokat kiírni,
c) ösztöndíjat alapítani.
5. Kezdeményezheti a települési önkormányzat döntését a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos ügyben.
6. Egyetértési jogot gyakorol a helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a roma kisebbségi lakosságot e minőségben érintő települési önkormányzati rendelet megalkotásakor.
7. A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges.
8. A helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttműködési megállapodást köthet.
9. A kisebbségi szervezetek, intézmények, egyesületek a nemzetiségi kultúra, oktatás, tudomány stb. céljára kiírt állami pályázatokon a helyi kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételekkel vehetnek részt.
2. sz. melléklet
A Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzat képviselőinek névjegyzéke
Bokor Sándor elnök
Rafael Karolina elnökhelyettes
Kalocsai Erika képviselő
Rafael József Gyula képviselő
