A települési önkormányzat jegyzője

a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját,
c) a városi gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozatok végrehajtásában,
d) felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
e) dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről,
f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy – ha erre nincs mód – gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el,
g) megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,
h) megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát,
i) közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint,
j) közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában,
k) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat.

A mellékletben kijelölt települési önkormányzat jegyzője dönt a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása működésének engedélyezéséről.

Gyermekvédelmi gondoskodás

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a védőnői szolgálat, háziorvos, házi gyermekorvos, családsegítő szolgálat, közoktatási intézmények, rendőrség, ügyészség, bíróság valamint a menekülteket befogadó állomás – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - köteles hatósági eljárást kezdeményezni.

Védelembe vétel

A települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a jegyző a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki. A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát.

A jegyző – kérelemre bármikor, hivatalból évente – felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre a szülőt figyelmeztetni kell.

A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha:

• a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható,
• a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal,
• a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el,
• a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti.

A védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásával szűnik meg.

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges a beutaló szerv a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy nevelőszülőnél, ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban ideiglenesen elhelyezi. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésben jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel.

Az illetékes gyámhivatal az elrendelést követő 30 napon belül
- az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha annak okai nem állnak fenn, vagy
- elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy
- 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.

Ügygondnok, eseti gondnok kirendelés, felmentés

Külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját.

Az ügygondnok kirendelésének lehetséges okai:
Ügygondnok gyámhatóság általi kirendelésére a 149/1997. (IX.10.) Korm. r. a továbbiakban: Gyer. 137.§-a értelmében csak államigazgatási eljárásban van helye, mégpedig akkor, ha az ügyfél:

• ismeretlen helyen tartózkodik,
• nem tud az ügyben eljárni,
• nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazása [Ket. 40. § (5) bek.]

Az ügygondnok kirendelésére csakis államigazgatási eljárásban kerülhet sor.
A Gyer. szóhasználata szerinti államigazgatási ügyön közigazgatási hatósági ügyet kell érteni. Olyan ügyeket, amelyeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. a továbbiakban: Ket. 12. § (3) bekezdésében meghatározott hatóságok folytatnak.

„(3) E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező
a) államigazgatási szerv,
b) helyi önkormányzat képviselő-testülete, a 19. § (2) bekezdése szerint átruházott hatáskörben annak szervei,
c) főjegyző, jegyző (körjegyző), a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a hatósági igazgatási társulás,
d) nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására.”

Az eljárás két módon indulhat: megkeresésre vagy hivatalból.

Ismeretlen helyen való távollét megállapítása:
Az ismeretlen helyen való távollét megállapítására a Gyer. 12.§ (2) bekezdésében felsorolt iratokkal alapozhatók meg: a körözés sikertelen voltát igazoló rendőrségi okirat, a települési önkormányzat jegyzője vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei által kiállított lakcímkivonat, az ismeretlen helyre távozást tanúsító külföldi okirat, egyéb, hitelt érdemlő okirat.
Külön szabályozza a Gyer. 12.§ (3) bekezdése azt az eljárást, amit a meghallgatandó személy ismeretlen helyen való tartózkodásának tisztázására kell lefolytatni. Eszerint: „A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei által közölt adatszolgáltatás szerint bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, vagy a nyilvántartásban nem szerepel,
b) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei által közölt címről vagy az ügyfél az általa megadott címről az idézés két alkalommal „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza.”