A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 27/2004. (IV. 23.) rendeletben szabályozta Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata az egyes szociális alapellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, összegét.
A szociális igazgatási és gyámügyi eljárás költség- és illetékmentes.
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmek elbírálására ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), vagy a 63/2006. (III.27.) Korm.rendelet másként nem rendelkezik az a szociális hatáskört gyakorló szerv köteles amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Az igénylő lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A fővárosban, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg, a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár önkormányzata nem állapodott meg arról, hogy fölvállalja a kerületben tartózkodó hajléktalanok segélyezését.


1. Aktív korúak ellátása 

A jegyző aktív korúak ellátásra való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, aki

• egészségkárosodott, vagy
• állástalan.

Egészségkárosodott személynek minősül az, aki

• munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
• vakok személyi járadékában részesül,
• vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Állástalan személynek minősül az, akinek

• esetében álláskeresési támogatás folyósítási időtartama lejárt, vagy
• az álláskeresési támogatás folyóítását keresőtevékenység folytatása miatt szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
• az ellátás iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
• az ápolási díj, a GYES, a GYET, a rendszeres szociális járadék a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása a külön jogszabályban meghatározott okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, továbbá keresőtevékenységet - a közfoglalkoztatás és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munka kivételével - nem folytat.

Nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át, (2009-ben: 25.260,- Ft-ot) és vagyona nincs.

A kérelem kötelező tartalma a nyomtatvány szerint.

Az ügyfél által csatolandó mellékletek:

1. A kérelmező és vele együtt élő családtagjai jövedelemigazolását a következők szerint:

• a) nyugdíjszerű ellátások esetében az igazolást úgy kell benyújtani, hogy megállapíható legyen a kedvezményezett neve és lakcíme (pl. nyugdíjösszesítő, év eleji nyugdíjközlő) ettől abban az esetben lehet eltekinteni, ha ilyet az adott évben már benyújtottak, ez utóbbi esetben elegendő a nyugdíjszelvény (vagy másolata),
• b) a havi rendszerességgel járó járó munkabér esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelem igazolását,
• c) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
• d) alkalmi munkából származó bevétel stb. az alkalmi munkavállalói kiskönyv
• e) egyéb pénzellátások igazolása (pl. családi pótlék, árvaellátás stb.)
• f) gyermekét egyedül nevelő szülő esetében igazolás a tartásdíjról (pl. bírósági végzés, egyezség bíróság általi jóváhagyása, átutalás postai szelvénye, átutalási értesítő, a szülők hiteles nyilatkozata  a gyermektartás mértékéről, amennyiben a tartásra kötelezett nem fizet, az erről szóló nyilatkozat).

2. A nem foglalkoztatott személyre vonatkozóan a munkaügyi központ igazolását az álláskeresési járadék, álláskeresési segély folyósítási időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül,
vagy
- a munkaügyi központ igazolása arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni
vagy
- a munkaügyi központ igazolását a munkaviszonyban töltött azon munkanapok számáról, amelyeket a támogatás megállapításánál figyelembe kell venni
vagy
- a munkaügyi központ vagy az együttműködésre kijelölt szerv igazolását a megelőző együttműködés teljesítéséről.

3. Amennyiben a kérelmezőnek együttműködési kötelezettség van előírva, a munkaügyi központtal, vagy az önkormányzat kijelölt intézményével, igazolást arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző két évben legalább egy év időtartamig együttműködött. A szükséges együttműködési idő az 5. pontban szereplő támogatások esetében jelen kérelem benyújtása előtt legalább három hónap.

4. Amennyiben a kérelmezőnek ápolási díj, GYES, GYET, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozó egészségkárosodási járadéka, átmeneti járadéka, rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíja, baleseti rokkantsági járadék, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, továbbá az árvaellátás megszűnése miatt az özvegyi nyugdíj folyósítását a kérelem benyújtása előtt szűnt meg, a megszűnésről szóló határozatot.

5. Az iskolai végzettséget szakképesítést igazoló okiratot, vagy annak másolatát, alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettség esetében okirat hiányában az erről szóló nyilatkozatot.

2. Foglalkoztatás szervezése

A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti. Közcélú munkavégzés keretében

a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján gondoskodik,

b) az a jogszabályon alapuló álllami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá

c) az a)-b) pontban foglalt feladatok ellátásához szükséges feltételeket megteremtő, javító tevékenység látható el.

Közcélú munka keretében foglalkoztatható:

• az aktív korúak ellátására jogosult, illetve az előzetesen együttműködő személy,
• aki a folyamatban lévő közcélú foglalkoztatásából eredően szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot a munkaviszonyának lejártáig, vagy
• akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződése időtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették a munkaviszonyának megszüntetéséig.  

3. Ápolási díj

- Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti, vagy
c) fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, vagy
d) 18. életévét betöltött tartósan beteg
személy gondozását, ápolását végzi.

- A d) pont szerinti esetben ápolási díj akkor állapítható meg, ha :
- az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és vagyona sem neki, sem családjának nincs, 
- a támogatást igénylőn kívül az ápoltnak nincs olyan vele együttélő – jövedelemmel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozására képes.

- Az ápolási díj havi összege:
a) az a), valamint b) pont szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a,
b) a c) pont szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a,
c) a d) pont alapján megállapított ellátás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

- Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (3) bekezdésben meghatározott összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete, mely nem lehet kevesebb ezer forintnál.

- A Polgármester a d) pontban meghatározott esetben a jövedelmi értékhatártól kivételesen – különösen az ápoló szociális körülményeire vagy az ápolt egészségi állapotára tekintettel – méltányosságból eltekinthet.

- Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez – figyelemmel a Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdésben foglaltakra – mellékelni kell:
a) a háziorvos által kiállított a Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,
b) igazolást, hogy a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy az óvoda, nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi öt órát, vagy az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
c) a 18. életévet betöltött tartósan beteg személy gondozása esetében:
ca) az ápoló nyilatkozatát, hogy az otthon történő munkavégzés kivételével nem áll fenn napi 4 órás foglalkoztatást meghaladó, munkavégzésre irányuló jogviszonya, szolgálati viszonya, 
cb) más rendszeres pénzellátásban részesül-e, ha igen, milyen összegben, 
cc) a támogatás igénylőn kívül az ápoltnak nincs olyan vele együtt élő - jövedelemmel rendelkező - közeli hozzátartozója, aki gondozásra képes, 
cd) az ápoló és családtagjainak jövedelemigazolásait és vagyonnyilatkozatát, 

ce) az ápoló munkáltatójának igazolását, hogy a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban áll, valamint napi munkaidejének tartalmáról, havi nettó jövedemének mértékéről, 
cf) az ápolási díjat igénylő munkáltatójának igazolását a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről vagy a munkaviszony megszűnésének időpontjáról. 

- A kérelemhez csatolt igazolások, nyilatkozatok valódiságát a Szociális és Családvédelmi Osztály ellenőrizheti.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozása esetében
a) az ápolási díj a jogosultság keletkezésétől a feltételek fennállásáig tart, az ellátásra való jogosultság feltételeit két évente legalább egyszer felül kell viszgálni, 
b) az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a polgármester eseti megkeresés alapján az illetékes háziorvos, illetőleg a gondozó szolgálat vezetőjének, munkatársainak a közreműködését is igénybe veheti. 

Helyi ápolási díj nem állapítható meg, illetve a megállapított ápolási díj további folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben
a) az St. 42. § (1) – (2) bekezdéseiben foglalt feltételek valamelyike fennáll,
b) azt a támogatásban részesülő kéri,
c) a támogatás megállapítását követően olyan körülmény (illetőleg kizáró ok) következik be, amely kizárná a támogatás megállapítását,
d) a támogatásban részesülő a támogatási jogosultság felülvizsgálatához szükséges iratokat a megadott határidőig nem nyújtja be,
e) a jogosult lakcíme megváltozik, és új lakcíme az önkormányzat illetékességi területén kívül van,
f) az ápoltnak a támogatást igénylőn kívül van olyan vele együtt élő közeli hozzátartozója, aki képes a beteg gondozására, ápolására
g) az ápoló családjában az egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja a rendeletben meghatározott összeghatárt, kivéve a méltányosság esetét, 
h) az ápoló és családjának vagyona meghaladja a törvényben meghatározott mértéket. 



4. Időskorúak járadéka

A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás, ha

• havi jövedelme, valamint
• saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló 62. életévét betöltött, de 75 évesnél fiatalabb esetén 95 %-át, az egyedülálló 75. életévét betöltött személy esetén 130%-át.

A támogatás havi összege: jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló 62. életévét betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén 95%-a egyedülálló 75. életévét betöltött személy esetén 130%-a.

Az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege 2009. január 1-től 28.500,- Ft. 

5. Lakásfenntartási támogatás

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt
a) a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultaknak,
b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeknek,
c) helyi lakásfenntartási támogatást meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak.

Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.
A támogatás esetében a lakás havi elismert fenntartási költsége: a támogatás szempontjából elismert lakásnagyság mértékének, valamint az egy négyzetméterre jutó elismert havi fenntartási költségnek a szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert fenntartási költségen 450,- Ft-ot kell érteni.

A normatív támogatásra vonatkozó feltételekkel lakásfenntartási támogatásra jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt.

Normatív és helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m2,
b) b) ha a háztartásban két személy lakik, 45 m2,
c) ha a háztartásban három személy lakik, 55 m2,
d) d) ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m2,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakás havi elismert fenntartási költsége: a támogatás szempontjából elismert lakásnagyság mértékének, valamint az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi fenntartási költségnek a szorzata.

A helyi lakásfenntartási támogatás vonatkozásában az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi fenntartási költségen 475,- Ft-ot kell érteni.

Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a család, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 200%-át, feltéve, hogy a lakás havi elismert fenntartási költsége a háztartás összjövedelmének 25%-át meghaladja. A támogatás mértéke havi 3.500,- Ft.

Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult továbbá
a) az egyedülálló személy,
b) a gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülő, illetve gyám,
c) ahol a családtagok valamelyike tartós betegségben szenved, emelt összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
d) a három vagy több gyermeket nevelő család,
ahol a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 220%-át, feltéve, hogy a lakás havi elismert fenntartási költsége a háztartás összjövedelmének 20%-át meghaladja. A támogatás mértéke havi 4.000,- Ft.

Helyi lakásfenntartásra jogosult az az egyedül élő nyugdíjas személy is, akinek a havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, feltéve, hogy a lakás havi elismert fenntartási költsége eléri a havi jövedelme 20%-át. A támogatás mértéke havi 4.500,- Ft.

A bérlakásban vagy albérletben élő szociálisan rászorulók számára lakbértámogatás állapítható meg a normatív, illetve helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályok figyelembevételével.
Az albérleti támogatás megállapításának feltétele, hogy kérelmező lakhatása a bejelentett lakóhelyén nem biztosított.
A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy aki a támogatást kéri, milyen jogcímen lakik a lakásban.
Lakásfenntartási támogatás – ha a rendelet kivételt nem tesz – csak egy jogcímen kerülhet megállapításra.
A lakás nagyságát hitelt érdemlően kell igazolni, és bemutatni egy darab közüzemi díjat megállapító kettő hónapon belül kiállított számlát.
Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, illetve a támogatási jogosultságot – a tudomásra jutatás hónapjának utolsó napjával – amennyiben a támogatott:
a) elhunyt,
b) lakástulajdonát elcseréli, vagy a lakásból elköltözik,
c) a lakásfenntartási költségekben támogatott lakásban életvitelszerűen nem tartózkodik.

A havi rendszeres szociális ellátásra és a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

6. Helyi gyermeknevelési támogatás

A helyi gyermeknevelési támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása, a gyermekek családi környezetben történő ellátásának elősegítése.
Amennyiben a családban tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket nevelnek, helyi gyermeknevelési támogatás állapítható meg a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek részére. A helyi gyermeknevelési támogatás megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár

a) a nyugdíjminimum 170%-a,
b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, illetve, ha a családban három vagy több gyermeket nevelnek, a nyugdíjminimum 250%-a.
c) ha a gyermek sajátos nevelési igényű és súlyos vagy halmozott fogyatékossága a tömegközlekedési eszköz igénybevételét nem teszi lehetővé, a nyugdíjminimum 300%.

A helyi gyermeknevelési támogatás havi összege:

          a) a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek részére 6.000,- Ft/hó,

          b) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L.1-5.), értelmi fogyatékosnak (M.1-2.) vagy autistának (N.1.) minősül, és ezt a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII.11.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakvélemények  valamelyikével igazolja 18.000,- Ft/hó, 

          c) amennyiben a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szakvéleménnyel rendelkező tanuló a Budapest Főváros Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI-ben részesül korai fejlesztés és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, a támogatás összege 12.000,- Ft/hó.  

7. Átmeneti segély

Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. Elsősorban azokat a személyeket indokolt segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, iskoláztatás, lakhatás feltételeinek megőrzése, munkahely elvesztése, rendszeres jövedelem hiánya, minimálbér alatti jövedelem, elemi kár, haláleset miatt anyagi segítségre szorulnak.

Átmeneti segély annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő személy, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve, ha a családban valamely családtag tartós betegsége áll fenn, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át, egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

A támogatás megállapításához kérelmet és az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagok havi nettó jövedelméről szóló igazolást - továbbá a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat (betegségről, munkaképesség-csökkenésről, rokkantságról orvosi igazolás, munkanélküliségről munkaügyi központ határozata, elemi csapásról tűzoltóság igazolása stb.) – be kell nyújtani.

8. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a gyermek részére,
     a) ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd,
     b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár megegyezik az átmeneti segélyre vonatkozó tájékoztatás második bekezdésében meghatározott értékhatárral.

9. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 19-20/A.§-a, 20/B.§-a, A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65-68.§, 68/A. – 68/E.§-a szerint gondoskodik a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításáról.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:

• gyermekétkeztetés esetén a bölcsődés, az óvodás, az 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőgyermek az intézményi térítési díj 100 %-ára,
• a fenti csoportba nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló az intézményi térítési díj 50 %-ára,
• meghatározott pénzbeli támogatásra,
• külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekre.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult amennyiben a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át,

A) ha a gyermeket egyedülálló szülő, vagy más törvényes képviselő gondozza, vagy

     - ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

     - ha a nagykorú gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem töltötte be,

B) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben.

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a törvényben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője egy év időtartamra állapítja meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, melynek kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
- ­ tárgyév július 1-jén fennáll,a tárgyév július hónapjában,
-  tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. Összege 2009-ben 5.800,- Ft.

10. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.
A támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője határozatlan időre állapítja meg.
Havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a.
Ha a jogosultság július 1-jén fennáll a tárgyév július hónapjában a július hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás mellett, ha a jogosultság tárgyév november 1-jén fennáll a november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás mellett (2009-ben) 8.400,- Ft összegű pótlék folyósításáról kell gondoskodni.

11. Gyógyszersegély

A gyógyszersegély a lakosság eseti gyógyszerkiadásainak mérséklésére szolgál, így különösen:
a) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni,
b) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagy mértékű, hogy azt nem képesek viselni.

A gyógyszersegélyre jogosultság feltétele: a kérelmező havi jövedelme (családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedülálló személy esetén a 300%-át nem haladja meg, és az eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás összege eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át, továbbá nem részesül méltányossági közgyógyellátásban.

A gyógyszersegély elsősorban azon személyek részére állapítható meg, akik közgyógyellátásban nem részesülnek. Kivételesen megállapítható közgyógyellátásban részesülőnek is, ha az igazolt gyógyszerköltség meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35%-át.

12. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a gyermek részére,
a) ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy
b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

A támogatás megállapításához kérelmet és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat (jövedelem igazolás, pedagógiai szakvélemény, védőnői javaslat, stb.) kell benyújtani. Az átmeneti segélyre vonatkozó jövedelemhatárt kell figyelembe venni.

A polgármester méltányosságból a meghatározott jövedelemhatártól eltérően is megállapíthat átmeneti segélyt vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. A méltányosság indokait – elemi kár, tartós betegség, családon belüli rendkívüli haláleset – az erről szóló határozatban részletezni kell.

13. Beiskolázási segély

A tanévkezdéskor kifizethető eseti segélyforma elsősorban az oktatási intézményeken keresztül vehető igénybe, a szociálisan rászorulók tanszer és tankönyv költségeinek mérséklésére, illetve elengedésére használható fel. Az átmeneti segélyre vonatkozó szabályok szerint jogosult beiskolázási segélyre az a tanuló is, aki nem XXIII. kerületi alap vagy középfokú oktatási intézmény tanulója, főiskolai, egyetemi hallgató.

14. Temetési segély

Temetési segélyre jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek fizetése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
Összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%- ánál, de elérheti annak teljes összegét is ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: hagyományos földbetemetés esetén az Erzsébeti temetőben 259.379,- Ft, hamvasztásos temetés esetén 176.990,- Ft, szórásos temetés esetén 118.343,- Ft.
Temetési segély nem állapítható meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum összegének 250%-át, egyedül álló személy esetén 300%-át, valamint a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16.§-a alapján temetési hozzájárulásban részesül.

A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát.. Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerinti önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata.

15. Közgyógyellátás

A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

• járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerkerete erejéig,
• egyes külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályzó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére,
• orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra (együtt: gyógyító ellátás) a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig.
  

A gyógyszerkeret a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből és az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből tevődik össze. Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége,de 2008-ban legfeljebb havi 12.000,- Ft. Amennyiben a havi 1.000,- Ft-ot nem éri el egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra. Az eseti keret éves összege 2009-ben 6.000,- Ft.
Az illetékes területi egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: TEP.) a háziorvosi igazolás alapján az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről.
A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Alanyi jogosultság esetén két évre, helyi és normatív jogosultság esetén 1 évre kerül megállapításra. Kezdő napja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap. 

Közgyógyellátásra jogosult
a) alanyi jogon jogosult:
- az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú,
- a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy,
- pénzellátásban részesülő hadigondozott, nemzeti gondozott,
- a központi szociális segélyben részesülő,
- rokkantsági járadékos,
- I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő,
- az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

b) normatív alapon jogosult:
- akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át, egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 150%-át.

c) A Képviselő-testület döntése alapján helyi közgyógyellátásra jogosult az, aki szociálisan rászorult és a rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

Szociális rászorultságon azt a rendszeres gyógyító ellátás költségét kell érteni,
a) amely eléri a nyugdíjminimum 10%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 160%-át, egyedülálló esetén 220%-át,
b) amely eléri a nyugdíjminimum 12%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az a) pontban meghatározott összeget, de nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 210%-át, egyedül álló esetén 260%-át,
c) amely eléri a nyugdíjminimum 15%-át feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a b) pontban meghatározott mértéket, de nem éri el a nyugdíjminimum 250%-át, egyedülálló esetén 280%-át,
d) amely eléri a nyugdíjminimum 20%-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 270%-át, egyedülálló esetén 310%-át,
e) amely eléri a nyugdíjminimum 25%-át, feltéve, hogy az egyedül élő nyugdíjas havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 360%-át.

Az igazolványt a MEP hivatalból állítja ki a jogosultságot megállapító határozat kiállítását követő 15 napon belül.

16. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át
b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az első bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.
A szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást vezet és külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

17. Fűtési támogatás

Fűtési támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás téli fűtésével kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez – természetben tüzelővásárlási utalvány formájában – nyújtott hozzájárulás.

Fűtési támogatásra jogosult:
a) akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 220%-át, feltéve, hogy a lakás fűtésének elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja,
b) az egyedül élő személy, a gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülő, továbbá, ahol valamely családtag tartós betegsége áll fenn, ha a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, feltéve, hogy a lakás fűtésének elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.

A fűtési támogatás esetében a lakás fűtésének elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert fűtési költség szorzata. A fűtési támogatás esetében elismert lakásnagyság megegyezik a lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagysággal.
Az egy négyzetméterre jutó elismert havi fűtési költségen 425,- Ft-ot kell érteni.
A fűtési támogatás mértéke havi 3.500,- Ft, a támogatást tűzelővásárlásra jogosító utalvány formájában, két részletben kell a jogosultnak megállapítani.
Nem részesülhet fűtési támogatásban, aki helyi (pénzbeli) lakásfenntartási támogatásban részesül.

A fűtési támogatás iránti kérelmek a fűtési szezon kezdetétől, október 1. napjától, a fűtési szezon végét megelőző hónap utolsó napjáig terjeszthetők elő. 

18. Gyógyszersegély természetben

Gyógyszersegélyt természetbeni juttatásként
a) gyógyszerutalvány,
b) gyógyászati segédeszköz beszerzéséről, fogászati gyógykezelésről, fogpótlási költségekről benyújtott számla kiegyenlítése.

19. Tankönyv- és tanszerellátás

Az önkormányzat tanévkezdéskor a rászoruló tanulók részére természetbeni támogatást biztosít a tankönyvek és egyéb tanszerek beszerzéséhez.
A jogosultak köréről, a támogatás összegéről az éves költségvetés függvényében a polgármester dönt.
A természetbeni juttatásként nyújtott támogatás felhasználásáról el kell számolni.

20. Karácsonyi ajándékcsomag

Természetbeni szociális ellátásként karácsonyi ajándékcsomag nyújtható a hátrányos szociális helyzetű személyek, családok részére. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi nettó jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-a, egyedülálló személy esetén háromszorosa.

Méltányosságból (közgyógyellátásban részesülő személy, három és több gyermeket nevelő család, fogyatékos személy, egyszemélyes háztartásban élő nyugdíjas személy, súlyosan mozgáskorlátozott személy esetén) figyelembe vehető egy főre számított havi nettó jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 3,5-szerese.

A támogatás iránti igényeket tárgyév november 1-től december 8-ig lehet írásban benyújtani a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztályára, illetve a Hatósági-Igazgatási Osztály Újtelep úti Kirendeltségen. A kérelemben nyilatkozni kell a havi nettó összjövedelemről, illetve a család egy főre jutó havi nettó jövedelméről. A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell, ha a kérelmező a tárgyévben e rendelet szerinti szociális ellátásban nem részesült.

A támogatás megállapításáról a polgármester dönt. Döntéséről írásban értesíti az igénylőket.

21. Köztemetés

Akinek nincs, vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik, a haláleset helye szerinti települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről – a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában. Amennyiben a közköltségen eltemetett után olyan vagyon marad, amely a temetés költségét részben vagy egészben fedezi, akkor a temetési költség hagyatéki teherként a közjegyzőnél bejelentésre kerül, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségének megtérítésére kötelezi a polgármester.

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az eltemettetésre köteles személy mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól,

• amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné,
• ha az ingatlanban gyámság alatt álló kiskorú örökösök élnek.
  

22. Adósságkezelési szolgáltatás

Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek, családok lakhatással kapcsolatos adósságterheinek enyhítése és a folyamatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való hozzásegítés. A jogosult részére Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 28/2004. (IV. 23.) rendeletében meghatározottak szerint adósságkezelési szolgáltatás keretében adósságcsökkentési támogatás nyújtható.

Az Önkormányzat lakhatást segítő adósságcsökkentési támogatásban részesíti azt a családot vagy személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a) akinek
aa) az adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és akinek meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy
ab) a közüzemi tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták,
b) aki az elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, továbbá
c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum
ca) családban élőknél 180%-át,
cb) egyedülélő személy esetében 240%-át,
cc) gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy ha a családban valaki tartósan beteg, 250%-át,
cd) amennyiben az egyedülélő személy tartósan beteg, 300%-át, és vagyona sem neki, sem családjának nincs,
feltéve, hogy
d) a támogatás iránti kérelme előterjesztését megelőzően együttműködési megállapodást kötött a Családsegítő Szolgálattal, és ezen megállapodásban foglaltaknak – különösen önrészfizetési, valamint folyó fizetési kötelezettségének – maradéktalanul eleget tett,
e) vállalja, hogy az adósságkezelési tanácsadáson az együttműködési megállapodásban szereplő időtartamban és formában részt vesz,
vállalja az adósság és az e rendelet alapján megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését egy összegben, vagy az adósságkezelési
tanácsadás ideje alatt részletekben.

Adósság:
A c) pontban meghatározott jövedelemhatártól a polgármester az adósságkezelő javaslatára - méltányosságból - legfeljebb plusz 20%-kal eltérhet.
a) a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),
b) közös költség-hátralék,
c) a lakbérhátralék,
d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

Elismert minimális lakásnagyság az életvitelszerűen együttlakó személyek számától függően
1-2 személyig legfeljebb 2 lakószoba,
3-4 személyig legfeljebb 3 lakószoba,
5-6 személyig legfeljebb 4 lakószoba,
minden további személy esetén plusz 0,5 lakószoba.
Méltányosságból a fent meghatározott lakásnagyságtól legfeljebb két lakószobával el lehet térni.
Az adósságcsökkentési támogatás igénylésére irányuló eljárást megelőzi az adósságkezelési tanácsadás, amely az adósságkezelési tanácsadást végző szervezetnél indul.
Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet folyamatosan a Családsegítő Szolgálatnál kell benyújtani.

A kérelmezőnek a támogatás iránti igényéhez az alábbi iratokat kell csatolni:
a) az adósnak, illetve az adós családjában élőknek a kérelem benyújtását megelőző hat teljes hónapban szerzett havi nettó átlag jövedelméről szóló (e rendelet 2. sz. melléklete szerinti) jövedelemigazolást,
b) munkanélküli járadék hiányában a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy munkanélküli járadékra nem jogosult, s részére munkahelyet nem tudtak felajánlani, elhelyezkedése érdekében a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Soroksári Családsegítő Szolgálatával (1238 Budapest, Táncsics M. u. 45.) munkanélkülivé válása óta folyamatos kapcsolatot tart,
c) az adós, illetve az adós családjában élők vagyoni viszonyairól szóló vagyonnyilatkozatot,
d) a lakást terhelő közüzemi díjhátralékot bizonyító, szolgáltatóktól kapott igazolást,
e) az adós tulajdonában, vagy bármilyen jogcímen használatában álló lakás alapterületéről, illetve szobaszámáról szóló dokumentumot,
f) lakáshitel-hátralék esetében a tulajdonjog fennállását bizonyító iratot,
g) indoklást az elmaradás keletkezésének okáról,
h) az önrész befizetéséről szóló bizonylatot,
i) a Családsegítő Szolgálat adósságkezelője igazolását arról, hogy az előírt előzetes együttműködési kötelezettségét teljesítette.

Jövedelem, illetőleg rendszeres pénzellátás esetében az azok számításánál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző hat hónap. Egyéb jövedelmeknél az előző évi adóbevallás alapján az állami adóhatóság illetékes igazgatósága által kiadott jövedelemigazolást, és a kérelem benyújtása időpontjáig terjedően a tárgyévi jövedelemről tett nyilatkozatot kell a kérelemhez csatolni. Társadalombiztosítási, illetve rendszeres pénzellátások igazolására az igénylés benyújtását megelőző hónap utalási szelvényét kell benyújtani.
A Családsegítő Szolgálat a kérelmeket megvizsgálja, és javaslatával megküldi a Polgármester részére.
A kérelem elbírálásához a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója, illetve a kijelölt családgondozó, valamint a Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztályának ügyintézője környezettanulmányt kötelesek készíteni.
A Szociális és Családvédelmi Osztály vezetője a Szociális és Egészségügyi Bizottság elé terjeszti az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmeket.

Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Szociális és Családvédelmi Osztályt. Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságkezelés időtartama alatt elhalálozik, vagy lakóhelye megváltozik, a lakásfenntartási támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósság felső határa 300.000,- Ft. A hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék esetében 530.000,- Ft. Méltányosságból a bevonható adósságok együttes összegének felső határa elérheti a nyugdíjminimum hússzorosát.
Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb hat hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. A méltányosságból megállapított adósságcsökkentési támogatás jogosultja részére az adósságkezelési szolgáltatás időtartama minimum 12 hónap, és legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.

Nem állapítható meg adósságcsökkentési támogatás, illetve a már kifizetésre (átutalásra) került támogatás összegét vissza kell követelni, amennyiben az adós
a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,
b) az együttműködési megállapodásban általa vállalt adósságtörlesztés 3 havi részletét nem teljesíti, vagy önrészfizetési kötelezettségének nem tesz maradéktalanul eleget,
c) a támogatás igénybevételét követően lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetés kötelezettségének 3 hónapon túl nem tesz eleget,
d) aki lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, vagy egyéb módon hasznosítja, illetőleg
e) aki lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött.
A szolgáltatás időtartamára lakásfenntartási támogatást kell megállapítani a normatív lakásfenntartási támogatás szabályai szerint.

23. Egyéb támogatások

Krízishelyzetbe került személyek támogatása

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata tájékoztatja a Tisztelt Lakosságot, hogy hatályba lépett a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.) Kormányrendelet, amely szerint a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság az állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, vissza nem térítendő támogatást állapíthat meg.

A támogatás feltételei:

• a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely,
• a családban a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (jelengleg 57.815,- Ft-ot) nem haladta meg,
• részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 6.§-a szerinti nyugellátást nem folyósítanak, és
• a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került.

Súlyosan veszélyeztető krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező

• munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elvesztette,
• jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérő mértékben csökkent,
• lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztő részlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy
• egészségi állapota indokolja.

Nem jogosult támogatásra az a személy,

• akinek a 2009. év folyamán 15.000,- Ft-ot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg,
• akinek esetében átmeneti segély megállapítása iránt eljárás van folyamatban, a kérelem elbírálásának időpontjáig, vagy
• aki az e rendelet szerinti támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megelőző 90 napon belül átmeneti segély megállapítására kérelmet még nem nyújtott be, kivéve, ha a helyi önkormányzat rendeletében előírt feltételek az átmeneti segélyre való jogosultságát egyébként kizárják.

A támogatás összege legalább 20.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft. Különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb 100.000,- Ft.

A támogatás egy alkalommal, a család egy tagja számára állapítható meg.

A támogatás megállapítására kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalánál lehet benyújtani 2009. augusztus 1. és 2009. november 30. között.

A kérelemnyomtatvány az Önkormányzat Polgármesteri HIvatalának Szociális és Családvédelmi Osztályán, valamint az Újtelepi Ügyfélszolgálati Irodánál vehető át. További felvilágosítás a Szociális és Családvédelmi Osztályon kérhető a 289-2100 telefonszámon.

A kérelemhez mellékelni kell a jövedelem igazolására alkalmas iratot vagy annak másolatát, valamint a lakáscélú kölcsön havi törlesztő részletének emelkedését igazoló iratot.