Városrészek

Soroksár több olyan városrészből áll, amelyek egyelőre távol esnek a kerület központi, ún. „ófalusi” részétől. Ennek köszönhető, hogy ezek a városrések önálló szellemiséggel, és saját összetartozó közösséggel rendelkeznek, amely az idők során alakult ki, így biztosítva Soroksár sokszínűségét. A kerületben élők öt nagyobb és azon belül több kisebb városrészt különböztetnek meg.

A központi rész, az ún. „ófalu” az a terület, ahol annak idején a sváb telepesek elkezdték kialakítani a ma ismert Soroksár elődjét. Ide tartozik a Hősök tere és annak vonzáskörzete, a Hetsch-telep, a Vargatelep, Orbánhegy, Apostol-hegy, a Duna-hegy, a wesselényi telep, valamint a Zsellérdüllő és környéke.

Soroksár második legnagyobb része Soroksár-Újtelep, ide tartozik a Szent Lőrinc úti lakótelep.

Különálló városrésznek minősül továbbá a Péterimajor, a Milleneumtelep, és Soroksár legszebb természeti kincse a Molnár-sziget.

 

Millenniumtelep

A Millenniumtelep a Haraszti út – Millennium utca – Gombkötő utca – Dél utca által határolt terület. A telep létrejöttét a XIX. században végbement ipariforradalom generálta. Annak érdekében, hogy a város környékére tudják a munkásokat költöztetni, elkezdték fölparcellázni a területet.

A Millenniumtelep nevében is viseli a parcellázás idejét. A főváros és a környező települések, így Soroksár is, a honalapítás 1000 éves évfordulójára készülve, új épületekkel, új negyedekkel gazdagodott. Erre az időre tervezték e terület felosztását is, de a telep kialakulása az 1910-es években kezdődött meg.

Jelenleg kertesházi lakóövezetként funkcionál a terület, amelynek központjában halad végig a Ráckevei H6 HÉV, amely a fő közlekedési eszköze az ottlakó soroksáriaknak. A Millenniumtelep különlegessége, hogy Soroksár központi részéhez tartozó Orbánhegytől, és Dunaharasztitól is hasonló távolságra található.

 

Molnár-sziget

Soroksár egyik legjelentősebb területe, mind turisztikai, mind pedig természeti és környezetvédelmi szempontból a Molnár-sziget.

A Soroksári- avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak.

Nevét arról az 50 vízimalomról kapta, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. Soroksár kialakulásakor az itt élő sváb parasztok egyik legfőbb terménye a rozs volt, amelyet itt helyben, a Molnár-szigeten lévő számtalan malomban őrültek, hogy aztán ellássák a Fővárost kenyérrel. Megfelelő fekvésének köszönhetően évekig illették Soroksárt Budapest éléskamrájaként, amelynek az alapját a Molnár-szigeti termelés adhatta. A sziget alacsony fekvése, illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret a fővárosba.

A sziget életében a változást a Kvassay zsilip megépítése hozta, amely jelentősen korlátozza a Molnár-szigetet körülölelő Duna áramlását. A szabályozott ágban zsilippel szabályozott vízszintet állítottak be, ami azt jelentette, hogy az áradások és a kisvizek már nem érzékeltették többé hatásukat. A folyó esése a természetes 5 m/57,3 km-ről 0,4 m/57,3 km-re esett, ami tulajdonképpen állóvízzé degradálta. Tovább rontott a helyzeten, az j híd megépítése. A csepeli révhez vezető híd mindössze 8 méterre szűkíti össze a mellékágat, ott ahol azelőtt egy 18 méter nyílású fahíd állt. 

A Molnár-szigetet egyébként az 1960-as években kezdték felparcellázni és nyaraló övezetként értékesíteni. Jelenleg közel 500 magáningatlan található a területen. Szintén a Molnár-szigeten kap helyet a Tündérkert, amely a kerület egyik legnagyobb szabadidőpark beruházása volt az elmúlt években. A Tündérkertben sportolási, kikapcsolódási lehetőségek széles kínálata található meg.

Dji 0026

Dji 0004

 

Péterimajor

A Péterimajorban lévő földeket az 1800-as évek közepétől parcellázták fel. A soroksári parasztok megvásárolták a területet és rövidesen virágzó mezőgazdaságot alakították ki a könnyen megművelhető homoktalajon. A környéken főleg burgonyát és szőlőt termesztettek a sváb parasztok.

Az 1940-es évek végén az államosítás során kertek helyére erdőt telepítettek. Ekkor kezdték meg a Soroksári Botanikus Kertben is a fenyőfák és akácok ültetését.

A településrész fejlődése az Egyetemi Tangazdaságnak köszönhető. A tangazdaság 1951-ben – több gazdaság egyesítése útján – alakult ki Soroksáron. A Tangazdaság a Kertészeti Egyetemen a rektor felügyelete alatt működött. 2000-ben a Szent István Egyetem-i integrációval egy időben a Kertészettudományi Kar önálló elszámolású szervezeti egysége lett. Ezt követően, egy újabb egyetemi átszervezés után 2003-tól a Kertészettudományi Kar és vele a Tangazdaság is a Budapesti Corvinus Egyetemhez került. 2016. január 01-től pedig újra a Szent István Egyetem részeként működik tovább.

A jelenleg ottlakó soroksáriak többsége is kifejezetten a tangazdaság miatt költözött oda, majd ezt követően vált a terület családiházas környékké.

A kerületrész két látványossága a víztorony, valamint a Soroksári Botanikus Kert. A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. Célja a növénytani gyakorlati oktatás fejlesztése volt, elősegítve, hogy a leendő kertészmérnökök közvetlen kapcsolatba kerüljenek a növényekkel. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, de ma már egyre inkább előtérbe kerülnek az ismeretterjesztési, turisztikai feladatok is: a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyó, a természet értékei iránt érdeklődők körében.

Dji 0022

Dji 0018

 

Soroksár-Újtelep

A kerületnek ezen részének kiemelt területe a Szentlőrinci úti lakótelep, Soroksár egyetlen olyan része, ahol többemeletes tömbházak találhatóak.

Az 1920-as években a pesterzsébeti Vörösmarty utca végén, az új temető környékén egy új városrész kezd kialakulni Lóállás dűlő, Újtelep néven. 1928-ra kb. 100 ház épült fel ezen a területen. Éveken át folyt a vita Pesterzsébet és Soroksár között a terület hovatartozása miatt.

 

A soroksáriak átengedték volna Erzsébetnek Újtelep 89 holdját, de ezért cserébe más földterületeket kértek. A vita végül lezárult, Soroksár községhez csatolták Újtelepet. Amikor 1934-ben kilakoltatták a pesterzsébeti Hangya-telep szegényeit, közülük többen itt telepedtek meg.

Az elöljáróság az ide települtek által engedély nélkül felépített „lakóhelyeket” bontásra ítélte, de a főszolgabíró nem merte felvállalni azt, s az általa írt jelentés – melyben a Hangya-telep szegényei által valóban engedélyek nélkül felhúzott lakóhelyek megmentésért küzdött – eredményeként elálltak a bontástól.

A Soroksár újtelepi részén fekvő területen 4000 lakásos lakótelepet terveztek 1987-ben, az építkezés azonban az első ütem, mintegy 1600 lakás átadása után félbeszakadt. Újtelep legjellegzetesebb része, a Szentlőrinci úti lakótelep 1990-1991 között épült fel végül.

Jellegzetes épülete a 2002-ben felszentelt kék, 41 méter magas tornyú Fatimai Szűzanya temploma a csúcsán a Szűzanya hat és fél méter magas, aranyozott szobrával.

Dji 0007

Dji 0002

Dji 0004