2016. június 7.

A 2016. június 7-én megtartott képviselő-testületi ülés 
h a t á r o z a t a i
 

 

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 234/2016. (VI.07.) határozata a 2016. június 7-ei Képviselő-testületi ülésen tárgyalandó napirendi pontok módosításának elfogadásáról
A Képviselő-testület  
úgy dönt, hogy 2016. június 7-ei Képviselő-testületi ülésén sürgősséggel, első napirendi pontként tárgyalja a „Javaslat dél-pesti kerékpárút létesítésével kapcsolatos pályázaton való részvétel támogatására” c. napirendi pontot.
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 235/2016. (VI.07.) határozata a 2016. június 7-ei Képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak elfogadásáról
A Képviselő-testület
a 2016. június 7-ei képviselő-testületi ülés napirendi pontjait az alábbiak szerint elfogadja:
1.) Javaslat dél-pesti kerékpárút létesítésével kapcsolatos pályázaton való részvétel támogatására
2.) Javaslat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete vagyongazdálkodással összefüggő rendeleteinek módosítására
3.) Javaslat ingyenes vezeték nélküli internet-szolgáltatás bevezetésére
4.) Javaslat a Klébl Márton Közalapítvány Soroksár Közoktatásáért, Közművelődéséért és Művészeti Oktatásáért Alapító Okiratának módosítására
5.) Javaslat a 2016/2017. nevelési évben indítható óvodai csoportok számának engedélyezésére
6.) Javaslat pályázaton való részvételre
7.) Javaslat földútjavítási munkák elvégzésére szánt keretösszeg megemelésére
8.) Javaslat útépítési munkálatok elvégzéséhez kötelezettségvállalásra
9.) Javaslat pénztartozás részletekben történő megfizetésének engedélyezésére
10.) Javaslat kártalanítási összegek elfogadására
11.) Javaslat a 195271/8/A/8 helyrajzi számú, természetben a Bp. XXIII. ker. Szent László u. 161. III/6. szám alatti lakás hasznosítására
12.) Javaslat a Grassalkovich út 161-163. szám alatti ingatlannal kapcsolatosan megtenni szükséges intézkedésekre
13.) Beszámoló a kerületi sportéletről
14.) Tájékoztató a Magyar Államkincstár ellenőrzéséről
15.) Tájékoztató a „Tiszta Soroksárért” napok előkészítéséről
16.) Fellebbezés
17.) Javaslat jutalmazásra (zárt ülés) 
18.) Javaslat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara állásfoglalásai ellen benyújtott kifogások elbírálására (zárt ülés)
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 236/2016. (VI. 07.) határozata Preklerné Marton Ilona, Mikó Imre szavazásból való kizárásáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
a 366/2015. (VII.07.) határozat módosításával kapcsolatos döntés során nem zárja ki a szavazásból – érintettsége miatt – Preklerné Marton Ilona és Mikó Imre képviselőket.
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 237/2016. (VI.07.) határozata a Klébl Márton Közalapítvány Soroksár Közoktatásáért, Közművelődéséért és Művészeti Oktatásáért Közalapítvánnyal feladat-ellátási megállapodás megkötéséről szóló 366/2015. (VII.07.) határozat módosításáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. a 366/2015. (VII.07.) határozatának IV. pontja helyébe az alábbi IV. pont lép:
„felhatalmazza a Polgármestert a feladat-ellátási megállapodás és esetleges módosításai aláírására”

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 238/2016. (VI.07.) határozata a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat aktualizált Szolgáltatástervezési Koncepció elfogadásáról szóló 503/2014. (IX.09.) Ök. határozat módosításáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
módosítja az 503/2014.(IX.09.) Ök. határozat végrehajtási határidejét 2016. július 31-ére.
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 239/2016. (VI.07.) határozata a fogászati röntgen szakellátás üzemeltetésével kapcsolatos döntéséről szóló 13/2016. (I.19.) határozattal módosított 579/2015. (XI.10.) határozat módosításáról
A Képviselő-testület ügy dönt, hogy
módosítja a 13/2016.(I.19.) határozattal módosított 579/2015.(XI.10.) határozat végrehajtási határidejét 2016. december 31-ére.
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 240/2016. (VI.07.) határozata a Budapest XXIII. kerület 186715 hrsz.-ú ingatlan 2/6 arányú tulajdoni hányad kisajátítási eljárásának megindításáról szóló 99/2016. (III.16.) határozat módosításáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
módosítja a 99/2016.(III.16.) határozat I. és II. pontjának végrehajtási határidejét 2016. szeptember 30-ára.
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 241/2016. (VI.07.) határozata a „Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten” című (VEKOP-5.3.1-15 kódszámú) pályázaton való részvétellel kapcsolatos döntéséről
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. elvi hozzájárulását adja a dél-pesti kerékpárút megvalósításához szükséges részletesebb tervek kidolgozásához.
II. elviekben támogatja Budapest Főváros Önkormányzata konzorciumi partnereként a pályázaton való részvételt.
III. felkéri Orbán Gyöngyi alpolgármestert, hogy a pályázat benyújtásának előkészítése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket, az ezzel kapcsolatos szerződéseket terjessze a Képviselő-testület elé.
Határidő: 2016. augusztus 31.
Felelős: Orbán Gyöngyi alpolgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 242/2016. (VI.07.) határozata ingyenes vezeték nélküli internet-szolgáltatás bevezetéséről
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I.       támogatja az ingyenes vezeték nélküli internet hálózat kialakítását (D-link DWC 2000 típusú eszköz), és a kiépítéshez nettó 8.000.000 Ft-os keret összeget biztosít az Önkormányzat 2016. évi költségvetésének „költségvetési maradvány” sora terhére.
II. felkéri a Polgármestert a rendszer kiépítésével kapcsolatos feladatok elvégzésére.
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 243/2016. (VI. 07.) határozata Preklerné Marton Ilona, Mikó Imre szavazásból való kizárásáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
a „Javaslat a Klébl Márton Közalapítvány Soroksár Közoktatásáért, Közművelődéséért és Művészeti Oktatásáért Alapító Okiratának módosítására” c. napirendi pont tárgyalása során nem zárja ki a szavazásból – érintettsége miatt – Preklerné Marton Ilona és Mikó Imre képviselőket.
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 244/2016. (VI.07.) határozata a Klébl Márton Közalapítvány Soroksár Közoktatásáért, Közművelődéséért és Művészeti Oktatásáért Alapító Okiratának módosításáról, és egységes szerkezetének jóváhagyásáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. a Klébl Márton Közalapítvány Soroksár Közoktatásáért, Közművelődéséért és Művészeti Oktatásáért Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja:
 
1.     Az Alapító Okirat 3. a) pontjának második és harmadik bekezdésében, valamint b) pontjában a „közhasznú” kifejezés törlésre kerül.
 
2.     Az Alapító Okirat 7. c) pontjában szereplő kuratóriumi tag neve Jäckl Henriett-ről Jäckl Henriett Katalin névre módosul.
 
3.     Az Alapító Okirat 9. b) pontja törlésre kerül.
 
4.     Az Alapító Okirat 9. d) pontjának harmadik bekezdésében szereplő "közhasznú" kifejezés törlésre kerül.
 
5.     Az Alapító Okirat 9. d) pontjának negyedik bekezdése törlésre kerül.
 
II. jóváhagyja a Klébl Márton Közalapítvány Soroksár Közoktatásáért, Közművelődéséért és Művészeti Oktatásáért módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát – mely jelen határozat 1. számú mellékletét képezi –, továbbá felhatalmazza a Polgármestert, hogy azt aláírja és gondoskodjon arról, hogy a megfelelő példányszámban, a szükséges mellékletekkel felszerelten a Fővárosi Törvényszékhez határidőn belül beterjesztésre kerüljön.
Határidő: 2016. június 30.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 245/2016. (VI.07.) határozata a 2016/2017. nevelési évben az I. sz. Összevont Óvodában indítható óvodai csoportok számának engedélyezéséről
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. az I.sz. Összevont Óvodában a 2016/2017. nevelési évben 14 óvodai csoport működését engedélyezi.
II. felkéri a Polgármestert az érintettek értesítésére.
Határidő: 2016. június 30.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 246/2016. (VI.07.) határozata a 2016/2017. nevelési évben a II. sz. Napsugár Óvodában indítható óvodai csoportok számának engedélyezéséről
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. a II. sz. Napsugár Óvodában a 2016/2017. nevelési évben 5 óvodai csoport működését engedélyezi.
II. felkéri a Polgármestert az érintettek értesítésére.
Határidő: 2016. június 30.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 247/2016. (VI.07.) határozata a 2016/2017. nevelési évben a III. sz. Összevont Óvodában indítható óvodai csoportok számának engedélyezéséről
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. a III. sz. Összevont Óvodában a 2016/2017. nevelési évben 11 óvodai csoport működését engedélyezi.
II. felkéri a Polgármestert az érintettek értesítésére.
Határidő: 2016. június 30.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 248/2016. (VI.07.) határozata a XXIII. kerület Grassalkovich út 279. szám alatti (hrsz: 187926/1) II. számú Napsugár Óvoda bővítéséhez fellebbezési jogról lemondásról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. a Budapest, XXIII. kerület Grassalkovich út 279. szám alatti (hrsz: 187926/1) II. számú Napsugár Óvoda bővítésére a Budapest Főváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatala BP-01/07/01551-22/2016 számon kiadott építési engedélyében biztosított fellebbezési jogról lemond.
II. felkéri Geiger Ferenc polgármestert a nyilatkozat aláírására.
Határidő: 2017. június 21.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 249/2016. (VI.07.) határozata hatáskör egyedi ügyben történő visszavonásáról és a XXIII. kerület Grassalkovich út 279. szám alatti (hrsz: 187926/1) II. számú Napsugár Óvoda bővítéséhez a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. a Budapest, XXIII. kerület Grassalkovich út 279. szám alatti (hrsz: 187926/1) II. számú Napsugár Óvoda bővítéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás tekintetében - Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI. 14. önkormányzati rendelet 3. melléklete (A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott – nem hatósági – hatáskörök jegyzéke) 3.5.11. pontja szerint a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottságra átruházott, tulajdonosi hozzájárulás megadására irányuló hatáskört ezen egyedi ügyben visszavonja.
II. a Budapest, XXIII. kerület Grassalkovich út 279. szám alatti (hrsz: 187926/1) II. számú Napsugár Óvoda bővítéséhez a KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. (1183 Budapest, Üllői út 455.) által elkészített tervek alapján a tulajdonosi hozzájárulást megadja.
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 250/2016. (VI.07.) határozata a pályázaton való részvétellel kapcsolatos döntéséről
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. A VEKOP-6.1.1-15 kódszámú „Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése” című pályázaton részt vesz a Budapest, XXIII. kerület Grassalkovich út 279. szám alatti (hrsz: 187926/1) II. számú Napsugár Óvoda bővítésével.
II. felkéri Geiger Ferenc polgármestert nyertes pályázat esetén a projekt végrehajtására.
Határidő:2018. augusztus 31.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 251/2016. (VI.07.) határozata a pályázaton való részvétellel kapcsolatos döntéséről
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. Az „Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatására” kiírt pályázaton részt vesz a Budapest XXIII. kerület Grassalkovich út 279. szám alatti (hrsz: 187926/1) II. számú Napsugár Óvoda bővítésével.
II. biztosítja a pályázathoz szükséges önerőt bruttó172.213.453,- Ft összegben, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata 2016. évi költségvetésének „Céltartalék, Költségvetési maradvány” sora terhére.
III. Az alábbi nyilatkozatot teszi:
- a Költségvetési törvény 2. melléklet II.1. és II.2 pont szerinti jogcímen támogatásban részesül
- a pályázat benyújtásakor az Áht. 50. § (4) bekezdése szerint nincs köztartozása
- az önkormányzat nem áll adósságrendezési eljárás alatt,
- rendelkezik az Esélyegyenlőségi tv. 31. §-a szerinti öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal
- a kérelemben rögzített célok tekintetében a pályázat benyújtása előtt a pályázatban szereplő beruházást sem hazai sem uniós forrásból nem kezdte el és nem fejezte be (az európai unió által társfinanszírozott, illetve más hazai támogatási rendszer keretében támogatásban nem részesült)
- a 2015. évi Költségvetési törvény 3. melléklet II.5. pontja szerinti „Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása” jogcímen támogatásban nem részesült
- az ÓFB-14. „Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása” jogcímen 2014. évben támogatásban nem részesült.
IV. felkéri Geiger Ferenc polgármestert a pályázathoz szükséges dokumentumok előkészítésére, valamint a pályázat benyújtására.
Határidő: 2016. június 15.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 252/2016. (VI. 07.) határozata földútjavítási munkák elvégzésére szánt keretösszeg megemelésével kapcsolatos döntéséről
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. a 2016. évben Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának közigazgatási területén Soroksár Önkormányzata tulajdonában és kezelésében lévő burkolatlan utak, a hozzájuk tartozó csapadékvíz-elvezető rendszer és egyéb műtárgyak, burkolatlan parkolók karbantartási munkáinak kivitelezésére az Önkormányzat 2016. évi költségvetésében rendelkezésre álló „dologi kiadások, Útfelújítás, karbantartás” sorát 50.000.000.-Ft-tal meg kívánja emelni az Önkormányzat 2016. évi költségvetésének „Céltartalék, költségvetési maradvány” sora terhére.
II. felkéri a Polgármestert, hogy a költségvetési rendelet módosítását terjessze a Képviselő-testület elé.
Határidő: a költségvetési rendelet következő módosítása
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 253/2016. (VI. 07.) sz. határozata kötelezettségvállalásról útépítési munkálatok elvégzéséhez
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. a 2016. évben Budapest Főváros XXIII. kerület a Taling utcában a Búzafű közig, az onnan nyíló közökben valamint a Mocsaras utcában kiépülő szilárd burkolatú utak és csapadékvízelvezetési munkálatok elvégzéséhez 98.600.000.-Ft összeget biztosít a 2016. évi költségvetés, Céltartalék, költségvetési maradvány sora terhére.
II. felkéri a Polgármestert a 2016. évi költségvetést módosító rendelettervezet előterjesztésére.
Határidő: 2016. december 31.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 254/2016. (VI.07.) határozata pénztartozás részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. helyt ad (Név) és (Név) Adósok kérelmének és egyetemlegesen nyilvántartott 669.192 Ft + járulékai tartozására 10.000 Ft/hónap részletfizetést engedélyez azzal, hogy amennyiben Adósok 2016. június 30. napjáig nem írják alá a részletfizetési megállapodást vagy annak aláírását követően az esedékes törlesztő részlet megfizetésével késedelembe esnek akkor a tartozás egy összegben késedelmi kamattal növelten esedékessé válik.
II. felkéri a Polgármestert a jelen határozat mellékletét képező részletfizetési megállapodás aláírására azzal, hogy annak tartalmától az Önkormányzat érdekeit nem sértve eltérhet, valamint felkéri a Polgármestert a megállapodás aláírásának elmaradása vagy az esedékes törlesztő részlet megfizetésével történő késedelembe esés esetén a szükséges intézkedések megtételére a tartozás behajtása érdekében.
Határidő: 2016. június 30.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének 255/2016. (VI.07.) határozata a Budapest XXIII. ker. 196549 hrsz. ingatlannal kapcsolatos kisajátítási eljárásban kártalanítási összeg elfogadásáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. elfogadja a Fővárosi Kormányhivatal részéről kirendelt szakértő által megállapított 955.000,- Ft. azaz kilencszázötvenötezer forint kártalanítási összeget a Budapest, XXIII. ker. 196549 hrsz. ingatlan részleges (595 m2) kisajátítása ellenértékeként az alábbi becsült bontás szerint azzal, hogy jelen elfogadás csak a szakértő által meghatározott értéknövekedés Kormányhivatal általi elfogadása esetén hatályos:
-         196549/1 hrsz.: 30 m2 x 1.605,- Ft. = 48.150,- Ft.
-         196549/3 hrsz.: 421 m2 x 1.605,- Ft. = 675.705,- Ft.
-         196549/5 hrsz.: 144 m2 x 1.605,- Ft. = 231.120,- Ft.
II. felkéri a Polgármestert a Kormányhivatal tájékoztatására, valamint a kártalanítási összeg Kormányhivatal határozata alapján történő megfizetésére.
Határidő:   a Kormányhivatal tájékoztatására: 2016. június 22.
a kártalanítási összegek megfizetésére: a kisajátítási határozat szerint
Felelős:       Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének 256/2016. (VI.07.) határozata a Budapest XXIII. ker. 196550 hrsz. ingatlannal kapcsolatos kisajátítási eljárásban kártalanítási összeg elfogadásáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. elfogadja a Fővárosi Kormányhivatal részéről kirendelt szakértő által megállapított 6.150,- Ft/m2, azaz négyzetméterenként hatezeregyszázötven forint fajlagos négyzetméter árat, mint kártalanítási összeget a Budapest, XXIII. ker. 196550 hrsz. ingatlan kisajátítása ellenértékeként azzal, hogy jelen elfogadás csak az ingatlan részleges kisajátítása esetén hatályos.
II. felkéri a Polgármestert a Kormányhivatal tájékoztatására, valamint a kártalanítási összeg Kormányhivatal határozata alapján történő megfizetésére.
Határidő:   a Kormányhivatal tájékoztatására: 2016. június 22.
a kártalanítási összegek megfizetésére: a kisajátítási határozat szerint
Felelős:       Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének 257/2016. (VI.07.) határozata a Budapest XXIII. ker. 196547 hrsz. ingatlannal kapcsolatos kisajátítási eljárásban kártalanítási összeg elfogadásáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. elfogadja a Fővárosi Kormányhivatal részéről kirendelt szakértő által megállapított 6.150,- Ft/m2, azaz négyzetméterenként hatezeregyszázötven forint fajlagos négyzetméter árat, mint kártalanítási összeget a Budapest, XXIII. ker. 196547 hrsz. ingatlan kisajátítása ellenértékeként azzal, hogy jelen elfogadás csak az ingatlan részleges kisajátítása esetén hatályos.
II. felkéri a Polgármestert a Kormányhivatal tájékoztatására, valamint a kártalanítási összeg Kormányhivatal határozata alapján történő megfizetésére.
Határidő:   a Kormányhivatal tájékoztatására: 2016. június 22.
a kártalanítási összegek megfizetésére: a kisajátítási határozat szerint
Felelős:       Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének 258/2016. (VI.07.) határozata a Budapest XXIII. ker. 196548 hrsz. ingatlannal kapcsolatos kisajátítási eljárásban kártalanítási összeg elfogadásáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. elfogadja a Fővárosi Kormányhivatal részéről kirendelt szakértő által megállapított 445.000,- Ft. azaz négyszáznegyvenötezer forint kártalanítási összeget a Budapest, XXIII. ker. 196548 hrsz. ingatlan részleges (313 m2) kisajátítása ellenértékeként az alábbi becsült bontás szerint azzal, hogy jelen elfogadás csak a szakértő által meghatározott értéknövekedés Kormányhivatal általi elfogadása esetén hatályos:
-         196548/2 hrsz.: 240 m2 x 1.422,- Ft. = 341.200,- Ft.
-         196548/4 hrsz.: 73 m2 x 1.422,- Ft. = 103.800,- Ft.
II. felkéri a Polgármestert a Kormányhivatal tájékoztatására, valamint a kártalanítási összeg Kormányhivatal határozata alapján történő megfizetésére.
Határidő:   a Kormányhivatal tájékoztatására: 2016. június 22.
a kártalanítási összegek megfizetésére: a kisajátítási határozat szerint
Felelős:       Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 259/2016. (VI.07.) határozata a 195271/8/A/8 helyrajzi számú, természetben a Bp. XXIII. ker. Szent László u. 161. III/6. szám alatt található lakás hasznosításáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. a 195271/8/A/8 helyrajzi számú, természetben a Budapest XXIII. ker. Szent László u. 161. III/6. szám alatti lakást piaci bérletként történő bérbeadással hasznosítja.
II. felkéri a Polgármestert a licitálásos versenytárgyalás útján a bérlő kiválasztására és a bérleti szerződésnek a legmagasabb bérleti díjat megajánlóval történő aláírására.
Határidő: 2016. december 31.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének 260/2016. (VI.07.) határozata a 185876 helyrajzi számú, természetben a Bp. XXIII. ker. Grassalkovich u. 161-163. szám alatt található ingatlan födém és tetőszerkezete helyre állítása tárgyában
A Képviselő testület úgy dönt, hogy
I. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata (a továbbiakban: az Önkormányzat), mint a 185876 helyrajzi számú, természetben a Bp. XXIII. ker. Grassalkovich u. 161-163. szám alatt található épületek (a továbbiakban: Ingatlan) 4650/6750 arányú tulajdonosa az Ingatlan egyes részeinek az egyes tulajdonostársak által történő kizárólagos használata tárgyában használati megállapodást kíván kötni az Ingatlan tulajdonostársaival.
A használati megállapodás megkötését követően Soroksár Önkormányzata el kívánja adni az Ingatlannak az Önkormányzat tulajdonát képező 4650/6750-ed arányú részét.
II.      felkéri a Polgármestert a használati megállapodás megkötésére, az önkormányzati tulajdoni hányadra vonatkozó ingatlanforgalmi szakértői vélemény elkészíttetésére és annak alapján, a használati megállapodás megkötését követően, az ingatlanrész értékesítésére vonatkozó javaslatnak a Képviselő-testület részére történő előterjesztésére.
III. az Önkormányzat a fedélszerkezet és a födém rossz műszaki állapotára, a fennálló balesetveszélyes állapotra tekintettel kihelyezi az Ingatlanból az önkormányzati tulajdonú lakások bérlőit.
IV. felkéri a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére és a szükséges szerződések és egyéb okiratok aláírására.
Határidő:   2016. december 31.
Felelős:       Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 261/2016. (VI.07.) határozata a kerületi sportéletről szóló beszámoló elfogadásáról
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a kerület sportéletéről szóló beszámolót elfogadja.
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 262/2016. (VI.07.) határozata (Név) 1237 Budapest, (Lakcím) szám alatti lakos személyi térítési díj ügyében hozott döntéséről
A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92. § (1) bekezdése, 115. § (3) bekezdése, § (4) bekezdése, valamint Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2008.(IV.25.) önkormányzati rendelete 3.§ a) pontja szerint biztosított hatáskörében eljárva a fellebbezést megtárgyalta és úgy dönt, hogy
I. (Név) (születési idő, anyja neve)  1237 Budapest, (lakcím) szám alatti lakos személyi térítési díj csökkentés  kérelme ügyében hozott döntés ellen benyújtott fellebbezését elutasítja, és a Gondozó Szolgálat vezetőjének  döntését helybenhagyja.
II. felkéri a Polgármestert, hogy a döntésről az érintettet értesítse.
Határidő: a testületi ülést követő 8 nap
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 263/2016. (VI.07.) határozata Kerület Hűséges Közalkalmazottja cím adományozásáról (zárt ülés)
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
I. 2016. évben „Kerület Hűséges Közalkalmazottja” címet adományoz
a)     a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata által alapított kitüntetések, elismerő címek adományozásának rendjéről szóló 15/2015. (IV. 23.) önkormányzati rendelet 16. § - 17. § (1)-(2) bekezdés a) pontja alapján
(Név)                                                         Soroksári Intézményellátó Központ
(Név)                                                         Soroksári Intézményellátó Központ
(Név)                                                         Soroksári Intézményellátó Központ
(Név)                                                         ESZGYI
(Név)                                                         ESZGYI
(Név)                                                         ESZGYI
(Név)                                                         ESZGYI
részére,
b)    a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata által alapított kitüntetések, elismerő címek adományozásának rendjéről szóló 15/2015. (IV. 23.) önkormányzati rendelet 16. § - 17. § (1)-(2) bekezdés b) pontja alapján
(Név)                                                         Soroksári Intézményellátó Központ
(Név)                                                         ESZGYI    
részére,
II. felkéri a Polgármestert az adományozással kapcsolatos feladatok elvégzésére
Határidő: 2016. június 30.
Felelős: Geiger Ferenc polgármester
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 264/2016. (VI.07.) határozata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara  számú állásfoglalására benyújtott kifogások elbírálásáról (zárt ülés)
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara  számú állásfoglalása ellen vevő, és az eladó  jogi képviselőjeként  által benyújtott kifogásokat (a helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan) elutasítja.
A Képviselő-testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezési lehetőség nincs, a döntés ellen bírósági felülvizsgálat vehető igénybe, melyet a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de a jegyzőnél kell benyújtani.
A Képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottság helyett eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával, a kifogást tevővel és Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályával mint mezőgazdasági igazgatási szervvel.
 
INDOKOLÁS
 
Név (1181 Budapest, lakcím) vevő adásvételi szerződéssel meg kívánja szerezni a Budapest XXIII., helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlan 5810/114511 tulajdoni hányadát a eladóval 2014. december 8. napján kötött adásvételi szerződés alapján.
A szerződés hatósági jóváhagyási eljárása során Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztálya a szerződés jóváhagyását 2015. május 18-án kelt határozatával megtagadta, mely határozat bírósági felülvizsgálata iránt  jogi képviselő pert indított a Kormányhivatal ellen. A bíróság  számú ítéletével a Földhivatali Főosztályt új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárás során a Földhivatali Főosztály ismételten megkereste a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát állásfoglalásának meghozatala céljából. Az Agrárkamara a megismételt eljárás során számú állásfoglalásával a  eladó és vevő között, a helyrajzi számú ingatlan tulajdoni hányadának adásvétele vonatkozásában az adásvételi szerződést nem támogatta, ezért határidőn belül  saját nevében, illetőleg jogi képviselő az eladó nevében kifogást terjesztettek elő.
 
A Képviselő-testületnek a kifogást elbíráló eljárása során az a feladata, hogy eldöntse az Agrárkamara állásfoglalásának kiadása megsértette-e a Földforgalmi törvény 23-25.§-ait. Az állásfoglalás megváltoztatására kizárólag a Földforgalmi törvény 23-25.§-ai megsértése esetén van lehetőség, minden más esetben a Képviselő-testületnek a kifogást el kell utasítania.
Az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait a Ptk. 5:165.§-a szerint az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza.
A Képviselő-testület a tényállás tisztázása során megvizsgálta a rendelkezésére álló adásvételi szerződést, az Agrárkamara számú állásfoglalását, a benyújtott kifogásokat, megkérte az ingatlan tulajdoni lapját, valamint felvette a kapcsolatot Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályával. A Földhivatali Főosztály a Képviselő-testület rendelkezésére bocsátotta számú, 2016. május 4-én kelt végzését, melyben az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárást megszüntette.
A Képviselő-testület fenti iratokból megállapította, hogy az adott jogügylet alapját képező helyrajzi számú ingatlan már NEM létezik, az ingatlannak tulajdoni lapja nincsen, így a szerződés tárgyaként meghatározott ingatlan a továbbiakban nem azonosítható. Mindezekre tekintettel az adásvételi szerződés célja, vagyis az annak tárgyaként meghatározott ingatlan megszerzése, és így a szerződés jóváhagyására irányuló kérelem célja lehetetlen, az eljárás lefolytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. Tekintettel arra, hogy az adott jogügylet nem létező dologra irányult, a benyújtott kifogásokat (mivel azokban a helyrajzi szám megszűnésére vonatkozóan semmilyen utalás nem történt) érdemben a Képviselő-testület nem vizsgálta, álláspontja szerint az eljárás alapját képező ingatlan nem létezése okán a kifogások is nem létező ingatlanra vonatkoznak, tehát a kifogások elutasításának lehet csak helye. Tekinettel a feltárt tényekre a Képviselő-testület megjegyzi, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara 2016. április 26-án kelt  számú állásfoglalása olyan ingatlan vonatkozásában került kiállításra, mely ingatlan a megszűnése folytán nem tartozik a Földforgalmi tv. hatálya alá.
 
Döntését a Képviselő-testület a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény; valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján hozta. Hatáskörét és illetékességét ugyanezen törvények szabályozzák.
Határidő: azonnal
Felelős: a döntés közléséért dr. Laza Margit jegyző
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 265/2016. (VI.07.) határozata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számú állásfoglalására benyújtott kifogások elbírálásáról (zárt ülés)
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számú állásfoglalása ellen vevő, és az eladók jogi képviselőjeként által benyújtott kifogásokat (a helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan) elutasítja.
 
A Képviselő-testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezési lehetőség nincs, a döntés ellen bírósági felülvizsgálat vehető igénybe, melyet a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de a jegyzőnél kell benyújtani.
A Képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottság helyett eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával, a kifogást tevővel és Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályával mint mezőgazdasági igazgatási szervvel.
 
INDOKOLÁS
 
Név (1181 Budapest, lakcím) vevő adásvételi szerződéssel meg kívánja szerezni a Budapest XXIII., helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlan tulajdoni hányadát a eladókkal 2015. november 21. napján kötött adásvételi szerződés alapján.
A szerződés hatósági jóváhagyási eljárása során Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztálya megkereste a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát állásfoglalásának meghozatala céljából. Az Agrárkamara számú állásfoglalásával a eladók és vevő között, a  helyrajzi számú ingatlan tulajdoni hányadának adásvétele vonatkozásában az adásvételi szerződést nem támogatta, ezért határidőn belül  saját nevében, illetőleg  jogi képviselő az eladók nevében kifogást terjesztettek elő.
 
A Képviselő-testületnek a kifogást elbíráló eljárása során az a feladata, hogy eldöntse az Agrárkamara állásfoglalásának kiadása megsértette-e a Földforgalmi törvény 23-25.§-ait. Az állásfoglalás megváltoztatására kizárólag a Földforgalmi törvény 23-25.§-ai megsértése esetén van lehetőség, minden más esetben a Képviselő-testületnek a kifogást el kell utasítania.
Az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait a Ptk. 5:165.§-a szerint az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza.
A Képviselő-testület a tényállás tisztázása során megvizsgálta a rendelkezésére álló adásvételi szerződést, az Agrárkamara számú állásfoglalását, a benyújtott kifogásokat, megkérte az ingatlan tulajdoni lapját, valamint felvette a kapcsolatot Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályával. A Földhivatali Főosztály a Képviselő-testület rendelkezésére bocsátotta számú, 2016. április 25-én kelt végzését, melyben az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárást megszüntette.
A Képviselő-testület fenti iratokból megállapította, hogy az adott jogügylet alapját képező helyrajzi számú ingatlan már NEM létezik, annak tulajdoni lapja nincsen, így a szerződés tárgyaként meghatározott ingatlan a továbbiakban nem azonosítható. Mindezekre tekintettel az adásvételi szerződés célja, vagyis az annak tárgyaként meghatározott ingatlan megszerzése, és így a szerződés jóváhagyására irányuló kérelem célja lehetetlen, az eljárás lefolytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. Tekintettel arra, hogy az adott jogügylet nem létező dologra irányult, a benyújtott kifogásokat (mivel azokban a helyrajzi szám megszűnésére vonatkozóan semmilyen utalás nem történt) érdemben a Képviselő-testület nem vizsgálta, álláspontja szerint az eljárás alapját képező ingatlan nem létezése okán a kifogások is nem létező ingatlanra vonatkoznak, tehát a kifogások elutasításának lehet csak helye. Tekinettel a feltárt tényekre a Képviselő-testület megjegyzi, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara 2016. április 19-én kelt számú állásfoglalása olyan ingatlan vonatkozásában került kiállításra, mely ingatlan a megszűnése folytán nem tartozik a Földforgalmi tv. hatálya alá.
 
Döntését a Képviselő-testület a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény; valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján hozta. Hatáskörét és illetékességét ugyanezen törvények szabályozzák.
Határidő: azonnal
Felelős: a döntés közléséért dr. Laza Margit jegyző
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 266/2016. (VI.07.) határozata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számú állásfoglalására benyújtott kifogások elbírálásáról (zárt ülés)
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara  számú állásfoglalását helyben hagyja és (vevő), valamint az eladó képviseletében eljáró ügyvéd által benyújtott kifogásokat (a helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó, 2014. november 21. napján kelt adás-vételi szerződés támogatása tekintetében) elutasítja.
 
A Képviselő-testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezési lehetőség nincs, a döntés ellen bírósági felülvizsgálat vehető igénybe, melyet a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de a jegyzőnél kell benyújtani.
A Képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottság helyett eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával, a kifogást tevővel és Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályával mint mezőgazdasági igazgatási szervvel.
 
INDOKOLÁS
 
Név (1114 Budapest, lakcím) vevő adásvételi szerződéssel meg kívánja szerezni a Budapest XXIII., a helyrajzi számú,  m2 nagyságú, szántó művelési ágú ingatlan tulajdoni hányadát eladóval kötött adásvételi szerződés alapján.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számon hozott állásfoglalása szerint a eladó és vevő között, a helyrajzi számú ingatlan  tulajdoni hányadának adásvétele vonatkozásában a Budapesten 2014. november 21. napján kelt adásvételi szerződést nem támogatta, a Földforgalmi törvény 24.§ (2) bekezdése alapján. Indokolásként rögzíti, hogy az értékelése során arra következtetésre jutott, hogy a szerződés értékelt féllel való létrejötte nem járul hozzá a földforgalmi törvény azon céljának érvényesüléséhez, hogy a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen mivel a szerződésnek az említett személlyel történő létrejötte, köztudomású tények és a helyi földbizottsági szerv legjobb ismeretei alapján nem szolgálná a cél megvalósulását, mert az értékelt személy és családja jelenleg is nagyobb méretű földterülettel több száz hektárral rendelkezik.
A Földforgalmi törvény 24.§ (2) bekezdés c) pont cc) alpontja különös értékelési szempontnak nevesíti azt, hogy adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elővásárlásra jogosult indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát. A helyi földbizottságként eljáró szerv a Földforgalmi törvény 24.§ (2) bekezdés szerinti értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy az értékelt személy indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát mivel a szerződéses vevő a helyben kialakult birtokmérethez képest többszörös üzemmérettel rendelkezik, az általa és családtagjai által használt földterületek nagysága több száz hektár helyi 10-30 hektáros átlaghoz képest, ami helyi monopólium kialakulásával fenyeget.
Az, hogy a vevő a helyi viszonyokhoz képest többszörös földterület-mérettel rendelkezik, helyi monopólium kialakulásához vezethet és csorbíthatja a helyi gazdák versenyképességét. Az Agrárkamara a döntését köztudomású tények, valamint legjobb ismeretei alapján, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében hozza meg, célja a spekulatív földszerzések megelőzése. Tekintettel arra, hogy az Agrárkamara nem hatóságként jár el, nem köteles konkrét tényeket és adatokat, valamint bizonyítékokat szerepeltetni az eljárásban, döntését indokolással kell ellátnia.
 
A Földforgalmi törvény rendelkezéseit (27.§) figyelembe véve az adás-vételi szerződések hatósági jóváhagyási eljárásának célja többek között az is, hogy megakadályozza az ésszerűtlen birtokszerkezet létrejöttét.
A Képviselő-testületnek a kifogást elbíráló eljárása során az a feladata, hogy eldöntse az Agrárkamara állásfoglalásának kiadása megsértette-e a Földforgalmi törvény 23-25.§-ait. Az állásfoglalás megváltoztatására kizárólag a Földforgalmi törvény 23-25.§-ai megsértése esetén van lehetőség, minden más esetben a Képviselő-testületnek a kifogást el kell utasítania. Nincs tehát a Képviselő-testületnek jogi felhatalmazása arra, hogy „eljárása” során megvizsgálja, az Agrárkamara eljárása és döntése során a Földforgalmi törvény 23-25. § kívül megsértett-e egyéb szabályokat, és arra sem, hogy az állásfoglalás kiegészítésére hívja fel az Agrárkamarát az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI.5.) AB határozatában foglaltak alapján. A Képviselő-testületnek arra sincs jogi felhatalmazása, hogy az Agrárkamara döntését helyette megfelelő indokolással lássa el.
A Képviselő-testület a tényállás tisztázása során megkereste Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályát a földszerzési maximum megvizsgálása érdekében, azonban megkeresésének teljesítését a megkeresett szerv azzal tagadta meg, hogy annak teljesítése jogszabályba ütközik. A Földforgalmi törvény, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény rendelkezéseit figyelembe véve ugyanis az ügyfél földszerzésére vonatkozó adatokat a Kormányhivatal nem továbbíthatja, a földszerzési maximum vizsgálata az ő hatáskörébe tartozik.
A Képviselő-testület a fentieken túl megvizsgálta a rendelkezésére álló adásvételi szerződést, az Agrárkamara számú állásfoglalását, valamint a kifogásokban foglaltakat és megállapította, hogy mind a vevő, mind az eladó nevében eljáró jogi képviselő kifogása határidőben került benyújtásra. A Képviselő-testület a vevő által csatolt, Dabasi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya által kiadott dokumentumból megállapította, hogy a vevő 2016. május 9-i állapot szerint összesen ha földterület tulajdonjogával, illetőleg birtoklási jogával rendelkezik. Soroksár közigazgatási területén több termőföld tulajdonosa. A NAK állásfoglalása kapcsán nem vitatható, hogy az elmúlt időszakban végrehajtott jogügyletekre figyelemmel hozta meg állásfoglalását.
A Képviselő-testület nincs birtokában azon szakmai ismereteknek, mellyel a NAK rendelkezik. A kialakult birtokméret meghatározásának vonatkozásában sem a NAK, sem pedig a Képviselő-testület határkörrel nem rendelkezik.
 
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdése alapján a NAK különösen a következő szempontok szerint értékeli az adásvételi-szerződést:
a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére;
b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;
c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult
ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés és a 13. §-ban, illetve a 15. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,
cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy
cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát;
d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától.
 
E jogszabályi feltételek alapján a NAK nem köteles konkért tényeket és adatokat, bizonyítékokat szerepeltetni az állásfoglalásában. A  rendelkezésre álló tények tekintetében a Képviselő-testület megállapította, hogy a NAK FOBIR-14497-2/2016. számú állásfoglalását a köztudomású tények és legjobb ismertei alapján adta ki, az állásfoglalás a 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdésében foglaltakba nem ütközik.
 
Döntését a Képviselő-testület a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény; valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján hozta. Hatáskörét és illetékességét ugyanezen törvények szabályozzák.
Határidő: azonnal
Felelős: a döntés közléséért dr. Laza Margit jegyző
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 267/2016. (VI.07.) határozata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számú állásfoglalására benyújtott kifogások elbírálásáról (zárt ülés)
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara  számú állásfoglalását helyben hagyja és (vevő), valamint az eladó képviseletében eljáró ügyvéd által benyújtott kifogásokat (a helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó, 2015. december 22. napján kelt adás-vételi szerződés támogatása tekintetében) elutasítja.
 
A Képviselő-testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezési lehetőség nincs, a döntés ellen bírósági felülvizsgálat vehető igénybe, melyet a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de a jegyzőnél kell benyújtani.
A Képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottság helyett eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával, a kifogást tevővel és Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályával mint mezőgazdasági igazgatási szervvel.
 
INDOKOLÁS
 
Név (1181 Budapest, lakcím) vevő adásvételi szerződéssel meg kívánja szerezni a Budapest XXIII., a helyrajzi számú,  m2 nagyságú, fásított terület művelési ágú ingatlan tulajdoni hányadát eladóval kötött adásvételi szerződés alapján.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számon hozott állásfoglalása szerint a eladó és vevő között, a helyrajzi számú ingatlan  tulajdoni hányadának adásvétele vonatkozásában a Budapesten 2015. december 22. napján kelt adásvételi szerződést nem támogatta, ezért dr. Horváth Mihály vevő saját nevében, valamint az eladó jogi képviselőjeként eljárva kifogást nyújtottak be. Mindkét kifogás határidőben érkezett.
 
Az Agrárkamara az állásfoglalását a Földforgalmi törvény 24.§ (2) bekezdése alapján adta ki. Indokolásként rögzíti, hogy az értékelése során arra következtetésre jutott, hogy a szerződés értékelt féllel való létrejötte nem járul hozzá a földforgalmi törvény azon céljának érvényesüléséhez, hogy élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre mivel a szerződésnek az említett személlyel történő létrejötte, köztudomású tények és a helyi földbizottsági szerv legjobb ismeretei alapján nem szolgálná a cél megvalósulását, mert az értékelt személy által megvásárolni kívánt földterület mérete alkalmatlan ésszerű gazdálkodásra, továbbá lehetetlenné teszi a szomszédos földtulajdonosok általi élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok kialakítást.
A Földforgalmi törvény bevezető részében az Országgyűlés külön kiemeli 5. és 10. francia bekezdéseiben, hogy célja „a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen”, továbbá „élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre”. A helyi földbizottságként eljáró szerv a Földforgalmi törvény szerinti értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy ezen szempontoknak az adás-vétel nem felel meg.
Az Agrárkamara a döntését köztudomású tények, valamint legjobb ismeretei alapján, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében hozza meg, célja a spekulatív földszerzések megelőzése. Tekintettel arra, hogy az Agrárkamara nem hatóságként jár el, nem köteles konkrét tényeket és adatokat, valamint bizonyítékokat szerepeltetni az eljárásban, döntését indokolással kell ellátnia.
 
A Földforgalmi törvény rendelkezéseit (27.§) figyelembe véve az adás-vételi szerződések hatósági jóváhagyási eljárásának célja többek között az is, hogy megakadályozza az ésszerűtlen birtokszerkezet létrejöttét.
A Képviselő-testületnek a kifogást elbíráló eljárása során az a feladata, hogy eldöntse az Agrárkamara állásfoglalásának kiadása megsértette-e a Földforgalmi törvény 23-25.§-ait. Az állásfoglalás megváltoztatására kizárólag a Földforgalmi törvény 23-25.§-ai megsértése esetén van lehetőség, minden más esetben a Képviselő-testületnek a kifogást el kell utasítania. Nincs tehát a Képviselő-testületnek jogi felhatalmazása arra, hogy „eljárása” során megvizsgálja, az Agrárkamara eljárása és döntése során a Földforgalmi törvény 23-25. § kívül megsértett-e egyéb szabályokat, és arra sem, hogy az állásfoglalás kiegészítésére hívja fel az Agrárkamarát az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI.5.) AB határozatában foglaltak alapján. A Képviselő-testületnek arra sincs jogi felhatalmazása, hogy az Agrárkamara döntését helyette megfelelő indokolással lássa el.
A Képviselő-testület a tényállás tisztázása során megkereste Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályát a földszerzési maximum megvizsgálása érdekében, azonban megkeresésének teljesítését a megkeresett szerv azzal tagadta meg, hogy annak teljesítése jogszabályba ütközik. A Földforgalmi törvény, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény rendelkezéseit figyelembe véve ugyanis az ügyfél földszerzésére vonatkozó adatokat a Kormányhivatal nem továbbíthatja, a földszerzési maximum vizsgálata az ő hatáskörébe tartozik.
A Képviselő-testület a fentieken túl megvizsgálta a rendelkezésére álló adásvételi szerződést, az Agrárkamara számú állásfoglalását, valamint a kifogásokban foglaltakat és megállapította, hogy mind a vevő, mind az eladó nevében eljáró jogi képviselő kifogása határidőben került benyújtásra. A Képviselő-testület megállapította, hogy a vevő Soroksár közigazgatási területén több termőföld tulajdonosa.
A Képviselő-testület álláspontja szerint nincs birtokában azon szakmai ismereteknek, mellyel a NAK rendelkezik.
 
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdése alapján a NAK különösen a következő szempontok szerint értékeli az adásvételi-szerződést:
a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére;
b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;
c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult
ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés és a 13. §-ban, illetve a 15. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,
cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy
cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát;
d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától.
 
E jogszabályi feltételek alapján a NAK nem köteles konkért tényeket és adatokat, bizonyítékokat szerepeltetni az állásfoglalásában. A  rendelkezésre álló tények tekintetében a Képviselő-testület megállapította, hogy az Agrárkamara számú állásfoglalását a köztudomású tények és legjobb ismertei alapján adta ki, az állásfoglalás a 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdésében foglaltakba nem ütközik.
 
Döntését a Képviselő-testület a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény; valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján hozta. Hatáskörét és illetékességét ugyanezen törvények szabályozzák.
Határidő: azonnal
Felelős: a döntés közléséért dr. Laza Margit jegyző
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 268/2016. (VI.07.) határozata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számú állásfoglalására benyújtott kifogások elbírálásáról (zárt ülés)
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara  számú állásfoglalását helyben hagyja és (vevő), valamint az eladók képviseletében eljáró ügyvéd által benyújtott kifogásokat (a helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó, 2016. február 8. napján kelt adás-vételi szerződés támogatása tekintetében) elutasítja.
 
A Képviselő-testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezési lehetőség nincs, a döntés ellen bírósági felülvizsgálat vehető igénybe, melyet a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de a jegyzőnél kell benyújtani.
A Képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottság helyett eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával, a kifogást tevővel és Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályával mint mezőgazdasági igazgatási szervvel.
 
INDOKOLÁS
 
Név (1181 Budapest, lakcím) vevő adásvételi szerződéssel meg kívánja szerezni a Budapest XXIII., a helyrajzi számú, m2 nagyságú, erdő művelési ágú ingatlan  tulajdoni hányadát eladókkal kötött adásvételi szerződés alapján.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számon hozott állásfoglalása szerint a eladó, valamint vevő között, a helyrajzi számú ingatlan tulajdoni hányadának adásvétele vonatkozásában a Budapesten 2016. február 8. napján kelt adásvételi szerződést nem támogatta, ezért vevő saját nevében, valamint az eladók jogi képviselőjeként eljárva kifogást nyújtottak be. Mindkét kifogás határidőben érkezett.
 
Az Agrárkamara az állásfoglalását a Földforgalmi törvény 24.§ (2) bekezdése alapján adta ki. Indokolásként rögzíti, hogy az értékelése során arra következtetésre jutott, hogy a szerződés értékelt féllel való létrejötte nem járul hozzá a földforgalmi törvény azon céljának érvényesüléséhez, hogy élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre mivel a szerződésnek az említett személlyel történő létrejötte, köztudomású tények és a helyi földbizottsági szerv legjobb ismeretei alapján nem szolgálná a cél megvalósulását, mert az értékelt személy által megvásárolni kívánt földterület mérete alkalmatlan ésszerű gazdálkodásra, továbbá lehetetlenné teszi a szomszédos földtulajdonosok általi élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok kialakítását.
A Földforgalmi törvény bevezető részében az Országgyűlés külön kiemeli 5. és 10. francia bekezdéseiben, hogy célja „a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen”, továbbá „élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre”. A helyi földbizottságként eljáró szerv a Földforgalmi törvény szerinti értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy ezen szempontoknak az adás-vétel nem felel meg.
Az Agrárkamara a döntését köztudomású tények, valamint legjobb ismeretei alapján, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében hozza meg, célja a spekulatív földszerzések megelőzése. Tekintettel arra, hogy az Agrárkamara nem hatóságként jár el, nem köteles konkrét tényeket és adatokat, valamint bizonyítékokat szerepeltetni az eljárásban, döntését indokolással kell ellátnia.
 
A Földforgalmi törvény rendelkezéseit (27.§) figyelembe véve az adás-vételi szerződések hatósági jóváhagyási eljárásának célja többek között az is, hogy megakadályozza az ésszerűtlen birtokszerkezet létrejöttét.
A Képviselő-testületnek a kifogást elbíráló eljárása során az a feladata, hogy eldöntse az Agrárkamara állásfoglalásának kiadása megsértette-e a Földforgalmi törvény 23-25.§-ait. Az állásfoglalás megváltoztatására kizárólag a Földforgalmi törvény 23-25.§-ai megsértése esetén van lehetőség, minden más esetben a Képviselő-testületnek a kifogást el kell utasítania. Nincs tehát a Képviselő-testületnek jogi felhatalmazása arra, hogy „eljárása” során megvizsgálja, az Agrárkamara eljárása és döntése során a Földforgalmi törvény 23-25. § kívül megsértett-e egyéb szabályokat, és arra sem, hogy az állásfoglalás kiegészítésére hívja fel az Agrárkamarát az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI.5.) AB határozatában foglaltak alapján. A Képviselő-testületnek arra sincs jogi felhatalmazása, hogy az Agrárkamara döntését helyette megfelelő indokolással lássa el.
 
A Képviselő-testület a tényállás tisztázása során megkereste Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályát a földszerzési maximum megvizsgálása érdekében, azonban megkeresésének teljesítését a megkeresett szerv azzal tagadta meg, hogy annak teljesítése jogszabályba ütközik. A Földforgalmi törvény, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény rendelkezéseit figyelembe véve ugyanis az ügyfél földszerzésére vonatkozó adatokat a Kormányhivatal nem továbbíthatja, a földszerzési maximum vizsgálata az ő hatáskörébe tartozik.
A Képviselő-testület a fentieken túl megvizsgálta a rendelkezésére álló adásvételi szerződést, az Agrárkamara számú állásfoglalását, valamint a kifogásokban foglaltakat és megállapította, hogy mind a vevő, mind az eladók nevében eljáró jogi képviselő kifogása határidőben került benyújtásra. A Képviselő-testület megállapította, hogy a vevő Soroksár közigazgatási területén több termőföld tulajdonosa.
A Képviselő-testület álláspontja szerint nincs birtokában azon szakmai ismereteknek, mellyel a NAK rendelkezik.
 
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdése alapján a NAK különösen a következő szempontok szerint értékeli az adásvételi-szerződést:
a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére;
b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;
c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult
ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés és a 13. §-ban, illetve a 15. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,
cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy
cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát;
d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától.
 
E jogszabályi feltételek alapján a NAK nem köteles konkért tényeket és adatokat, bizonyítékokat szerepeltetni az állásfoglalásában. A rendelkezésre álló tények tekintetében a Képviselő-testület megállapította, hogy az Agrárkamara számú állásfoglalását a köztudomású tények és legjobb ismertei alapján adta ki, az állásfoglalás a 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdésében foglaltakba nem ütközik.
 
Döntését a Képviselő-testület a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény; valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján hozta. Hatáskörét és illetékességét ugyanezen törvények szabályozzák.
Határidő: azonnal
Felelős: a döntés közléséért dr. Laza Margit jegyző
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 269/2016. (VI.07.) határozata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számú állásfoglalására benyújtott kifogások elbírálásáról (zárt ülés)
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara  számú állásfoglalását helyben hagyja és (vevő), valamint az eladók képviseletében eljáró ügyvéd által benyújtott kifogásokat (a helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó, 2016. február 8. napján kelt adás-vételi szerződés támogatása tekintetében) elutasítja.
 
A Képviselő-testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezési lehetőség nincs, a döntés ellen bírósági felülvizsgálat vehető igénybe, melyet a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de a jegyzőnél kell benyújtani.
A Képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottság helyett eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával, a kifogást tevővel és Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályával mint mezőgazdasági igazgatási szervvel.
 
INDOKOLÁS
 
Név (1181 Budapest, lakcím) vevő adásvételi szerződéssel meg kívánja szerezni a Budapest XXIII., a helyrajzi számú, m2 nagyságú, fásított terület művelési ágú ingatlan tulajdoni hányadát eladókkal kötött adásvételi szerződés alapján.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számon hozott állásfoglalása szerint a eladó, valamint vevő között, a helyrajzi számú ingatlan tulajdoni hányadának adásvétele vonatkozásában a Budapesten 2016. február 8. napján kelt adásvételi szerződést nem támogatta, ezért vevő saját nevében, valamint az eladók jogi képviselőjeként eljárva kifogást nyújtottak be. Mindkét kifogás határidőben érkezett.
 
Az Agrárkamara az állásfoglalását a Földforgalmi törvény 24.§ (2) bekezdése alapján adta ki. Indokolásként rögzíti, hogy az értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés értékelt féllel való létrejötte nem járul hozzá a földforgalmi törvény azon céljának érvényesüléséhez, hogy élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre mivel a szerződésnek az említett személlyel történő létrejötte, köztudomású tények és a helyi földbizottsági szerv legjobb ismeretei alapján nem szolgálná a cél megvalósulását, mert az értékelt személy által megvásárolni kívánt földterület mérete alkalmatlan ésszerű gazdálkodásra, továbbá lehetetlenné teszi a szomszédos földtulajdonosok általi élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok kialakítását.
A Földforgalmi törvény bevezető részében az Országgyűlés külön kiemeli 5. és 10. francia bekezdéseiben, hogy célja „a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen”, továbbá „élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre”. A helyi földbizottságként eljáró szerv a Földforgalmi törvény szerinti értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy ezen szempontoknak az adás-vétel nem felel meg.
Az Agrárkamara a döntését köztudomású tények, valamint legjobb ismeretei alapján, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében hozza meg, célja a spekulatív földszerzések megelőzése. Tekintettel arra, hogy az Agrárkamara nem hatóságként jár el, nem köteles konkrét tényeket és adatokat, valamint bizonyítékokat szerepeltetni az eljárásban, döntését indokolással kell ellátnia.
 
A Földforgalmi törvény rendelkezéseit (27.§) figyelembe véve az adás-vételi szerződések hatósági jóváhagyási eljárásának célja többek között az is, hogy megakadályozza az ésszerűtlen birtokszerkezet létrejöttét.
A Képviselő-testületnek a kifogást elbíráló eljárása során az a feladata, hogy eldöntse az Agrárkamara állásfoglalásának kiadása megsértette-e a Földforgalmi törvény 23-25.§-ait. Az állásfoglalás megváltoztatására kizárólag a Földforgalmi törvény 23-25.§-ai megsértése esetén van lehetőség, minden más esetben a Képviselő-testületnek a kifogást el kell utasítania. Nincs tehát a Képviselő-testületnek jogi felhatalmazása arra, hogy „eljárása” során megvizsgálja, az Agrárkamara eljárása és döntése során a Földforgalmi törvény 23-25. § kívül megsértett-e egyéb szabályokat, és arra sem, hogy az állásfoglalás kiegészítésére hívja fel az Agrárkamarát az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI.5.) AB határozatában foglaltak alapján. A Képviselő-testületnek arra sincs jogi felhatalmazása, hogy az Agrárkamara döntését helyette megfelelő indokolással lássa el.
 
A Képviselő-testület a tényállás tisztázása során megkereste Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályát a földszerzési maximum megvizsgálása érdekében, azonban megkeresésének teljesítését a megkeresett szerv azzal tagadta meg, hogy annak teljesítése jogszabályba ütközik. A Földforgalmi törvény, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény rendelkezéseit figyelembe véve ugyanis az ügyfél földszerzésére vonatkozó adatokat a Kormányhivatal nem továbbíthatja, a földszerzési maximum vizsgálata az ő hatáskörébe tartozik.
A Képviselő-testület a fentieken túl megvizsgálta a rendelkezésére álló adásvételi szerződést, az Agrárkamara számú állásfoglalását, valamint a kifogásokban foglaltakat és megállapította, hogy mind a vevő, mind az eladók nevében eljáró jogi képviselő kifogása határidőben került benyújtásra. A Képviselő-testület megállapította, hogy a vevő Soroksár közigazgatási területén több termőföld tulajdonosa.
A Képviselő-testület álláspontja szerint nincs birtokában azon szakmai ismereteknek, mellyel a NAK rendelkezik.
 
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdése alapján a NAK különösen a következő szempontok szerint értékeli az adásvételi-szerződést:
a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére;
b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;
c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult
ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés és a 13. §-ban, illetve a 15. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,
cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy
cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát;
d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától.
 
E jogszabályi feltételek alapján a NAK nem köteles konkért tényeket és adatokat, bizonyítékokat szerepeltetni az állásfoglalásában. A rendelkezésre álló tények tekintetében a Képviselő-testület megállapította, hogy az Agrárkamara számú állásfoglalását a köztudomású tények és legjobb ismertei alapján adta ki, az állásfoglalás a 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdésében foglaltakba nem ütközik.
 
Döntését a Képviselő-testület a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény; valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján hozta. Hatáskörét és illetékességét ugyanezen törvények szabályozzák.
Határidő: azonnal
Felelős: a döntés közléséért dr. Laza Margit jegyző
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 270/2016. (VI.07.) határozata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számú állásfoglalására benyújtott kifogások elbírálásáról (zárt ülés)
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara  számú állásfoglalását helyben hagyja és (vevő), valamint az eladók képviseletében eljáró ügyvéd által benyújtott kifogásokat (a helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó, 2016. február 8. napján kelt adás-vételi szerződés támogatása tekintetében) elutasítja.
 
A Képviselő-testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezési lehetőség nincs, a döntés ellen bírósági felülvizsgálat vehető igénybe, melyet a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de a jegyzőnél kell benyújtani.
A Képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottság helyett eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával, a kifogást tevővel és Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályával mint mezőgazdasági igazgatási szervvel.
 
INDOKOLÁS
 
Név (1181 Budapest, lakcím) vevő adásvételi szerződéssel meg kívánja szerezni a Budapest XXIII., a helyrajzi számú, m2 nagyságú, legelő művelési ágú ingatlan tulajdoni hányadát eladókkal kötött adásvételi szerződés alapján.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számon hozott állásfoglalása szerint a  eladó, valamint vevő között, a helyrajzi számú ingatlan tulajdoni hányadának adásvétele vonatkozásában a Budapesten 2016. február 8. napján kelt adásvételi szerződést nem támogatta, ezért  vevő saját nevében, valamint az eladók jogi képviselőjeként eljárva kifogást nyújtottak be. Mindkét kifogás határidőben érkezett.
 
Az Agrárkamara az állásfoglalását a Földforgalmi törvény 24.§ (2) bekezdése alapján adta ki. Indokolásként rögzíti, hogy az értékelése során arra következtetésre jutott, hogy a szerződés értékelt féllel való létrejötte nem járul hozzá a földforgalmi törvény azon céljának érvényesüléséhez, hogy élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre mivel a szerződésnek az említett személlyel történő létrejötte, köztudomású tények és a helyi földbizottsági szerv legjobb ismeretei alapján nem szolgálná a cél megvalósulását, mert az értékelt személy által megvásárolni kívánt földterület mérete alkalmatlan ésszerű gazdálkodásra, továbbá lehetetlenné teszi a szomszédos földtulajdonosok általi élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok kialakítását.
A Földforgalmi törvény bevezető részében az Országgyűlés külön kiemeli 5. és 10. francia bekezdéseiben, hogy célja „a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen”, továbbá „élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre”. A helyi földbizottságként eljáró szerv a Földforgalmi törvény szerinti értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy ezen szempontoknak az adás-vétel nem felel meg.
Az Agrárkamara a döntését köztudomású tények, valamint legjobb ismeretei alapján, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében hozza meg, célja a spekulatív földszerzések megelőzése. Tekintettel arra, hogy az Agrárkamara nem hatóságként jár el, nem köteles konkrét tényeket és adatokat, valamint bizonyítékokat szerepeltetni az eljárásban, döntését indokolással kell ellátnia.
 
A Földforgalmi törvény rendelkezéseit (27.§) figyelembe véve az adás-vételi szerződések hatósági jóváhagyási eljárásának célja többek között az is, hogy megakadályozza az ésszerűtlen birtokszerkezet létrejöttét.
A Képviselő-testületnek a kifogást elbíráló eljárása során az a feladata, hogy eldöntse az Agrárkamara állásfoglalásának kiadása megsértette-e a Földforgalmi törvény 23-25.§-ait. Az állásfoglalás megváltoztatására kizárólag a Földforgalmi törvény 23-25.§-ai megsértése esetén van lehetőség, minden más esetben a Képviselő-testületnek a kifogást el kell utasítania. Nincs tehát a Képviselő-testületnek jogi felhatalmazása arra, hogy „eljárása” során megvizsgálja, az Agrárkamara eljárása és döntése során a Földforgalmi törvény 23-25. § kívül megsértett-e egyéb szabályokat, és arra sem, hogy az állásfoglalás kiegészítésére hívja fel az Agrárkamarát az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI.5.) AB határozatában foglaltak alapján. A Képviselő-testületnek arra sincs jogi felhatalmazása, hogy az Agrárkamara döntését helyette megfelelő indokolással lássa el.
 
A Képviselő-testület a tényállás tisztázása során megkereste Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatali Főosztályát a földszerzési maximum megvizsgálása érdekében, azonban megkeresésének teljesítését a megkeresett szerv azzal tagadta meg, hogy annak teljesítése jogszabályba ütközik. A Földforgalmi törvény, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény rendelkezéseit figyelembe véve ugyanis az ügyfél földszerzésére vonatkozó adatokat a Kormányhivatal nem továbbíthatja, a földszerzési maximum vizsgálata az ő hatáskörébe tartozik.
A Képviselő-testület a fentieken túl megvizsgálta a rendelkezésére álló adásvételi szerződést, az Agrárkamara számú állásfoglalását, valamint a kifogásokban foglaltakat és megállapította, hogy mind a vevő, mind az eladók nevében eljáró jogi képviselő kifogása határidőben került benyújtásra. A Képviselő-testület megállapította, hogy a vevő Soroksár közigazgatási területén több termőföld tulajdonosa.
A Képviselő-testület álláspontja szerint nincs birtokában azon szakmai ismereteknek, mellyel a NAK rendelkezik.
 
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdése alapján a NAK különösen a következő szempontok szerint értékeli az adásvételi-szerződést:
a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére;
b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;
c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult
ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés és a 13. §-ban, illetve a 15. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,
cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy
cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát;
d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától.
 
E jogszabályi feltételek alapján a NAK nem köteles konkért tényeket és adatokat, bizonyítékokat szerepeltetni az állásfoglalásában. A rendelkezésre álló tények tekintetében a Képviselő-testület megállapította, hogy az Agrárkamara számú állásfoglalását a köztudomású tények és legjobb ismertei alapján adta ki, az állásfoglalás a 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdésében foglaltakba nem ütközik.
 
Döntését a Képviselő-testület a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény; valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján hozta. Hatáskörét és illetékességét ugyanezen törvények szabályozzák.
Határidő: azonnal
Felelős: a döntés közléséért dr. Laza Margit jegyző