Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Rendelet egységes formátumban
 
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének
35/2017(XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)

 

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
 
I. Fejezet
Általános rendelkezések
 
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1.§

 

(1) E rendelet célja Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár épített környezetének védelme, értékeinek megőrzése és átörökítése, valamint fejlesztése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel, a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával, a településkép-érvényesítési eszközökkel, valamint a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapítása.
(2) E rendelet hatálya Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.
(3) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel, továbbá a fővárosi közgyűlés által elfogadott településkép védelméről szóló rendelet szabályainak figyelembevételével együtt kell alkalmazni.

 

2.  Értelmező rendelkezések
2.§

 

E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: lábazattal, vagy lábazat nélkül kialakított kerítés, melynek átlátható felülete meghaladja a nem átlátható felületek méretét.
2. CityLight vitrin: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek legfeljebb 2 négyzetméter látható, belülről megvilágított papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
3. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
4. Cégtábla: gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, a gazdálkodó szervezet nevét és az adott helyiségben folyó tevékenységet, – esetenként jogszabályban előírt adattartalmú – főszabályként a gazdálkodó szervezet székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, épületszerkezethez rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, egyéb reklámot nem tartalmazó tábla.
5. Cégjelzés: építményen, épületen elhelyezett vagy építményen, épületben, annak közelében elhelyezett berendezésből sugárzott, az adott épületben (építménnyel egybefüggő épületben) folyó gazdasági tevékenységet végző természetes személy vagy szervezet megnevezésének vagy jelképének, tevékenységére utaló feliratnak, egyéb információnak, illetve a jelenlétükre vonatkozó bármilyen írásos, képi vagy hangos utalásnak, figyelemfelhívásnak közterületről érzékelhető megjelenése.
6. Cégfelirat: közvetlenül építmény, épület homlokzati felületére síkszerűen elhelyezett írásos vagy képi formájú cégjelzés.
7. Cégszerű reklámtábla: technológiájától és szerkezeti kialakításától függetlenül, a céget, üzlethelységet tartalmazó épület falfelületére, vagy arra merőlegesen kifüggesztett árureklám, mely a cég által forgalmazott termék, vagy szolgáltatás népszerűsítésére szolgál.
8. Címtábla: a cégtábláéval, cégfelirattal azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt, hanem közérdekű információt megjelenítő jelzés, beleértve az ezekkel egybefüggően vagy külön elhelyezett közérdekű tájékoztatást..
9. Eredeti állapot: védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg. A területi védelem alatt álló épületek esetében eredeti utcakép alatt a védettséget megalapozó állapotot kell érteni.
10. Falfestés: méretétől függetlenül minden, eredetileg más funkcióra létrehozott építmény, létesítmény (pl.: házfal, kerítés, transzformátor-ház) közterületről látható felületén közvetlenül, maradandó módon (pl.: festékkel) elhelyezett alkotás.
11. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
12. Hagyományos építőanyag: a kerületben jellemzően előforduló építőanyag, elsősorban tégla, kő, terméskő, vakolt felület, fa, fém, illetve kovácsolt vas.
13. Hirdetmény: minden olyan – a lakosság részére történő – közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevekénységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe.
14. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az útbaigazító hirdetmény, kereskedelmi útirányjelző tábla, a közérdekű molinó, a megállító reklámhordozó eszköz, valamint a CityLight vitrin és a CityBoard formátumú eszköz.
15. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
16. Kerületi védelem: kerületi szintű helyi védelem.
17. Közérdekű helyi információ: az egyéb hirdetmények azon csoportja, amely épület házszámát, az épületről vagy az épületben történtekről közérdekű, illetve megemlékezés jellegű tájékoztatást, közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti.
18. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
19. Manzardtető: olyan tört síkú magastető, mely 45°-nál nagyobb (általában 70-80°) dőlésszög után a gerinc felé enyhe hajlásszögre (10-20°) vált.
20. Más célú berendezés: a pad, a kerékpártároló, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
21. Megállító reklámhordozó eszköz: egy adott üzlethez, szolgáltató egységhez tartozó, ugyanazon üzlet, szolgáltató egység, stb. elé vagy környezetében a közterületre kihelyezett mobil hirdetőberendezés (általában tábla), amely többoldalú is lehet.
22. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
23. Reklámgrafika: reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy egyéb technológiával (pl. színezett habarcs) készített reklám célú grafikai mű.
24. Részben tömör kerítés: olyan kerítés, melynek nem átlátható felülete meghaladja az átlátható felületek méretét. A tömör és az áttört (átlátható) kerítésszakaszok váltakozva is kialakíthatók.
25. Sváb ház: Keskeny telekre, általában az egyik oldalhatárra, rövid oromfalas homlokzatával közvetlenül az utcafrontra épült népi építészeti épületfajta.  A ház meghatározó eleme a tornác, mely az eresz meghosszabbításával alakult ki, és jellemzően a tetőgerendák alátámasztásához tartóoszlopot használtak.
26. Tömör kerítés: teljes mértékben átláthatatlan, résmentesen kialakított kerítés.
27. Túlnyomó részben beépült telektömb: olyan telektömb, ahol a tömbön belül a beépített telkek száma meghaladja a beépítetlen telkek számát.
28. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás (idegenforgalmi nevezetesség, közintézmény helyére vonatkozó, útirányt jelző tábla, stb.).
29. Zöldtető: Födémszerkezeten mesterségesen létrehozott, vízelvezetés, vízháztartás, vízszigetelés szempontjából megfelelő rétegrenddel megépített sík, teraszos vagy maximum 45 fokos hajlásszögű zöldfelület. A zöldtető növényzettel telepített csapadékvíz ellen szigetelt zárófödém, ahol a szerkezet, a tetőszigetelés és a vegetáció egymással összehangolt, megtervezett egységet képez.
30. Védett terület: bármilyen jellegű (műemléki, országos, fővárosi vagy kerületi) területi védelem alatt álló terület
31. Védett érték: bármilyen jellegű- műemléki, országos, fővárosi vagy kerületi védelem alatt álló építészeti vagy természeti érték.
32. [1]Vendéglátó terasz: közterület használati engedéllyel a rendezett terepen kialakított, önálló rendeltetési egységhez kapcsolódó, járható szilárd burkolatú külső tartózkodótér.
33. [2] Egyszerű tetőforma: félnyeregtető, nyeregtető, kontyolt nyeregtető, részben kontyolt nyeregtető, oromzatos kontyolt nyeregtető, sátortető.
 
II. Fejezet
A kerületi védelem
 
3. A kerületi védelem célja
3.§

 

(1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket kerületi védelem alá helyezi.
(2) A kerületi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
 
4. A kerületi védelem fajtái
4.§

 

(1) A kerületi védelem fajtái
a.) területi védelem
b.) egyedi védelem
lehet.
(2) A kerületi területi védelem a sajátos, értékes településszerkezet, telekstruktúra és utcavonal-vezetés, utcakép, utcakép-részlet, település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.
(3) A kerületi egyedi védelem a sajátos, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c)szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d)aza) -c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(4) A kerületi védett területek, valamint egyedi védett értékek rajzi lehatárolását és felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(5) A helyi építészeti örökségvédelmi értékeket e rendelet 1. számú függeléke szerinti Értékvédelmi Jegyzék rögzíti, melynek része az értékeket tartalmazó lista, valamint azok elhelyezkedését ábrázoló kerületi térkép.

 

5. A kerületi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. §

 

(1) A kerületi védelem alá helyezést vagy megszüntetést hivatalból a főépítész, kérelemre pedig bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezhet.
(2) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és a védelemre érdemes érték rövid leírását, fényképi esetleg egyéb (pl: irodalmi) dokumentálását,
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, e-mail címét, telefonszámát, székhelyét,
 (3) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, e-mail címét, telefonszámát, székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot el kell utasítani.
(5)  A kezdeményezés szakmai előkészítését a főépítész végzi.
(6) A védetté nyilvánításhoz értékvizsgálat és annak alapján készülő értékvédelmi dokumentáció szükséges a (7) bekezdésben foglaltak kivételével.
(7) A Képviselő-testület értékvédelmi dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem a kerület építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
(8) Az értékvédelmi dokumentációt a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott állapotfelvételi adatlap adattartalma és felépítése, valamint annak tartalmára vonatkozó követelmények szerint, az érték jellegétől függő részletezettséggel kell elkészíteni.
(9)  Kerületi védelem alá helyezés iránti eljárás nem indítható, ha azzal ellentétes hatású
a) építési tevékenységre irányuló építésügyi hatósági eljárás van folyamatban, vagy
b) bármilyen utcaképet befolyásoló építési tevékenység végezhető.

 

6. §

 

(1)  A kerületi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait, ide értve a haszonélvezőt is,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját és a műalkotás tulajdonosát,
c) a kezdeményezőket,
d) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) az örökségvédelmi hatáskörben eljáró illetékes hivatalt,
f) Budapest Főváros Önkormányzatát.
(2) A kerületi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(3)  Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

 

 

7. §

 

(1) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatot és a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeit is.
(2) Az 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezést a benyújtásától számított 8 hónapon belül a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. A Képviselő-testület a kezdeményezés benyújtásától számított 12 hónapon belül dönt a kerületi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.
(3) A kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 5 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(4) A kerületi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

 

8. §

 

(1) A kerületi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata kerületi védelem alá helyezte/kerületi védett értéke – (évszám).
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Kerületi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Kerületi védelem alá vont növény - évszám” vagy „Kerületi védelem alá vont növény-együttes - évszám” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elkészítése, elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A kerületi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

 

9. §
 
(1) Ha egy kerületi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, a kerületi egyedi védelem megszűntetése érdekében jelen rendelet módosításával az 1. számú mellékletből törölni kell. Ezt követően a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.
(2) A kerületi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a kerületi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei megszűntek.
 (3) A kerületi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt – a 12. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével – csak a kerületi védelem megszüntetését követően lehet elbontani. A védelem megszüntetését megelőzően a védett értékről állapotrögzítő tanulmányt kell készíteni és azt a helytörténeti gyűjtemények között kell elhelyezni.
(4) A kerületi védelem megszüntetése eseténaz egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.
(5) A kerületi védelem megszűnéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosait, haszonélvezőit,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, és tulajdonosát,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével az örökségvédelmi hatáskörben eljáró illetékes hivatalt,
e) az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével Budapest Főváros Önkormányzatát.

 

10. §

 

(1) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében az önkormányzat szerve értékvizsgálatot készíttet.
(2) Az értékvizsgálatot csak jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező készítheti el az alábbiak szerint:
a) építészeti érték tárgyában a műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő, tervező;
b) növény, növény-együttes tárgyában a természetvédelmi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő, tervező.
(3) Az értékvédelmi dokumentációt a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott állapotfelvételi adatlap adattartalma és felépítése, valamint annak tartalmára vonatkozó követelmények szerint, az érték jellegétől függő részletezettséggel kell elkészíteni.

 

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
11. §
 
A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

 

12. §

 

(1) [3]A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás során beszerzett településképi ajánlás szerint lehet.
(2) Kerületi védelem alatt álló
a) építmény nem bontható el,
b) építmény részlegesen akkor bontható, ha a bontási tervdokumentáció alapján kiadott településképi vélemény szerint a bontandó építményrész az érték érvényesülését segíti, építészeti értéket nem hordoz, továbbá védett értéket nem veszélyeztet.
c) épület, vagy épületegyüttes felújítása, bővítése, átépítése a védelem alá helyezését megalapozó építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti,
d) épület homlokzatán az építészeti jellegzetességet biztosító homlokzati elemek (tagozatok, a párkányok, az ablakkeretek és azok osztása, aránya, a tetőhajlásszögek, stb) megtartandók bővítés, átalakítás esetén is.
 
7. A kerületi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
13. §

 

(1) A kerületi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat szerve nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a)a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése)
d)a védelem típusát,
e)a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és
f)a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a kerületi főépítész (továbbiakban: főépítész) gondoskodik.

 

8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás
14. §

 

(1) A kerületi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhető színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
(2) Ha a kerületi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

 

15. §
 
(1) Az önkormányzat a védett értékek fenntartásához, felújításához Értékvédelmi Alapot hoz létre, melyből pályázat útján támogatás nyerhető el.
(2) Az Értékvédelmi Alap forrásai:
a) az önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,
b) vállalkozók, magánszemélyek kifejezetten erre a célra rendelt adományai,
c) a településkép-védelmi bírság bevételek,
d) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéseiből származó kamatok,
e) egyéb bevételek.
(3) Az önkormányzat évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően, május 31-ig értékvédelmi pályázatot ír ki, mely tartalmazza a pályázat tartalmára vonatkozó részletes elbírálási feltételeket

 

16. §
 
(1) A beérkezett pályázatokat 3 fős Értékelő Bizottság bírálja el, és tesz javaslatokat a Képviselő-testület számára a támogatandók sorrendjére és a támogatás összegére.
(2) Az Értékelő Bizottságot a gazdasági és közbeszerzési bizottság, a [4]városfejlesztési, rendészeti és környezetvédelmi bizottság 1-1 delegálta tagja és a főépítész alkotja.

 

17. §

 

Az értékvédelmi pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

 

III. Fejezet
A településképi követelmények
 
9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
18. §[5]

 

(1) Budapest XXIII. kerület Soroksár teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó terület, melyen belül az alábbi területek különböztethetők meg:
a) helyi történeti központ,
b) kisvárosias terület,
c) kertvárosias terület,
d) Duna parti terület,
e) ipari, gazdasági terület,
f) természetközeli, jelentős zöldfelületű terület,
g) természetközeli, erdőterület,
h) természetközeli, mezőgazdasági terület,
i) vízfolyások és tavak területe,
j) kiemelt jelentőségű közlekedési területek.
(2) Budapest XXIII. kerület Soroksár településképi szempontból meghatározó területeinek, azon belül az eltérő karakterű településrészek lehatárolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

 

 10.  A településkép szempontjából meghatározó területeken építmények anyaghasználatára vonatkozó közös egyedi építészeti követelmények[6]
19.§

 

(1) Az ipari, gazdasági területek kivételével a városkép jellegzetességeinek, helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezethez illeszkedő építőanyagok alkalmazása megengedett.
 (2) Épületek, építmények utcai homlokzatai részlegesen, a homlokzatra vonatkozó egységes színezési terv hiányában nem újíthatók fel. Tulajdonrészek szerinti eltérő színezés egy homlokzaton belül nem megengedett.
 (3) Meglévő tégla- vagy kőburkolat vakolt felülettel, egyéb anyaggal vagy szerkezettel történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása – a homlokzatra vonatkozó egységes terv hiányában – nem megengedett.
 (4) Az ipari, gazdasági területek kivételével a fő rendeltetésű épületek tetőfedésére nem megengedett a hullámlemez, és a trapézlemez alkalmazása.
(5) [7]Fő rendeltetésű vagy melléképület azonos hajlásszögű tetőfelületén különböző anyagú és színezésű tetőfedő anyagok alkalmazása nem megengedett, azonban az épület bejárata feletti előtető esetében, valamint télikert létesítésénél a tetőfedő anyag eltérhet az ugyanazon épületen alkalmazott tetőfedés anyagától.
(6) Utcai kerítésnél hullámlemez, cserepeslemez, trapézlemez, nádszövet alkalmazása tilos.

 

11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
 
20. § A helyi történeti központ területe
 
(1) [8]A helyi történeti központ területén a településképet meghatározó beépítés telepítési módja a Grassalkovich út és a Hősök tere mentén jellemzően zártsorú, a többi utcában jellemzően oldalhatáron álló beépítés. Amennyiben két szomszédos telken különböző beépítési mód fordul elő, és azokon új építésre kerül sor, akkor az utcában jellemző beépítési mód a megengedett.
(2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: 1 (Fszt), de a területen a Fszt+tetőtér, a Grassalkovich úton a Fszt+emelet, a Hősök terén a Fszt+2 emelet+tetőtér beépítés is megengedett.
(3)  A településképet meghatározó kerítéskialakítása az utcafronton a tömör, valamint részben tömör kialakítású lehet. Sövény, kerítés céljára nem telepíthető.
(4) Saroktelek esetén tilos a saroktól mért 5-5 méteren belül tömör kerítés alkalmazása.
(5) [9]Duna part menti közterülettel közvetlenül határos földrészleten tömör kerítés nem létesíthető.

 

21. § A kisvárosias területek

 

 (1) [10]A kisvárosias területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja a sorházas, szabadonálló és a telepszerű beépítés.
(2) [11]A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma:
a) a Szent László utca menti kisvárosias telepszerű beépítésű területen: Fszt+4+T.
b) a Nyír utcai kisvárosias telepszerű beépítésű területen: Fszt+2.
c) a Nevelő utcai kisvárosias sorházas beépítésű területen: Fszt, Fszt+T, Fszt+1.
d) a Vágóhíd utca menti kisvárosias, sorházas beépítésű területen: Fszt+T.
e) az Újtelepi kisvárosias zártsorú beépítésű területen: Fszt+T, Fszt+1+T.
f) az Újtelepi kisvárosias új telepszerű beépítésű területen: Fszt+3+T.
g) az Újtelepi kisvárosias új beépítésű területen: Fszt+1+T.
h) a Haraszti út menti új telepszerű beépítésű területen: Fszt+3+T.
(3) A településképet meghatározó kerítéskialakítása az utcafronton áttört/részben tömör kialakítású lehet. Kerítés helyett élősövény csak a (2) bekezdés a) pontjában lehatárolt területen telepíthető. A (2) bekezdés f)-g) pontjában lehatárolt területen a telek utcai telekhatárán és az előkertek oldalhatárain tömör kerítés nem létesíthető, áttört kerítés legfeljebb 2,00 m magasságig, legfeljebb 50 cm-es lábazattal készülhet.
(4) Saroktelek esetén tilos a saroktól mért 5-5 méteren belül tömör kerítés alkalmazása.
(5) [12]Duna part menti közterülettel közvetlenül határos földrészleten tömör kerítés nem létesíthető.

 

22. § A kertvárosias területek

 

(1) A kertvárosias területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja vegyes: zártsorú, szabadonálló, oldalhatáron álló és ikres beépítés.
(2) Új épületet elhelyezni a túlnyomó részben beépült telektömbben úgy lehet, hogy az előkert mérete az érintett utcaszakaszon (adott utcakeresztező utcák közötti szakaszán) kialakult méretekkel azonos, illetve azokhoz illeszkedő legyen.
(3) [13]A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma:
a) az újtelepi kertvárosias beépítésű területen: Fszt, Fszt+T, de az Alsó határút – Maros utca – Tartsay utca – Hrivnák pál utca által határolt területen megengedett a Fszt+1, a Tartsay és a Kertes utcák mellett a Szent László utca és a Nyír utca közötti részen, valamint a Szent László utca – Mezőlak utca – Nyír utca – Vasfű utca – Temető sor – Fatimai utca által határolt területen megengedett a Fszt+1+T is.
b) a Varga telep környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+T, de a Grassalkovich út mellett a Duna felőli oldalon megengedett a Fszt+1+T is.
c) a Haraszti út végi kertvárosias beépítésű területen: Fszt+1+T.
d) a Millennium telepi kertvárosias beépítésű területen: Fszt+T, Fszt+1.
e) az Orbánhegy környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+1+T.
f) az Apostolhegy környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+1.
g) a Csendes utca környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+T, de a Grassalkovich út mellett megengedett a Fszt+1+T is.
h) a Virágvölgy lakópark környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+1, Fszt+1+T.
i) a Klébl Márton utca környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+T, de a Vecsés út északi oldalán és a Tompaház utca mellett megengedett a Fszt+1+T is.
j) a Péterimajori kertvárosias beépítésű területen: Fszt+T.
k) közintézményeknél: Fszt, Fszt+T, Fszt+1, Fszt+1+T, Fszt+2, Fszt+2+T, Fszt+3.
(4) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton áttört/ részben tömörkialakítású lehet.
(5) Saroktelek esetén tilos a saroktól mért 5-5 méteren belül tömör kerítés alkalmazása.
(6) [14]
 
23. § Duna parti területek

 

(1) A Duna parti területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja a Molnár-szigeten és a Vízisport utcában szabadon álló, a többi részen vegyes: de jellemzően oldalhatáron álló, vagy szabadonálló beépítés.
(2) [15]A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt, Fszt+T, Fszt+1.
(3) A Gyáli pataktól délre eső Forstner János Jakab utcában és a Horgászparti Duna parti szakaszon az előkertben a kukatárolón, közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgyon, kerti építményeken kívül melléképítmény elhelyezése nem megengedett.
(4) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton áttört/ részben tömör, és tömör kialakítású lehet. A Molnár-szigeten utcafronton csak áttört kerítés alakítható ki, legfeljebb 30 cm magas tömör lábazattal.
(5) Saroktelek esetén tilos a saroktól mért 5-5 méteren belül tömör kerítés alkalmazása.
(6) [16]Duna part menti közterülettel közvetlenül határos földrészleten tömör kerítés nem létesíthető.

 

24. § Ipari, gazdasági területek

 

(1) Az ipari, gazdasági területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés.
(2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt, Fszt+1, Fszt+2, Fszt+3.
(3) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az áttört/ részben tömör kerítés, de megengedett a tömör kerítés is.
(4) Saroktelek esetén tilos a saroktól mért 5-5 méteren belül tömör kerítés alkalmazása.

 

Természetközeli, jelentős zöldfelületű területek
25. §

 

(1) A természetközeli területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés.
(2) [17]A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma:
a) a Haraszti út menti területen: Fszt+2.
b) a Molnár-sziget déli részén található területen: Fszt+1
c) A Szentlőrinci út melletti golfpálya területén: Fszt+1+T.
d) Az a) -c) pontba nem tartozó területen: Fszt.
(3) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az áttört kialakítású lehet, de az a) ponthoz tartozó területen megengedett a tömör, a c) ponthoz tartozó területen pedig a részben tömörkialakítás.
 

Természetközeli, erdő és mezőgazdasági területek

25/A. §[18]

 

(1) A természetközeli erdő és mezőgazdasági területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés.
(2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt.
(3) Természetközeli, mezőgazdasági területeken kizárólag oszlopokra feszített drótfonatból készült, lábazat nélküli kerítés létesíthető.
(4) Természetközeli, erdőterületeken kizárólag fából, vagy vadhálóból készült lábazat nélküli kerítés létesíthető.

 

Vízfolyások és tavak területe
25/B. §[19]
 
(1) A vízfolyások és tavak területén a településképet meghatározó beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés.
(2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt.
(3) A településképet meghatározó kerítéskialakítás kizárólag áttört kialakítású lehet.
 
 
12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
 
26.§ A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó közös egyedi építészeti követelmények[20]
 
 (1) [21]A kerület sajátos arculatának, városkép jellegzetességeinek, helyi karakterének megőrzése, s ezek védelme érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti és anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. Új torony, toronytető, kúptető, valamint kupolatető csak templom épületéhez kapcsolódóan megengedett.
(2) [22]Kerítések létesítésénél az épületek homlokzatával összhangban a hagyományos anyagok használata (tégla, kő vagy vakolt lábazathoz fa vagy fém, illetve kovácsoltvas kombinációjú kialakítás) alkalmazható, tükröződő felület, üveg alkalmazása nem megengedett.
(3) [23]A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett új épület megengedett közterületre merőleges hossza – a 18. § (1) bekezdés e)-f) pontjában, valamint a 21. § (2) bekezdés a)-b) és f)-h) pontjában felsorolt területek kivételével –  nem haladhatja meg:
a) szabadonálló beépítési mód esetén a 25 métert,
b) ikres beépítési mód esetén a 25 métert,
c) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a 40 métert.
(4) A sváb házak esetében az emeletráépítés nem megengedett. Tetőtér csak abban az esetben építhető be, ha az eredeti jellemzők – tetőhajlásszög, gerincmagasság – megtartása mellett az oromfalban  új nyílászáró nem kerül kialakításra.
(5) Kétszintes tetőtér kialakítása a 21. § (2) bekezdés e) pontjában lehatárolt terület kivételével nem megengedett.
(6) [24]A lakóterületeken – eltérő rendelkezés hiányában – járműtároló önállóan, vagy önálló terepszint alatti épületként akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy ahhoz kapcsolódóan a fő rendeltetés sérelme nélkül nem alakítható ki.
(7) Építési övezetben – a gazdasági és különleges területek kivételével – egy telken egy fő rendeltetésű épület helyezhető el. Ettől való eltérés megengedett, amennyiben:
a) építési övezet előírása másként rendelkezik,
b) a telek területe a legkisebb telekterület legalább másfélszerese, úgy két fő rendeltetési célú épület elhelyezhető. Az egyes fő rendeltetés szerinti épületek bruttó beépített alapterülete ebben az esetben sem haladhatja meg az építési övezeti előírások szerinti legkisebb telekméret alapján megengedett legnagyobb beépíthető alapterület másfélszeresét.
(8)  A sváb házak esetében az épület átalakításánál, felújításánál az eredeti kialakításnak megfelelő épület szélesség, épület magasság, tetőhajlásszög, nyílászáró formák (tornácos kapu, ablakosztás), méretek megtartása, visszaállítása az eredeti építési anyagok és homlokzati színvilág alkalmazása kötelező.
(9) Lakóterületeken a zöldfelület 150 m2-ként, ipari, gazdasági területeken a zöldfelület 250 m2-ként legalább 1-1 közepes lombkoronájú, allergén pollent nem termelő fa telepítése, illetve fenntartása kötelező.
(10) A lakó- és üdülőterületeken a zöldfelület kialakítás során nagyobbrészt honos fajokat kell használni. Az övezetekben előírt zöldfelületi minimumokat többszintes aktív növényállomány telepítésével kell biztosítani.
(11) Felszíni parkolók kialakítása esetén a fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt, allergén pollent nem termelő fa telepítésével kell megoldani.

 

27.§ Helyi történeti központ
 
(1) A helyi történeti központban a zártsorú, földszintes beépítések esetében az emeletráépítésnél figyelembe kell venni a szomszédos beépítéseket, ahol a szomszédos épület földszintes, ott a belmagasságok megválasztásával a lehető legkisebbre kell csökkenteni a szomszédos épületek homlokzat magasságok közötti különbséget. A tetőtér beépítésnél csak a tetősíkba illesztett ablakkialakítás alkalmazható.
(2) [25]A helyi történeti központban az új épületek tetőformájának igazodnia kell a szomszédos épületekéhez. Lapos tető, manzardtető, félnyeregtető, összetett (erősen tagolt), valamint modern tetőforma sehol sem alkalmazható, ezen túlmenően a Grassalkovich úton és a Templom utcában sátortető, vagy kontyolt, részben kontyolt nyeregtető alkalmazása kizárólag akkor megengedett, ha legalább az egyik szomszédos telken ilyen tetőformájú épület található.
(3) [26]A helyi történeti központban az épületek utcai homlokzatán klímaberendezés, parabolaantenna, égéstermék kivezető nem helyezhető el, megújuló energia termelő berendezés elhelyezése kizárólag a tetőcserépre integrált módon megengedett.
(4) [27]A Grassalkovich úton és a Hősök terén az utcaportálok kialakításánál igazodni kell a homlokzaton lévő többi nyílászáró alsó, illetve felső síkjához, ezen túlmenően a teljes épülethomlokzaton legalább szintenként színben is egységes megjelenésű nyílászárók helyezhetők el.

 

28. § Kisvárosias területek

 

(1) [28]A Nyír utcai kisvárosias telepszerű beépítésű területen a főépületek a Nyír utca felőli oldalon lapostetővel, az Apró utca felőli oldalon a sorházas beépítésű részen nyeregtetővel alakíthatók ki. A Nyír utcai épületek egységesen magastetőssé átalakíthatók.
(1a) [29]A Szent László utca menti kisvárosias telepszerű beépítésű területen a lapostető és a sátortető alkalmazása nem megengedett.
(1b) [30]A Nevelő utcai kisvárosias sorházas beépítésű területen új építésnél, tetőtér beépítésnél, vagy emelet ráépítésnél:
a) illeszkedni kell a szomszédos épületekhez,
b) igazodni kell a szomszédos épületeken kialakított, már meglévő formaképzéshez,
c) eltérő tetőforma, tetőhajlásszög, lapostető kialakítás nem megengedett.
(2) [31]A Vágóhíd utca menti kisvárosias, sorházas beépítésű területen az egységes, harmonikus településkép megtartása érdekében emeletráépítés, kiugró tetőtéri ablak kialakítása, az utcafrontra néző, oromfalas kialakítás megváltoztatása nem megengedett, tetőforma kialakításánál kizárólag nyeregtető alkalmazása megengedett.
(3) A 21. § (2) bekezdés f)-g) pontjában lehatárolt területen:
a) egy tömbben akár eltérő időpontban létesülő lakóházak arányrendszere, épületformálása, anyaghasználata, kerítése egymáshoz tűzfallal csatlakozó sorház-egységeknél azonos, épületegyütteseknél egymáshoz illeszkedő legyen.
b) a lakóépületek tetőformája magastető legyen, lapostető az épület maximum 30 %-án létesíthető,
c) a lakóépületek tetőgerince az utcával párhuzamos kialakítású legyen,
d) a tető hajlásszöge 35-45o közötti, formája egyszerű ([32]tagolt, összetett tetőforma, manzárdtető nem lehet), tetőfedő anyaga égetett agyagcserép jellegű legyen.
(4) [33]A Haraszti út menti új telepszerű beépítésű területen:
a) magastetővel alakíthatók ki az épületek,
b) amennyiben a Dunára merőlegesen egymás mögött több épület kerül elhelyezésre, abban az esetben az elhelyezésre kerülő épületeket úgy kell kialakítani, hogy a Duna felől távolodva lépcsőzetesen növekedjen a szintek száma.
(5) [34]A Szent László utca menti kisvárosias telepszerű beépítésű területen:
a) az egységes homlokzati kialakítás megváltoztatása (pl: kiugró tetőablak létesítése, erkély, mellvéd átépítése) csak abban az esetben megengedett, ha az egy teljes épületre vonatkozó, egy időben megvalósuló tervi elhatározás alapján történik.
b) klíma kültéri egységeinek elhelyezése erkéllyel rendelkező lakásoknál az erkélyen megengedett, erkély nélküli lakásoknál pedig oly módon lehetséges, hogy azok az épület teljes homlokzatán vízszintesen egy sorba, függőlegesen pedig egy oszlopba rendezetten kerüljenek elhelyezésre.
c) a homlokzatok felújítása a teljes épületre készített egységes színterv alapján történhet, a nyílászárók cseréje során egyféle szín alkalmazható.
(6) [35]A Nevelő utcai kisvárosias sorházas beépítésű területen homlokzat átalakításnál igazodni kell a szomszédos épületen alkalmazott nyílászárók elhelyezéséhez, méretéhez, ritmusához.
(7) [36]Az Újtelepi kisvárosias zártsorú beépítésű területen:
a) az egységes, szimmetrikus homlokzati kialakítás megtartandó, átalakítás csak abban az esetben megengedett, ha az egy teljes épületre vonatkozó, egy időben megvalósuló tervi elhatározás alapján történik.
b) megújuló energia termelő berendezés elhelyezése vízszintesen sorba rendezetten, függőlegesen oszlopba rendezetten vagy a tetőcserépre integrált módon megengedett.

 

29.§ Kertvárosias területek

 

(1) Kertvárosias területen, amennyiben a jellemző telekszélességet kétszeresen vagy többszörösen meghaladó telekszélességű [37]telek beépítésére kerül sor, a beépítésnél figyelembe kell venni a szomszédos telkeken már meglévő épülettömegeket. Ilyen esetben egy nagytömegű épület helyett több épület elhelyezésével (a szomszédos épületek tömegéhez hasonló mérettel), vagy az épület [38]utcai homlokzatának tagolásával kell illeszkedni az utcaképhez.
(2) Új épület tetőformájának – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – illeszkednie kell a szomszédos épületek tetőformájához. Egyszerű tetőformájú épületek között csak hasonló tetőidom alkalmazható, összetett tető forma [39]azon a településrészen megengedett, ahol hasonló tetőidom már előfordult az utcaképben. Összetett tetőforma esetén az épület hátsókert felé eső részén a tetőfelület 1/3-án lapostető is kialakítható.
(3) Olyan közterületek által vagy szabályozási terv szerint kialakítandó közterületek által határolt tömbben, ahol az illeszkedési szabályok szerint figyelembe vehető meghatározó tetőforma még nem alakult ki, ott [40]az egyszerűtől eltérő, modernebb tetőforma is alkalmazható.
 (4) [41]Lapostető a Haraszti út végi kertvárosias beépítésű terület, a Házikert utca – Hungária köz – Budapest-Kelebia vasútvonal – Sodronyos utca által határolt terület, valamint az Apostolhegy környéki kertvárosias beépítésű terület Sportpálya utcától délre eső részének kivételével kizárólag abban az esetben létesíthető, ha legalább az egyik szomszédos telken lapostetős épület található.
(5)   [42]A Tartsay utca – Mezőlak utcák közé eső, Szent László utcával, valamint Szilágyi Dezső utcával határos telkek esetében (kivéve a Mezőlak utcai saroktelkeket)
a) új beépítésnél, vagy meglévő épület átalakításánál, bővítésénél kötelező az utcafront felől meghatározott építési vonalon a zártsorú beépítés kialakítása.
b) az épületek tetőgerince az utcával párhuzamos vonalvezetésű lehet, kivéve az ehhez kapcsolódó hátsó épületszárny tetőgerincét, amely erre merőleges lehet.

 

30.§ Duna-parti területek

 

(1) A Gyáli pataktól délre eső Forstner János Jakab utcában és a Horgászpart Duna parti szakaszon, az oldalhatáron az előkertek között és az utcafronton a tömör kerítés nem létesíthető. Kerítés anyaga látszó tégla, látszó kőfelület, vakolt felület, fa, felületkezelt fém, kovácsoltvas lehet. Látszó, felületkezelés nélküli betonból (kivéve dizájnbeton) kerítés nem létesíthető.
(2) [43]A Molnár-szigeten a Dunával párhuzamos utcákra merőleges tetőgerincű tetőforma alkalmazható, a tetőfedés anyaga cserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös és a vörösesbarna árnyalataiban), vagy korcolt lemez (vörös, vörösbarna, színben) lehet.
(2a) [44]A Duna-parti területeken az épületek tetőformája lapostetős kialakítású nem lehet, a Molnár-szigeten sátortető, összetett tetőforma alkalmazása sem megengedett.
(2b) [45]A Duna-parti területeken az épületek utcai homlokzatán klímaberendezés, parabolaantenna, égéstermék kivezető nem helyezhető el, megújuló energia termelő berendezés elhelyezése kizárólag a tetőcserépre integrált módon megengedett.
(3) A Molnár-szigeten a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 2/3-án gyep- cserje- és lombkoronaszint kialakításával kell biztosítani.

 

31. § Ipari, gazdasági területek[46]

 

(1) Ipari, gazdasági fejlesztési területeken a 2000 m2 bruttó alapterületű, vagy ennél nagyobb irodai rendeltetésű épületek 16°-nál alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületének a 2000 m2 bruttó alapterületet meghaladó részének minimum 50%-át zöldtetőként kell kialakítani.
(2) A Grassalkovich út menti ipari, gazdasági területen a lakóterület felé eső telekhatárok mellett (a kapubehajtók helyének kihagyásával), a közterületi telekhatártól mért 6,0 m szélességben többszintes növényállomány telepítése kötelező olyan módon, hogy 60 m2-ként legalább 1 db lombos fa és 5 db cserje telepítendő.
 
32. § Természetközeli, jelentős zöldfelületű területek
 
 
(1) A Szentlőrinci út melletti golfpálya területén:
a) környezethez illeszkedő, hagyományos építőanyagok és építészeti formaképzés alkalmazandó.
b) kerítés legfeljebb 2,5 m-es magassággal, részben tömör módon létesíthető, a terület DK-i telekhatárán tömör kerítés nem létesíthető.
(2) [47]Külterületi fekvésű természetközeli, jelentős zöldfelületű területeken az épületek kialakításánál kizárólag tégla, kő, terméskő, vakolt felület, fa homlokzatburkolat megengedett, a tetőhéjazatként nád, cserép, pala vagy zsindely anyagok használata alkalmazható.
(3) A Molnár-szigeten  [48] a kötelező [49]zöldfelület 10 %-át a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani, legalább 5 m széles sávban telepítve, honos növényfajokból. [50]

 

32/A. § Természetközeli, erdő és mezőgazdasági területek[51]
 
(1) A területen fémlemez burkolatú épület kialakítása nem megengedett.
(2) A turisztikai célokat szolgáló épület kialakításánál kizárólag tégla, kő, terméskő, vakolt felület, fa homlokzatburkolat megengedett, a tetőhéjazatként nád, cserép, pala vagy zsindely anyagok használata alkalmazható.
(3) Szerszámtároló épület kialakításánál kizárólag a természetes fa burkolatú megjelenés a megengedett, tetőfedésénél égetett cserép, hullámlemez, trapézlemez, cserepeslemez, vagy bitumenes lemezfedés alkalmazható.
(4) Mezőgazdasági üzemi területeken igazodva a meglévő beépítésekhez egyszerű építészeti formaképzés alkalmazandó, a megengedett beépítettség legalább három különálló fő rendeltetésű épület elhelyezésével használható ki.
(5) Új épület tetőzetének kialakítása során nem megengedett a lapostető, tagolt (összetett) tető, és a modern tető.

 

32/B. § Vízfolyások és tavak területe[52]
 
(1) A területen fémlemez burkolatú épület kialakítása nem megengedett.
(2) Szerszámtároló épület kialakításánál kizárólag a természetes fa burkolatú megjelenés a megengedett.
(3) Az épület tetőzetének kialakítása során nem megengedett a lapostető, tagolt (összetett) tető, és a modern tető.

 

32/C. § Kiemelt jelentőségű közlekedési területek[53]
 
(1) Kiemelt útvonalak területén létesítendő új épület elhelyezését megelőzően közterületalakítási tervet kell készíteni az adott közterületnek legalább az építéssel érintett területtől legközelebb eső két keresztező út vagy utca által határolt részére.
(2) Kiemelt útvonalak területén meglévő épület átalakítása, vagy bővítése esetén nem kötelező közterületalakítási tervet készíteni, de figyelembe kell venni a 36. §-ban foglalt településképi követelményeket.

 

13. A helyi védett területen vagy értéken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
33. §
 
 Fémházas transzformátorállomás létesítése nem megengedett.

 

IV. fejezet
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, valamint a közterületekre vonatkozó szabályok[54]
 
14. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai
 
34. §

 

(1) A teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a mezőgazdasági területek.
 (2) Nem helyezhetők el a teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak lakóövezetbe sorolt területeken, vegyes területeken, üdülőterületeken, zöldterületeken.

 

35. §

 

(1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elektromos elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
a) műemléki környezetben,
b) tájképvédelmi területen
a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Külterületi beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével– egy oldali oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre a felmerülő közvilágítási igény esetén a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(3) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni.
(4) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(5) Elosztó közüzemi közműhálózatokat és egyéb vezetékeket létesíteni, átépíteni, cserélni – veszélyhelyzet elhárítása kivételével – az alábbi esetekben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kizárólag terepszint alatti kialakítással lehet:
a) vegyes, gazdasági, különleges területek ellátásánál,
b) olyan lakóterületi tömbben, ahol a telkek legalább 75 %-a még nem épült be,
c) távlatban fejlesztésre kijelölt területek ellátásánál, ha a beépítésre szánt területbe való sorolás már megtörtént.
(6) Beépítésre nem szánt területen új vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti kialakítással is kivitelezhetők
a) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető
b) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti kialakítással haladnak, akkor annak oszlopsorára kell helyezni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(7) Vezeték nélküli szolgáltatás építményeit (kivéve a térfigyelő kamerákat) belterületen, külterület beépítésre szánt területén a gazdasági és különleges területek kivételével, önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető. Térfigyelő kamerák önálló tartószerkezetre is telepíthetők.
(8) [55]A Natura 2000 terület és az ökológiai hálózat részét képező Duna part melletti területen a sportpályák megvilágításánál, a lámpatestek kiválasztásánál az alábbiakat kell figyelembe lenni:
a) a világítótestek ernyőzése olyan lehet, hogy a fényt csak a sportpályára irányítsa, vagy a Ráckevei Soroksári-Duna felől árnyékolás szükséges,
b) olyan síküvegbúrás és terelőlapokkal irányított fényű lámpatestek alkalmazhatók, amelyeknek üzemi hőmérséklete nem haladja meg az 50-60 ̊C-ot.

 

15. A tájkép védelemmel kapcsolatos, közterületekre, közhasználat céljára szolgáló területekre vonatkozó szabályok
 
36. §

 

(1)[56] a) Közterület alakítási tervet kell készíteni a Hősök tere Táncsics Mihály utca – Grassalkovich út, a Grassalkovich út – Templom utca, valamint a Templom utca – Jelző utca között lehatárolt közterületre fedett vendéglátó terasz kialakítása esetén, továbbá pavilon, vagy pavilon méretét meghaladó épület kialakításához.
b) Új pavilon, vagy pavilon méretét meghaladó épület elhelyezéséhez közterület alakítási tervet kell készíteni a Temető sor Alsó határút – Vasfű utca közötti szakaszára.
c) A 32/C. §-ban foglaltakat figyelembe véve közterület alakítási terv nélkül abban az esetben helyezhető el közterületen pavilon, vagy pavilon méretét meghaladó épület, ha sem a közterülettel határos ingatlanra történő bejutást, sem a közterületi gyalogos közlekedést, sem a közterületi parkolást nem akadályozza.
(2) A Duna parti sétányokon elhelyezésre kerülő építmények, kerti bútorok, kerti berendezések kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (egységes anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
(3) Az utak, utcák menti zöldsávok kialakítására alkalmas, [57]16 m vagy annál szélesebb utcákban, a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett az utca mindkét oldalán fásított zöldsávot kell fenntartani, illetve kialakítani. A 14 m-nél keskenyebb, de legalább 10 m széles lakóutcákban egyoldali utcafásítást kell megvalósítani.
(4) A közterületeken fasortelepítésnél legalább 6-6 méterenként "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő kis lombkoronájú várostűrő, termőhelyi adottságoknak megfelelő, nagyobbrészt honos fajokat kell ültetni. Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.
(5) A közterületi faültetésre csak előnevelt, minimum 10/12 cm törzsátmérőjű, legalább kétszer iskolázott díszfaiskolai növényanyag használható fel, és a fasoroknak legalább utcaszakaszonként azonos fajtájúnak kell lennie.
(6) A parti sétányok, utak mentén a zöldfelületet galérianövényzet jelleggel, kizárólag a 3. számú függelékben felsorolt őshonos, táji- és természeti adottságoknak megfelelő, vízparti fa- és cserjefajok alkalmazásával kell kialakítani, a meglévő természetes növényzetet, jellemző vízparti növénytársulásokat meg kell őrizni.
(7) Közterületi felszíni parkolók kialakítása esetén a fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani, minimum [58]1 m2 szabad termőföldterület biztosításával.
(8) Közparkok területén – sportpályák kivételével – kerítés legfeljebb 1,5 m magas, 80%-ban áttört kivitelű lehet.
(9) Duna-ág menti vízparti zöldterületen vízzáró burkolatok nem alkalmazhatók, kivéve a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, az Ráckevei-soroksári Duna fenntartásához és a Gyáli patak hordalék mentesítéséhez szükséges vízépítési építmények.
(10) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.
(11) A véderdőt, védő zöldsávot alkotó faegyedeket jó várostűrő képességgel rendelkező, a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a 3. számú függelékben felsorolt honos fafajokból kell összeválogatni, folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
(12) A védő zöldsáv lehetséges legkisebb megengedett szélessége 6 m, és legalább négy sort tartalmaz legfeljebb 1,5 m sortávolsággal, legfeljebb 1 m tőtávolsággal. A sorok egymáshoz viszonyítva 0,5 m-el eltolásban vannak. Kialakításuknál követelmény a többszintűség, amelyet 4 sor esetén a szélső sorokba a faegyedek közé ültetett cserjékkel, bokorfákkal, 4-nél több sor esetén a szélső sorokba ültetett cserjesávval kell megoldani.
(13)[59] A településkép védelme érdekében kioszk, pavilon, zöldség-gyümölcs árusító épület
a) konténerből nem alakítható ki, tetőfedő anyaga cserép, korcolt lemezfedés vagy zsindely lehet, oldala fa lambéria burkolattal borított, vagy vakolt felületű lehet,
b) a közművezetékek védőövezetén belül nem helyezhető el,
c) elhelyezése a közterülettel határos épület rendeltetését, használatát nem zavarhatja.
(14)[60] Vendéglátó terasz közterületen csak abban az esetben létesíthető, ha
a) a visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége – a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával – legalább 2 m,
b) a terasz oldalai legfeljebb 1 m magasságú, fából készült könyöklővel és azt tartó szerkezettel vannak lehatárolva, továbbá a terasz burkolata szintén fából készül.
 
V. Fejezet
Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
 
16. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
37. §

 

(1) [61]Az Önkormányzat közigazgatási területén kizárólag a rendelet 3. számú térképi mellékletén jelölt, reklámhordozók elhelyezésére alkalmas megnevezésű területeken, a (2) bekezdésben felsorolt formátumban vagy a 40. § figyelembevételével építési reklámhálón helyezhető el reklámhordozó és azon reklám.
(2) [62]A településkép védelme érdekében megengedett reklámformátum az önálló közművelődési célú hirdetőoszlopon, kioszkon, az információs célú berendezésen (kivéve az útbaigazító hirdetményt és a kereskedelmi útirányjelző táblát), a más célú berendezések közül a kerékpártárolók, padok felületén elhelyezett reklámfelület, valamint az utasváró részeként kialakított CityLight vitrinben elhelyezett reklámfelület.
(3) [63]
(4) CityLight vitrin, CityBoard formátumú eszköz létesítésénél anyaghasználat vonatkozásában kizárólag horganyzott vagy saválló acélból készült fémvázas tartószerkezet alkalmazása megengedett, porszórással felvitt festéssel, vagy ezzel egyenértékű felületkezeléssel. A vitrinek üvegezése legalább 8 mm vastagságú edzett, vagy ragasztott biztonsági üveggel történhet.
(5) [64]Önálló CityLight vitrin kialakítása, CityBoard formátumú eszköz létesítése abban az esetben megengedett, ha a berendezések egy, vagy legfeljebb kettő alátámasztással készülnek (egy vagy két lábon állnak).
(6) Reklámberendezés nem létesíthető egészségre káros, káprázást okozó kivitelben.
(7) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül csak egy darab reklámhordozó helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, [65]funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra, közérdekű helyi információ közlésére, továbbá az építési reklámhálóra.
(8) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(9) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(10) A közérdekű molinó és az építési reklámháló kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(11) A helyi területi védelem alatt álló területeken reklám kizárólag utasváró részeként kialakított CityLight vitrinben helyezhető el.
(12) Közterületen lévő építmény felülete (pl: felüljáró tartópillére) kizárólag reklámot nem tartalmazó falfestéssel díszíthető. Reklámgrafika nem megengedett.

 

17. Cégérekre vonatkozó településképi követelmények[66]
17. §

 

(1) Vállalkozásonként (üzletenként) 1 db cégér, több portálszakaszból álló homlokzat esetén portálonként 1 db cégtábla, vagy cégfelirat vagy címtábla helyezhető el.
(2)   Cégérek homlokzatonként
a) az elhelyezési magasság,
b) a betűnagyság és
c) a színvilág
tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.
(3) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.
(4) Falsíkkal párhuzamosan cégjelzés elhelyezhető a portálon belül, valamint a portálon kívül, a földszinti osztópárkány alatt, a homlokzat tagozataihoz és arányaihoz illeszkedően.
(5) A cégjelzéseken alkalmazott betűk maximális mérete 50 cm lehet, kivéve ipari, gazdasági területeken, ahol 350 cm a megengedett.
(6) Különálló oszlopon kialakított cégjelzés kizárólag gazdasági telephelyek, üzemanyagtöltő állomások területén, és telkenként legfeljebb 1 db helyezhető el.
(7) Cégérszerű reklámtábla elhelyezése nem megengedett.
(8) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét (kivéve szellőzőnyílását).
(9) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(10) Épületek közterületről látható földszinti homlokzatainak legfeljebb a 15%-án helyezhető el cégér, de 1-1 cégér legfeljebb 70x70 cm-es felületet foglalhat el és a falsíkra merőlegesen legfeljebb 1 méteres kinyúlású lehet.  

 

39. §

 

Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

 

18. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
40. §

 

(1) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha E-napló bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
(4) Helyi népszavazás, kerületi rendezvény, vagy a kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a meghatározott időszakra településképi bejelentési eljárás alapján hirdetmények elhelyezhetők az Önkormányzat erre a célra létesített hirdetőtábláin, továbbá közérdekű molinón.

 

VI. Fejezet
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
 
19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció szabályai
41. §

 

(1)[67] A tervezést megelőzően a településképi követelményekről, településrendezési eszközökben foglalt előírásokról településkép-védelmi tájékoztatás, vagy a tervezés közben a készülő építészeti-műszaki terv munkaközi változatával kapcsolatban szakmai konzultáció kezdeményezhető.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás, szakmai konzultáció e-mailen, vagy telefonon keresztül a főépítésznél kezdeményezhető. A kérelem beérkezésétől követően a főépítész e-mailen tájékoztatja a kezdeményezőt a konzultáció időpontjáról.  A településkép-védelmi tájékoztatásra, illetve a szakmai konzultációra az önkormányzat hivatalos helyiségében kerül sor.
(3) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(4) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő – munkaközi tervdokumentációt kell készítenie.
(5) A munkaközi tervdokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a telepítést bemutató helyszínrajzot M 1: 500 léptékben
aa) a tervezett beépítés, a szomszédos telkeken lévő építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, égtáj megjelöléssel, (tetőidomok ábrázolásával, építménymagasság és rendeltetés, az építmények egymástól és a telekhatártól való távolsági méretének jelölésével),
ab) a zöldfelületek, burkolt felületek, a telken lévő épületek megközelítésének, bejáratainak ábrázolásával, valamint
ac) az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával
b) építészeti terveket (alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat) a megértéshez szükséges mértékben,
c) az anyaghasználatra, a homlokzatok színezésére vonatkozó munkarészeket,
d) a tervezett állapotról tömegvázlatot, vagy látványtervet az utcakép ábrázolásával,
e) a védett érték esetén a beavatkozással érintett részének előzetes vizsgálat dokumentációját,
f) az építési tevékenység által érintett építmény, vagy építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának színes fotódokumentációját.
(6) A munkaközi tervdokumentációt az építtetőnek, vagy az általa megbízott tervezőnek a szakmai konzultációt megelőzően legalább öt nappal meg kell küldenie elektronikus úton, pdf formátumban – a főépítésznek.
(7) A konzultációra papír alapon be kell hozni az előzetesen megküldött mellékleteket.
(8) A konzultációról a konzultácó felelőse – a konzultáción kijelölt személy – emlékeztetőt készít, melyet a főépítész ellenjegyez. A konzultációról készülő emlékeztető tartalmazza a szakmai tájékoztatást, melyet a főépítész nyilvántartásba vesz és pdf formátumban e-mailen utólag megküld a kérelmező részére.
(9) Amennyiben a konzultációra benyújtott mellékletek hiányosságai miatt a főépítész nem tudja megadni tájékoztatását, a konzultációról készült emlékeztetőben ez a tény kerül rögzítésre. Ekkor a hiánypótlás benyújtásával újabb konzultációs időpont kérhető.

 

20. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
42. §[68]

 

Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni:
a) a helyi (kerületi és fővárosi) védelem bármely fajtája alá vont területen új épület elhelyezését, vagy meglévő épület bővítését, illetve közterületről látható homlokzatának átalakítását megelőzően,
b) a helyi (kerületi és fővárosi) védelemmel érintett épületet, valamint építmény külső megjelenését (kivéve kerítés létesítését, felújítását vagy átalakítását) érintő bármely építési tevékenységet megelőzően,
c) sorházak közterületről látható homlokzatának átalakítását megelőzően,
d) közterületen tervezett épületek elhelyezését, vagy meglévő épület átalakítását, homlokzatának megváltoztatását megelőzően,
e) a Duna-parti területeken tervezett lakóépületek létesítését megelőzően.

 

VII. Fejezet
A településképi véleményezési eljárás
 
21. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
43. §[69]
 
Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni:
a) a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó, Duna-parti területeken létesülő épületek építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) a Haraszti út menti új telepszerű beépítésű területen létesülő épületek építési engedélyezési eljárását megelőzően,
c) épületek fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően,
d) közterületen létesülő épületek építési engedélyezési eljárását megelőzően.

 

22.  A településképi véleményezés részletes szabályai
44. §

 

(1) A polgármester a véleményét a 43. § a)-d) pontjában felsorolt esetekben a kerületi főépítész szakmai álláspontjára alapozva alakítja ki.
(2) A településképi vélemény iránti kérelemhez jelen rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem-nyomtatványt kell kitöltve benyújtani.

 

45. §

 

 (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(2) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:
a) a tervezett beépítés, építmény kialakítás megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait, a településképi követelményeket,
b) a tervezett beépítés, építmény kialakítás teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása városképi szempontból megfelelő-e,
d) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
e) a homlokzaton elhelyezésre kerülő gépészeti berendezések és azok tartozékainak városképi megjelenése megfelelő-e,
f) a tetőzet kialakítása formájában, anyagában és színében megfelelően illeszkedik-e a környezet adottságaihoz,
g) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
h) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a tervezett építmény kialakítása összhangban van-e, a közterület alakítási tervvel.

 

VIII. Fejezet
A településképi bejelentési eljárás
 
23. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
46. §[70]

 

 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:
a) e rendelet 1. számú függelékében lévő Értékvédelmi Jegyzékben felsorolt épület utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, homlokzat felületképzésének megváltoztatása, homlokzatán cégér elhelyezése, arculatváltása esetén,
b) reklám, reklámhordozó és építési reklámháló elhelyezése esetén,
c) ipari, gazdasági területeken különálló oszlopon kialakított cégjelzés esetén,
d) a kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén.

 

24. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
47. §

 

(1) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A polgármester a tervezett építési tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló határozatát a kerületi főépítész szakmai álláspontjára alapozva adja ki.
(3) [71]
(4)[72] A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat alapján a bejelentett tevékenység – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
(6) Az építési tevékenység vagy reklám elhelyezés tiltásáról szóló döntés ellen a polgármesterhez benyújtott, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően soron következő – de legalább 15 nappal később tartandó - ülésén dönt.

 

 IX. Fejezet
A településképi kötelezés
 
25. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei
48. §

 

(1) Településképi követelmény megszegésének minősül a 46. §-ban felsorolt bejelentési kötelezettség
a) elmulasztása,
b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása.
 (2) Településképi kötelezettség megszegése esetén – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezési szerint az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben - hivatalból vagy kérelemre - településképi kötelezési eljárást folytat le.
(3) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg. Ez esetben az eljárást az ingatlan tulajdonosával szemben kell lefolytatni.
(4)[73] A településképi követelmények megsértésével elhelyezett reklám, reklámhordozó esetén a polgármester értesíti az illetékes kormányhivatalt.

 

26. A településképi kötelezési eljárás szabályai
49. §

 

(1) A települési kötelezési eljárás lefolytatására bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezésére, vagy hivatalból kerülhet sor.
(2) A kérelemre indult eljárás esetén a kérelemnek tartalmaznia kell:
a) településképi követelmények megszegésével érintett ingatlan címét vagy helyrajzi számát,
b) az 48. § (1) bekezdésében foglalt településképi követelmény megszegésének formáját (vagy fajtáját),
c) a kérelmező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A hivatalból indult eljárás esetén a polgármester gondoskodik helyszíni szemle megtartásáról.
(4) Kérelemre indult eljárás során szemle tartása kötelező.
(5) Az érintett ingatlan tulajdonosát az (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megküldésével értesíteni kell az eljárás megindításáról, illetve fel kell hívni nyilatkozattételre, amennyiben a szabálytalanságot a tulajdonában lévő ingatlanán más követte el.
(6) Egyéb eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
 
27. Településképi bírság megállapítása
50. §

 

(1)[74] A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000 forintig terjedhet,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetében természetes személyek esetén 200.000 forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 000.000 forintig terjedhet,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000 forint, természetes személyek esetén legfeljebb 200.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legfeljebb 750.000 forint lehet,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000 forint, természetes személyek esetén legfeljebb 200.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legfeljebb 500.000 forint lehet.
(2)[75] A jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás indítható a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy éven túl, valamint az elkövetéstől számított öt éven túl is, de legfeljebb tíz éven belül.
 (3) A településképi bírság megállapítása szempontjából a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása tekintetében e magatartás elkövetője
a) a bejelentési dokumentációban és a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően, valamint a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén a településképi bejelentésen Bejelentőként megnevezett személy,
b) a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén az építtető, ennek hiányában a tulajdonos,
c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a kötelezett.
 (4) A polgármester az építtető személyét az ingatlan tulajdonosának, önkormányzati tulajdon esetén a vagyonkezelőjének (a továbbiakban együtt: az ingatlan tulajdonosa) nyilatkozata alapján állapítja meg. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építtetőt a polgármester felhívása ellenére nem nevezi meg, a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén a településképi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben kell kiszabni.
(5) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.

 

X. Fejezet
Záró rendelkezések
 
28. Hatályba léptető rendelkezések
51. §

 

E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
 
29. Hatályon kívül helyező és módosító rendelkezések
52. §
 
 (1) Hatályát veszti a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 25/2003.(VII.18) Ök. sz. rendelet
a) 23. § (2)-(6), (9)-(10) bekezdése,
b) 25. § (4) bekezdése,
c) 26. § (8) bekezdése,
d) 27. § (1), (4) bekezdése,
e) 38. § (1) bekezdése,
f) 40. § (4) bekezdése,
g) 47. § (1)-(8) bekezdése,
h) 3. számú melléklet 3-4. pontja,
i) 5. számú melléklet 6. d) pontja,
j) 7. számú melléklet 10. pontja,
k) 13. számú melléklet
1.  1.d) pontja,
2.  2.a. c), e), g), h) és i) pontja,
3.  4.a. b)-d) pontja,
4.  5. b)-d) pontja,
5.  6. és 8. pontja,
l) 27. számú melléklet 6. pontja,
m) 36. számú melléklet 3. g)-h) pontja,
n) 40. számú melléklet 10. b)-c) pontja,
o) 43. számú melléklet
1. 1.d), g)-j) pontja,
2. 2.d)-f) pontja,
p) 47. számú melléklet 2. d)-f) pontja,
q) 52. számú melléklet
1.  1.b) pontja,
2.  2.d), h) pontja,
3.  3.c)-e), h) pontja,
4.  4. i) pontja
 
(2) Hatályát veszti a Budapest XXIII. kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2017 (IX.22) Ök. sz. rendelet
a) 20. § (1)-(2), (6) bekezdése,
b) 21. § (1) bekezdése,
c) 51. § (5) bekezdése,
d) 55. § (4) bekezdése,
e) 59. § (1)-(4) bekezdései,
f) 62. § (1)-(6) bekezdései,
g) 63. § (4)-(5) bekezdései,
h) 64. § (3)-(6) bekezdései.
 
(3) Hatályát veszti a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 12/2001 (III.02.) Ök. sz. rendelete
a) 4. § (3) bekezdés a), c) és f)-g) pontjai,
b) 5. §
1. (3) bekezdés f)-h) pontjai,
2. (4) bekezdés b) pontja,
c) 8.§ (2) bekezdése,
d) 10. § (6) bekezdése.
 
(4) Hatályát veszti a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 13/2001. (III.02) Ök. sz. rendelete
a) 5.§ (5)-(6) bekezdése,
b) 10. § (1) bekezdése.
 
(5) Hatályát veszti a Budapest Főváros XXIII. kerület Önkormányzatának 41/2000. (XII.22.) Ök. sz. rendelet
a) 4.§
1. (1) bekezdés i) pontja,
2. (3) bekezdés 5.), 8.), 9.), 10.) alpontjai,
b) 6. § (14) bekezdése
hatályát veszti.
(6) A Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 11/2002. (III.29.) Ök. sz. rendelet
a) 6. § (3) bekezdése,
b) 7.§ (2) és (6) bekezdése
hatályát veszti.
(7) A Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályairól szóló 15/2008. (III.28.) rendelete hatályát veszti.
 (8) A Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 5/2013. (II.22.) rendelete hatályát veszti.
 (9) A Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2013. (V.17.) rendelete hatályát veszti.
 
 
 
 
                        Bese Ferenc s.k.                                                     dr. Szabó Tibor s.k.
                            polgármester                                                                   jegyző
 
[1] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[2] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[3] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[4] Szövegrészt módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[5] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[6] Címet módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[7] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[8] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[9] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[10] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[11] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[12] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[13] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 8. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[14] Hatályon kívül helyezte a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdés a) pont Hatályos: 2020. május 13-tól
[15] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[16] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[17] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 10. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[18] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 11. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[19] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 11. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[20] Címet módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 12. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[21] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[22] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[23] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[24] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[25] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[26] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[27] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[28] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[29] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[30] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[31] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[32] Szövegrészt módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[33] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (5) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[34] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (5) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[35] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (5) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[36] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (5) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[37] Szövegrészt módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[38] Szövegrészt módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[39] Szövegrészt hatályon kívül helyezte a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdés a) pont Hatályos: 2020. május 13-tól
[40] Szövegrészt módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[41] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[42] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 16. § (4) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[43] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[44] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[45] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[46] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 18. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[47] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[48] Szövegrészt hatályon kívül helyezte a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdés a) pont Hatályos: 2020. május 13-tól
[49] Szövegrészt módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[50] Hatályon kívül helyezte a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdés a) pont Hatályos: 2020. május 13-tól
[51] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 20. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[52] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 20. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[53] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 20. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[54] Címet módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 21. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[55] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 22. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[56] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[57] Szövegrészt módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[58] Szövegrészt módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[59] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 23. § (4) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[60] Beiktatta a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 23. § (4) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[61] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 24. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[62] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 24. § (1) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[63] Hatályon kívül helyezte a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdés a) pont Hatályos: 2020. május 13-tól
[64] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[65] Szövegrészt módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdés Hatályos: 2020. május 13-tól
[66] Címet módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 25. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[67] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 26. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[68] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 27. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[69] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 28. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[70] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 29. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[71] Hatályon kívül helyezte a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdés a) pont Hatályos: 2020. május 13-tól
[72] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 30. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[73] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 31. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[74] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 32. § Hatályos: 2020. május 13-tól
[75] Módosította a 23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelet 32. § Hatályos: 2020. május 13-tól