Gépjárműadó

Gépjárműadó

 

Általános esetben az önkormányzati adóhatóság az adót kivetéssel, a gépjármű hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében biztosított központi adatszolgáltatás alapján állapítja meg. Az adó alanyának gépjárműadó adatbejelentést kizárólag adómentesség, adókedvezmény igénybevétele, szüneteltetés miatt kell benyújtania.
 
Jogszabályi háttér:
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet.
 
Az adó megfizetése:
- félévi adó március 15-ig,
- félévi adó szeptember 15-ig,
- Új adókivetés esetén az adómegállapításról szóló határozat véglegessé válását követő 15 napon belül.
 
Adóköteles gépjármű:
- A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót kell fizetni.
- E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárművekre, a munkagépre, a „CD”, a „CK”, a „DT”, a „OT” és a „Z” betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unio valamely tagállamában vannak nyilvántartva.
 
Az adó alanya:
- Az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzembentartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
- Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
- Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.
- Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.
- Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.
- Az adó alanya az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.
- Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni.
 
Gépjárműadó alapja: 
- Az adó alapja személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi a területileg illetékes közlekedési felügyeletet a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni.
- Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya). 
- Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
- Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.
 
Az adó mértéke:
- Az adó mértéke személyszállító gépjármű esetében a fentiekben meghatározott adóalap után a gépjármű
    - gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345,- Ft/kilowatt,
    - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,- Ft/kilowatt,
    - gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230,- Ft/kilowatt,
    - gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185,- Ft/kilowatt,
    - gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,- Ft/kilowatt
- Az adó mértéke a fentiekben meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után
a) légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850,- Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1.380,- Ft.
- Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000,- Ft, míg a tehergépjármű után 46.000,- Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000,- Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.
 
Mentes a gépjárműadó alól:
- a költségvetési szerv, 
- az egyesület, az alapítvány a tulajdonában levő gépjármű után, feltéve, ha tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,  
- az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
- az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
- a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve műszaki mentésben,
- a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár, (mozgáskorlátozottságot igazoló szakhatósági állásfoglalást a bevalláshoz csatolni kell), Súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja,
- a környezetkímélő gépkocsi (az a gépjármű, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül),
- az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,
- az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.
 
Az önkormányzati adóhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben - a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának valamely rendelkezése alapján - mentes az adó alól. Az önkormányzati adóhatóság az adóévi adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti.
 
Gépjárműadó kedvezmények:
20 %-os adókedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján:
- azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezménnyel jár –, amely a KöHÉM rendelet szerint „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
30 %-os kedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján:
- azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár –, amely a KöHÉM rendelet szerint „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
 
Ügyintézési határidő:
Gépjárműadó ügyekben érkezett beadványok ügyintézési határideje 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
 
Ügyfélfogadás helye: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatala Hatósági és Adóosztály
1239 Budapest, Grassalkovich út 170.

Ügyfélfogadás rendje:  Hétfő: 14.00-18.00,  Szerda: 8.00-16.30 (ebédidő 12.00-12.30), Péntek: 8.00-12.00
 
Telefonszám: (1) 289-2158
 
E-mail cím: hivatal@ph.soroksar.hu
 
Honlap:
 
e-Papír: https://epapir.gov.hu/  Témacsoport: Önkormányzati igazgatás; Ügytípus: Adóügyek; Címzett: Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata.

Hivatali Kapu: Címzett rövid neve: BPXXIII; Címzett teljes neve: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal; KRID: 505079301
 
E-Önkormányzat portál: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

 

 

 Adatbejelentés gépjárműadóról