Állattartási, állatvédelmi ügyek

Elérhetőség:

Cím: 1239 Budapest, Grassalkovich út 170. I. em. 103.

Telefon: + 36 1 289-2100/373, 330

 

Marótiné Sipos Ildikó

Osztályvezető

E-mail: marotine@ph.soroksar.hu

Telefon: 289-2100/315

Cím: Grassalkovich út 170. fszt.15.

 

Szalontainé Lázár Krisztina

Osztályvezető-helyettes

E-mail: lazar.krisztina@ph.soroksar.hu

Telefon: 289-2100/316

Cím: Grassalkovich út 170. I. em. 106.

 

Feurer Melinda

ügyintéző

E-mail: feurer.melinda@ph.soroksar.hu

Telefon: 289-2100/373

Cím: Grassalkovich út 170. I. em. 103.

 

Molnár Éva

ügyintéző

E-mail: molnar.eva@ph.soroksar.hu

Telefon: 289-2100/330

Cím: Grassalkovich út 170. I. em. 103.

 

Ügyfélfogadás:

Hétfő: 14.00 - 18.00

Kedd: nincs

Szerda: 08.00 - 16.30

Csütörtök: nincs

Péntek: 08.00 - 12.00

 

1./ Ivartalanítási program - Előzzük meg együtt a nem kívánt állatszaporulatot!

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata – a Képviselő-testülete döntése értelmében – támogatja a kutyák és macskák ivartalanítását. A programban azon kerületi lakó-, tartózkodási hellyel, vagy XXIII. kerületi bérleményben élő, bérleti szerződéssel rendelkező állattulajdonosok vehetnek részt, akik az igénybejelentést megelőzően legalább 60 nappal már a kerületben lakóhelyet, tartózkodási helyet létesítettek, bérleti szerződést kötöttek és nyilatkoznak, hogy az adott címen életvitelszerűen tartózkodnak.

Az ivartalanítási programra a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Adóosztályán az állattartási, állatvédelmi ügyintézőnél (1239 Budapest, Grassalkovich út 170.) SZEMÉLYESEN lehet jelentkezni.

Évente háztartásonként legfeljebb egy macska és egy eb ivartalanítási műtétjét támogatja az önkormányzat. A program keretében az ivartalanítás költségének 70%-át az önkormányzat (30%-át az állattartó) téríti meg. A jogosultságot személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, bérleti szerződés bemutatásával kell igazolni. Be kell mutatni továbbá a kisállategészségügyi könyvet, mellyel igazolja az állattartó, hogy a kutya, macska megkapta a veszettség elleni oltást, továbbá kutyák esetében a kötelezően behelyezendő transzponder (microchip) meglétét. A program keretében az ivartalanítási műtétet kizárólag az az állatorvos végezheti, akivel az Önkormányzat megállapodást kötött. A kijelölt állatorvosokról és a műtéti költségekről a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Adóosztályán lehet érdeklődni. A kérelmek teljesítése a beérkezés sorrendjében, folyamatosan történik, az önkormányzat költségvetési rendeletben meghatározott pénzügyi keretén belül. Az igénybejelentő lap átvehető személyesen a 1239 Budapest, Grassalkovich út 170. I. em. 103. irodában és letölthető az alábbiakban:

Igénybejelentő lap

 

2./ Állatvédelmi hatósági eljárás

Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 5.§ (1) bek. f) pontja értelmében a Kormány állatvédelmi hatóságként a jegyzőt jelöli ki.

Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul, az állatok védelme érdekében. Kérelemre indult eljárásnál a bejelentőnek 3.000,- Ft eljárási illetéket kell lerónia, és nevesíteni kell, hogy kinek, kivel, milyen problémája van. Az állategészségügyi hatóság szakvéleményének figyelembe-vételével, helyszíni szemlét követően a bizonyítási eljárás végeztével elutasító, korlátozó vagy tiltó határozat születik.

A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti. Az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.

Mulasztás esetén a 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet értelmében állatvédelmi bírság szabható ki. A bírság alapösszege 15.000,- Ft.

Az eljárási illeték: 3.000,-Ft

Alkalmazott jogszabályok:

  • 383/2016. (XII.2.) Korm. rend. a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről,
  • 1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelméről és kíméletéről,
  • 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról.

A tartás helye szerint illetékes önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetőleg a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. Az eb tulajdonosa és tartója köteles az ebre, illetőleg az ebtartóra vonatkozó adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

Ebösszeíró adatlap

 

3./ Veszélyes állatok nyilvántartása és engedélyezése

Az 1998. évi XXVIII. tv. 20-21.§-ai alapján az állatok veszélyességük alapján különösen veszélyes, közepesen veszélyes, illetőleg elővigyázatosságot igénylő állatok lehetnek (fajuk figyelembe-vételével). A veszélyes állat tartását, szaporítását, elidegenítését, országba történő behozatalát a természetvédelmi hatóság (megyei kormányhivatal) engedélyezi.

A veszélyes állatokról a természetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet, amely alapján a természetvédelemért felelős miniszter országos adatbázist működtet.

 

4./ Állatotthon (állatmenhely, állatpanzió) létesítésének engedélyezése

Állatpanzió és állatmenhely (együtt: állatotthon) létesítését az állatvédelmi hatóság, az állatotthon tervezett helye szerint illetékes járási hivatal engedélyezi.

Állatotthont (állatpanziót és állatmenhelyet) csak engedély birtokában szabad működtetni.

 

5./ Állatvásár, állatpiac, állatkiállítás

Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet értelmében állatvásárteret, állatpiacot, állatkiállítást - a jogszabályi előírások megtartása mellett a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által engedélyezett helyen és időben szabad létesíteni, illetve tartani. Az állatvásár vagy kiállítás megtartásához a járási hivatal engedélye szükséges.

 

6./ Vadkárral kapcsolatos eljárás

A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerinti jegyzőtől öt napon belül kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló eljárás lefolytatását.

A kár megállapítását szakértő végzi, akit a jegyző rendel ki. A szakértő a kárbecslésről jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján a jegyző megkísérli az egyezség létrehozását. Ha az egyezség létrejön, azt a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja, ha nem jön létre az egyezség, az eljárást megszünteti. (A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését.)

A jegyző eljárásáért 3.000,-Ft illetéket kell leróni.

Alkalmazott jogszabály:

  • a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv.,
  • a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V.4.) FVM rendelet

Mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

  1. a) őszi gabona október 1.-július 31.
  2. b) tavaszi gabona április 1.-augusztus 31.
  3. c) kukorica április 15.-november 15.
  4. d) burgonya április 15.-október 15.
  5. e) napraforgó szója április 15.-szeptember 30.
  6. f) borsó március 1.-augusztus 30.
  7. g) szőlő, gyümölcsös egész évben

 

7./ Méhek tartásával és védelmével kapcsolatos eljárások

Az eljárás Hivatalból, vagy kérelemre indulhat abban az esetben, ha valaki nem tesz eleget kötelezettségének. A kérelem kötetlen formájú.

Kérelemre indult eljárás esetén a bejelentőnek nevesítenie kell, hogy kinek, kivel, milyen problémája van. Az eljárás során helyszíni szemle útján győződik meg a hatóság a bejelentés megalapozottságáról. Megalapozott panasz esetén felszólítja, vagy kötelezi a bepanaszoltat kötelezettségének teljesítésére.

Az eljárási illeték: 3.000,-Ft.

Alkalmazott jogszabályok:

  • 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet a méhészetről,
  • 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről

A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.

A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával szabad. Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.

Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani.

A méhészkedést (méhtartást) minden évben február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig 8 napon belül, a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének be kell jelenteni, aki a méhészeket nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

A háziméhekre veszélyes tevékenység bejelentése esetén a helyben szokásos módon haladéktalanul értesítjük a méhek tulajdonosait (kezelőit) a méhekre veszélyes szer alkalmazásának helyéről, időpontjáról, a felhasználásra kerülő szerről.

A méhtartás be- és kijelentéséhez szükséges nyomtatvány letölthető az alábbiakban:

  1. Bejelentő lap (méhész)
  2. Kijelentő lap (méhész)

 

8./ Kisállat tetemek elszállítása

Az Önkormányzat az elhullott kisállatok tetemének elszállításával kapcsolatban 1 évre szóló (2020. április 1. – 2021. március 31.) átalánydíjas szerződést kötött a Polisz Biztonsági Kft-vel. A szerződés keretében az elhullott kisállatokat (kutya, macska, madár, stb.) nem csak a kerület közterületeiről és az Önkormányzat közintézményeinek területéről, hanem a lakosság magántulajdonában lévő ingatlanairól is elszállítják. A szolgáltatás a lakosság számára díjmentes. Az elszállítást a bejelentést követő 24 órán belül meg kell oldaniuk.

A Polisz Kft. az alábbi elérhetőségeken fogadja a bejelentéseket: 06-70/338-5819 vagy a 06-1/358-0526 telefonon, illetőleg a allatbefogas@poliszkft.hu e-mail címen.

 

9./ Patkányirtás megrendelése

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala tájékoztatása értelmében a patkány-és rágcsálóirtást a hatékony és egységes védekezés megvalósítása érdekében a főváros területén az RNBH Konzorcium végzi. A cég közterületre és bekerítetlen ingatlanra nem helyez el mérget! A lakosság számára a szolgáltatás ingyenes!

Az RNBH Konzorcium az alábbi elérhetőségeken fogadja a lakossági bejelentéseket: 06-70/364-6531 telefonon hétfőtől péntekig, 8.00 – 16.00 (A köztes időszakokban üzenetrögzítő fogadja a hívásokat.), illetőleg a patkanyirtasbudapest@gmail.com e-mail címen.