Környezetvédelmi program

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár
KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA


A kerületi önkormányzat környezetvédelme érdekében a programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település szabályozási tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet a Képviselő-testület hagy jóvá (1995. évi LIII. tv. 46. § (1) b. pont).


1.
A program főbb célkitűzései

A főbb elérendő (megvalósítandó) célok az 1995. évi LIII. tv. 1. § (2) bek. alapulvételével.
a.) A környezet igénybevételével, terhelésének és szennyezése csökkentésével összefüggő helyi feladatok számbavétele: a károsodások megelőzése, a károsodott környezet helyreállítása.
b.) Az emberi egészség védelme, az életminőség helyi környezeti feltételeinek a javítása (korszerű helyi felvilágosító munka).
c.) A helyi természeti erőforrások megőrzése, fenntartása, az azokkal való ésszerű takarékos – és az erőforrások megújulását biztosító – gazdálkodás személyi, szervezeti és anyagi feltételeinek megteremtése.
d.) A helyi környezetvédelmi feladatok összhangba hozatala egyéb önkormányzati feladatokkal, az utóbbiaknál a környezetvédelmi eljárások kiemelt megjelenítése.
e.) A helyi (civil) szerveződési formák bekapcsolása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, annak igénybevétele a környezet állapotának feltárásában, megismertetésében.
f.) A helyi gazdaság (vállalkozások) működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolása, azoknak a preferenciáknak a megteremtése, amelyekkel a helyi vállalkozók érdekeltekké tehetők a helyi környezetvédelmi feladatok megoldásában.
g.) A környezetvédelemmel kapcsolatos hatósági munka személyi, szervezeti és tárgyi feltételeinek a folyamatos megteremtése.

2.
A környezetvédelem helyi feladatai és megoldásuk főbb módozatai


1.) A hatásköri előírt feladat- és hatáskörök ellátását, ezek színvonalát és a megoldásra váró teendőket rendszeresen elemzi és ellenőrzi a következő területeken (tv. 47. § (1) bek.):
a.) a talaj védelme
b.) a települési környezet tisztasága, kommunális hulladék kezelése
c.) a csapadékvíz elvezetése, kommunális szennyvíz kezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, vizek védelme
d.) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem
e.) a helyi közlekedésszervezés
f.) az ivóvíz ellátás
g.) a zöldfelület-gazdálkodás
h.) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és környezetkárosodás csökkentése, a településre vonatkozó feladatok és előírások megtétele
Környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, a környezetvédelmi programot a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak megküldi (tv. 48. § (2) bek.)
2.) Az egyes környezetvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos speciális teendők:

2.1.
A talaj védelme

• A talaj védelmével kapcsolatos hatósági jogkört a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség és a Fővárosi és Pest megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat gyakorolja.
• A talaj esetleges szennyeződésének bekövetkezését a helyi önkormányzat megfelelő munkacsoportja figyelemmel kíséri. Nagy gondot kell fordítani a telepengedélyek kiadásánál arra, hogy a kérelmezők működésüket illetően pontos adatszolgáltatást mellékeljenek, amely alapján a tevékenységet ellenőrizni lehet. A talaj szennyeződése szempontjából különösen figyelembe veendők a különböző bontó, tisztító, galvanizáló műhelyek.
• Az illetékességi területen (bel- és külterület) bekövetkezett és az önkormányzat tudomására jutott szennyezést az eljárni jogosult szerveknek azonnal jelenteni kell.

2.2.
Települési környezet tisztasága, kommunális hulladék kezelés


• A kommunális hulladékgyűjtés központilag megoldott, de a hulladék között szelektív gyűjtéssel újrahasznosítható, illetve veszélyeshulladék is van.
• Ezért a lakosság részére évente 1 alkalommal, lehetőleg minden évben azonos időszakban veszélyeshulladék-gyűjtési akciót kell szervezni, erről a kerület lakosságát időben tájékoztatni kell.
• A Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett és finanszírozott szelektív hulladékgyűjtő programban – a kerület több pontján hulladékgyűjtő sziget kijelölésével – részt kell venni. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek állapotát, tisztaságát rendszeresen ellenőrizni kell és szükség esetén az üzemeltető FKF Rt-t azonnal értesíteni kell.
• A kerület forgalmasabb részein egységes megjelenésű utcai hulladékgyűjtő edényeket kell elhelyezni, azok rendszeres ürítéséről gondoskodni kell (intézmények környéke, Hősök tere és környéke, Szentlőrinci lakótelep, stb.)
• A kerület lakosságának bevonásával évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) kerület takarítási akciót kell szervezni, amelyhez a szükséges szerszámokat és a szemét elszállítását biztosítani kell.
• Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell deríteni a kerületben és a szemét elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell. Meg kell előzni az újabb illegális lerakóhelyek kialakítását szemlélet formálással, rendszeres ellenőrzéssel, illetve az ellenőrzést követő visszatartó erejű büntetéssel.
• A kerület közterületein működő árusok közterület-foglalásának ellenőrzésével meg kell akadályozni a nagyobb terület elfoglalását és meg kell követelni az igénybe vett területen a rendet, a göngyöleg és a hulladék megfelelő tárolását és elszállítását.

2.3.
Csapadékvíz elvezetés, kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, vizek védelme


• A csapadékvíz elvezetéséről készült tanulmánytervben foglaltak szerint meg kell oldani a kerület csapadékvíz elvezetését. A megvalósítás során figyelembe kell venni azt a törvényi szabályozást, hogy a szennyvízelvezető rendszer nem terhelhető csapadékvízzel.
• A már elkészült csapadékvíz elvezető rendszer (árkok is) folyamatos működtetése, karbantartása szükséges, a műtárgyak fenntartását biztosítani kell.
• A talajvíz minőségének védelme érdekében a szennyvízcsatorna hálózatot az egész kerületben ki kell építeni.
• Az ingatlanok tulajdonosait kötelezni kell a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötésre.
• Ahol még nincs kiépített szennyvízcsatorna, ott kizárólag zárt rendszerű, szakszerűen megépített szennyvízgyűjtőt szabad engedélyezni .
• Az illegális szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni (ásott kutak, csapadékvíz elvezető rendszer, Ráckevei-Soroksári Duna-ág, Gyáli-patak ágai mentén).
• A Ráckevei-Soroksári Duna-ág kerületi szakaszán épített, engedéllyel rendelkező víziállásokról nyilvántartást kell vezetni.
• Víziállás létesítésére és fennmaradására az engedélyezési eljárás során az illetékes szakhatóságok – Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság és Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelet – bevonásával, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet az engedélyt megadni max. 5 évre.
• Az engedély nélküli víziállásokat el kell bontani.
• A Ráckevei-Soroksári Duna-ág kotrása állami feladat. A kotrás lebonyolításával megbízott Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatósággal szoros partneri kapcsolatot kell kiépíteni, a beruházás megvalósításában az önkormányzat lehetséges eszközeivel segíteni kell.
• Távlatban el kell érni, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító tisztított szennyvize a nagy Duna sodorvonalába kerüljön bevezetésre.
• A Gyáli-patak lebetonozott ágainak revitalizációját a zöldfolyosó hálózat kiépítését szorgalmazni kell Budapest Főváros Önkormányzatánál.

2.4.
Levegőtisztaság védelem


A 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet szerint a kerületi önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartoznak a háztartási berendezések és a 140 KW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések által okozott levegőszennyezés.
• A 140 KW alatti légszennyező forrásokról telephely szerinti nyilvántartást kell vezetni.
• A légszennyezők levegőterheléséről vezetett nyilvántartási adatokat kérésre a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnek meg kell küldeni.
• A kerületben csak a levegőminőségi besorolás Védett I. kategóriáinak megfelelő határértékek alatti kibocsátású új pontforrások és felületi szennyező források helyezhetők el, illetve üzemeltethetők.
• A kerületben a környezetben is érzékelhető bűzzel járó tevékenység nem engedhető meg. A határértékkel nem szabályozott aroma, illetve szag (továbbiakban együtt: bűz) kibocsátást megfelelő berendezéssel, eszközzel, eljárással csökkenteni kell oly módon, hogy az a telekhatáron se legyen érezhető.
• A levegő tisztaságának védelme érdekében a kerületben semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új építményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt adni nem szabad.
• Az avar és kerti hulladék égetéséről kiadott 7/2000. (III.03.) sz. önkormányzati rendelet betartását ellenőrizni kell.
• A levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben hatósági intézkedést kell kezdeményezni.
• A kerületben benzinkút csak a legkorszerűbb technológiával üzemelhet, amely a lefejtés és töltés közbeni párolgást megakadályozza. Új töltőállomás létesítésénél az építési engedélyt csak ilyen feltételek biztosítása esetén lehet kiadni.
• A Fővárosi Önkormányzattal együtt kell működni a fővárosi szmogriadó tervben a kerületünkre vonatkozó előírások betartásában.
• Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi ingatlanokat évente legalább 2 alkalommal kaszáltatni kell az allergén hatású gyomnövények (fűfélék, üröm, parlagfű, stb.) visszaszorítása érdekében.
• A magántulajdonban lévő fertőzött ingatlanok tulajdonosaival szemben hatósági intézkedéssel kell kikényszeríteni a védekezést.
• A külterületi gyomos ingatlanokat a területi beazonosítás után azonnal jelenteni kell az eljárni jogosult Fővárosi és Pest megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat felé.
• Új fasorok telepítésénél, fapótlásnál az allergén hatást okozó növényzet, fák telepítését mellőzni kell (nyírfa, mogyoró, fűzfa, stb.).
• A szálló- és ülepedőpor szennyezettség csökkentése érdekében az összközműves utakat szilárd burkolattal kell ellátni.
• A kerület levegőszennyezési alaptérképét 5 évenként felül kell vizsgálni. A méréseket ki kell egészíteni a szálló-, ülepedőpor és a pollenkoncentráció mérésével.
• A kerület 1-2 frekventált pontjában levegőszennyezés mérésére szolgáló monitorhálózat kiépítése szükséges. A programot a Fővárosi Önkormányzat segítségével kell megoldani.

2.5.
Zajvédelem

A zajártalom kerületünkben döntően a közlekedésből származik.
• Legfontosabb feladat a Grassalkovich út forgalmából adódó zajártalom lakosságot érintő hatásának csökkentése. Ennek érdekében minden lehetséges eszközzel szorgalmazni kell a Fővárosi Önkormányzatnál a Soroksárt elkerülő körút és a kapcsolódó beruházások (vasúti aluljárók, ipari feltáró út) megépítését.
• A Budapest-Kelebia vasútvonal sűrűn lakott kerületi szakaszán a pályatest mindkét oldalán zajvédő fal építését kell kikényszeríteni a MÁV részéről.
• Figyelemmel kell kísérni a BILK területéről származó zajszint emelkedését, az érvényben lévő szabályozási tervet be kell tartatni, szükség esetén hatósági intézkedést kell kezdeményezni.
• Szorgalmazni kell az állami beruházásban épülő M0 autópálya európai környezetvédelmi normáknak megfelelő új nyomvonalon történő megépítését.
• Szolgáltató tevékenység esetén a zajkibocsátási határértékek megállapítása, az előírt határérték túllépése esetén a zajbírság kivetése, az azzal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása a kerületi jegyző feladata.
• A vállalkozói tevékenység ellenőrzése során vizsgálni kell a zaj- és rezgésvédelmi előírások betartását és szükség esetén hatósági intézkedéseket kell tenni.
• A lakossági bejelentéseket a helyszínen kell vizsgálni, indokolt esetben zajszint mérést kell végeztetni és a mérési jegyzőkönyv alapján hatósági intézkedést kell foganatosítani.

2.6.
Helyi közlekedés szervezés


• A keresztirányú közlekedés megoldása érdekében a soroksári busz éves üzemeltetési költségét továbbra is biztosítani kell.
• Meg kell vizsgálni a Soroksári-busz útvonalának esetleges bővítését.
• A kerület központi részén egységes parkolóhelyek további megépítése szükséges.
• Korlátozott sebességű övezeteket (Tempo 30) kell kijelölni azokban a kerületrészekben, amelyek a jogszabályi előírásoknak megfelelnek.
• Ki kell terjeszteni a kerékpáros közlekedés lehetőségét kerékpárutak építésével.
• A gyalogosközlekedés feltételeinek javítása érdekében el kell készíteni a kerület ütemezett járda felújítási programját.
• Lakóövezetben el kell érni, hogy minden utcában legalább egy oldalon szilárd burkolatú járda épüljön.

2.7.
Ivóvíz ellátás

A fővárosban a lakosság egészséges ivóvíz ellátása központilag megoldott (Fővárosi Vízművek Rt.)

2.8.
Zöldfelület-gazdálkodás


• A szabályozási tervek elkészítése során a zöldfelület fejlesztést, a zöldterületek növelését biztosítani kell.
• A parkosított területek szakszerű fenntartásához szükséges összeget a költségvetésben biztosítani kell. A közterületen keletkezett kertészeti hulladék folyamatos elszállítását ellenőrizni kell.
• Fel kell mérni a játszóterek játszóeszközeinek biztonságát, a szabványban előírtaknak való megfelelőségét. A nem szabványos eszközöket le kell szerelni, helyettük korszerű, biztonságos játszóeszközt kell biztosítani.
• El kell készíteni a kerület közterületein lévő faállomány adatait rögzítő fakatasztert.
• A kataszterben történő változásokat a továbbiakban folyamatosan rögzíteni kell.
• A kataszter alapján el kell készíteni a kerületi fasori rekonstrukciós tervet.
• A rekonstrukciós terv alapján a kiszáradt, kivágott fák pótlásáról, az elöregedett fasorok cseréjéről várostűrő, környezetbarát fák telepítésével kell gondoskodni.
• A kerületi erdőkben meg kell akadályozni az engedély nélküli fakivágásokat, illetve a cserjék rongálását.
• A külterületen lévő „ex lege” védett vizes élőhelyek állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, szükség esetén értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot.
• A Farkas turjánt helyi védettség alá kell helyezni.

2.9.
Környezetbiztonság


• Az önkormányzat kerületi veszély elhárítási alaptervét (katasztrófa védelmi terv) a kerületi Polgári védelmi Parancsnokságnak negyedévenként felül kell vizsgálni.
• A kerületi Védelmi Bizottság tervrendszerét (riasztási terv, polgári védelmi terv, kerületi anyagi biztosítási terv, árvíz- és belvízvédelmi terv, közerő nyilvántartása, stb.) a bizottság évenként felülvizsgálja.

3.
A környezetvédelmet szolgáló egyéb önkormányzat intézkedések


3.1. A Képviselő-testület a Soroksári Dunáért Közalapítvány munkáját a mindenkori költségvetés függvényében támogatja.


3.2. A Képviselő-testület fontos feladatának tekinti a környezeti ismeretek terjesztését és fejlesztését (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés). E célkitűzések megvalósításához elsősorban szakmai tanácsadással, sokszorosító kapacitás biztosításával, valamint a környezetvédelmi tárgyú vetélkedőkhöz anyagi és tárgyi segítséggel járul hozzá.

4.
Koordináció, tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság


4.1.
Koordináció


• Az önkormányzat a környezet védelme érdekében – a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszában – együttműködik a helyi és illetékes állami szervekkel, a természetes személyekkel és szervezeteikkel, valamint mindezek érdekvédelmi szervezeteivel, továbbá más helyi és területi intézményekkel.
• Az önkormányzat folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét, hogy mely feladatokra hozhatók létre gazdaságosan – más önkormányzattal társulásban – közös környezetvédelmi beruházások.

4.2.
Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság


• Képviselő-testület polgármesteri hivatala a rendelkezésre álló tájékoztatási eszközökkel és a hatósági jogalkalmazás során mindenkinek biztosítja azt a jogot, hogy megismerhesse a környezetére vonatkozó tényeket, adatokat. A környezet állapotáról legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. Ennek fórumai: Soroksári Hírlap, fogadónap, közmeghallgatás, önkormányzatunk honlapja.
• Az állampolgárok személyesen, vagy választott képviselőik útján, társadalmi szervezeteik révén vesznek részt a helyi környezetvédelemmel összefüggő feladatok megoldásában.


5.
A környezetvédelmi program végrehajtása


A Képviselő-testület:
1. Biztosítja a végrehajtás feltételeit
- személyi, szervezeti feltételek (pl. környezetvédelmi szakreferens, mezőőri szolgálat, bírságolás, stb.),
- anyagi, dologi feltételek (költségvetés, nemzetközi vagy hazai pályázatok, céltámogatások, stb.)

2. Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi programban meghatározott feladatok megoldását. A programot szükség szerint – de legalább két évente – felülvizsgálja.


6.
Vegyes rendelkezések


A környezetvédelmi programot a szomszédos önkormányzatnak, a Fővárosi Önkormányzatnak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak (Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség) meg kell küldeni.