A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása

A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg, amennyiben az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, VAGY
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, VAGY
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek halmozottan hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg

1. amennyiben az alábbi körülmények közül legalább kettő fennáll:
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, VAGY
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,   VAGY
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
2.) a jogosult nevelésbe vett gyermek,
3.) a fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesül és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.
Eljárás megindítása: A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása iránti igényét
-   a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmével egyidejűleg, ( a Formanyomtatvány A) és B) lapjának együttes kitöltésével) illetve
-   a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően (a Formanyomtatvány A) lapja „I) Személyi adatok” 1-3. pontjának és B) lapjának kitöltésével)

A kérelem előterjesztése az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével nyújtható be a Szociális és Köznevelési Osztály felé.(Letölthető: https://www.soroksar.hu/ugyintezes/szocialis-ugyek/letoltheto-nyomtatvanyok)

A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot. A kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásától esedékes.

Ha a helyi önkormányzat jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a vagyonnyilatkozatot
1) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értéket, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,
2) járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.

A kedvezményre jogosult gyermek(ek) törvényes képviselője, valamint a nagykorú támogatottak minden olyan változást, mely a kedvezményre való jogosultságot érinti (jövedelemváltozás, lakcímváltozás, tanulói jogviszony megszűnése, nagykorúvá válás, házasságkötés) 15 napon belül köteles bejelenteni.

Benyújtandó iratok köre:
a) a munkáltató által a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapról kiadott jövedelemigazolás a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő NETTÓ jövedelemről
b) nyugellátás, baleseti nyugellátás, árvaellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az ellátást megállapító hatóság igazolása/határozata, valamint a nyugdíjszelvény vagy bankszámla-értesítő,
c) a gyermek ellátáshoz és gondozásához kapcsolódó támogatások az ellátást megállapító hatóság igazolása/határozata, a kifizetőtől nyert igazolása, postai utalvány, bankszámla-értesítő,
d) bírósági ítélet a gyermektartásdíjról, a tartásdíjat fizető szülő nyilatkozata az általa kifizetett tartásdíj összegéről, valamint a tartásdíj felvételéről szóló postai utalvány, bankszámla-értesítő;
e) álláskeresési támogatás esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Hivatal Foglalkoztatási Osztály cím: 1201 Budapest, János u.6. megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
f) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,
g) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat
h) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a Foglalkoztatási Osztály igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,
i) ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem esetén a szerződés;
j) bérbeadásból származó jövedelem esetén a bérleti szerződés;
k) egyéb jövedelem (ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem stb.) a kifizetőtől nyert igazolás
l) megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelem esetén a megállapodás;
m) az iskola igazolása a tanulói/hallgatói jogviszony fennállásáról
n) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat
o) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők gyámhivatal előtt, jegyzőkönyvben rögzített megállapodása, arról, hogy a szülői felügyeleti jogot egyikőjük gyakorolja,
p) egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
q) a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
r) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg

Az eljárás költség –és illetékmentes.

Az ügyintézési határidő: a kérelem benyújtását követő 8 nap

Kapcsolódó jogszabályok:
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
- 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyek

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása

Tájékoztatás a 2020. január 1. napjától a települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatáskörébe került gyámhatósági ügyekről

Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyek