Tájékoztatás a 2020. január 1. napjától a települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatáskörébe került gyámhatósági ügyekről

Tájékoztatás a 2020. január 1. napjától a települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatáskörébe került gyámhatósági ügyekről.
 
2020. január 1. napjától az alábbi –korábban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatal hatáskörébe tartozó –ügykörök kerültek át a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) rendelkezései alapján
 
 
1. Családvédelmi koordináció
2020. január 1. napjától a Gyár. 1/A. §-a szerint a családvédelmi koordinációért felelős szervként a települési önkormányzat jegyzője került kijelölésre.
A családvédelmi koordinációval kapcsolatos feladatokat a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 2. § -4. §-a tartalmazza.
A családvédelmi koordinációs szerv a hozzátartozók közötti erőszak kezelésével kapcsolatos feladatot lát el. Ennek keretében a családvédelmi koordinációért felelős szerv:
- a bántalmazottat meghallgatja;
- tájékoztatást ad a bántalmazottnak a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedésekről, a bántalmazottat megillető jogosultságokról, a család és gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszerről és szolgáltatásokról, valamint arról, hogy a hozzátartozók között erőszak miatt helye van-e büntető- vagy szabálysértési eljárás megindításának, továbbá a hamis vád következményeiről;
- tájékoztatja a bántalmazottat és a bántalmazót az igénybe vehető terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről.
 
2. Tájékoztatás a családi jogállás rendezéséről
Apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születése esetén a Gyer. 54. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője feladatkörébe tartozik az anya tájékoztatása az alábbiakról:
a gyermek érdekében a családi jogállás rendezése milyen módon biztosítható, és
 
a kiskorú apa apai elismerő nyilatkozatának felvételére a Gyár. 22. § (2) bekezdés b) pontja alapján bármely gyámhivatal illetékes, valamint, hogy az apai elismerő nyilatkozatot anyakönyvvezető, bíróság vagy közjegyző előtt is meg lehet tenni, ha van olyan férfi, aki a gyermeket magáénak elismeri.
 
3. Nagykorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele
A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően – a fogamzási idő kezdetétől – személyesen lehet megtenni. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele kizárólag abban az esetben tartozik a jegyző gyámhatósági hatáskörébe, ha azt nagykorú apa teszi meg.
Kiskorú apa esetén a nyilatkozat felvételére a jegyző gyámhatósági hatáskörében nem jogosult, az továbbra is a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatal hatáskörébe tartozik.
 
4. A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a gyermek családi és utónevének megállapítása
A gyámhatóság állapítja meg a gyermek nevét, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek családi és utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhatóság felhívásától számítva harminc napon belül nem jelentik be; vagy a gyermek mindkét szülője ismeretlen.
 
5. Az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők adatainak megállapítása
A Ptk. 4:150. § (4) bekezdése alapján az anya a gyámhatóságnál kezdeményezheti, hogy a születési anyakönyvbe kiskorú gyermeke apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során dönthet arról, hogy a gyermek a továbbiakban a képzelt apa családi nevét viseli. Erre vonatkozó nyilatkozata hiányában a gyermek az anya családi nevét viseli tovább.
A Ptk. 4:150. § (5) bekezdése szerint, ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek a nagykorúvá válását követően kérheti, hogy a születési anyakönyvbe -ha arra korábban nem került sor -apjaként képzelt személyt jegyezzenek be, és kezdeményezheti a korábban bejegyezett képzelt apa nevének törlését is. Ebben az esetben arról is nyilatkozhat, hogy a továbbiakban viselni kívánja-e a képzelt apa családi nevét.
A nagykorúvá válást követően maga a gyermek jogosult a kérelem benyújtására, bármikor, feltéve, hogy nincs olyan személy, akit apának kell tekinteni. A nagykorúvá vált gyermek kérheti továbbá a korábban bejegyzett képzelt apa nevének és adatainak törlését, valamint nyilatkozhat arról, hogy a továbbiakban viselni kívánja-e a képzelt apa családi nevét
A kérelembenyújtására az apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorú gyermek esetén az anya jogosult, kivéve, ha az apaság megállapítása iránt per van folyamatban, illetve a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránt eljárás van folyamatban.
Az anya kérelméről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmát a Gyer. 61. § (1) bekezdése tartalmazza.
Képzelt anya megállapításakor a jegyző a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresésére a külföldön született és honosított gyermek vagy nagykorú személy számára, és az anya adatai nélkül anyakönyvezett személy számára képzelt személyt állapít meg anyaként.
A települési önkormányzat jegyzője a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a gyermek tekintetében az anyakönyvbe bejegyzett apa vagy anya képzelt személy
 
6. Hozzájárulás a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez
Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti. A kiskorú gyermek a perben a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt. -e.
A Gyer. 64. § (4) bekezdése alapján a Ptk. 4:104.§ (2) bekezdése szerinti esetben a jegyzőnek azt kell vizsgálnia, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek érdekében áll-e.
 
 
7. Gyámnevezés és gyámságból való kizárás:
A jegyzői gyámhatóság feladatkörébe került 2020. január 1. napjától a gyámnevezésről, illetve a gyámságból való kizárásról szóló jegyzőkönyv felvétele
A szülő nyilatkozatáról a jegyző által felvett jegyzőkönyv tartalmát a Gyer. 26/C. § (1) bekezdése határozza meg. Abban az esetben, ha a nyilatkozat megtétele követően a szülő lakóhelye megváltozik, a települési önkormányzat jegyzője a gyámnevezést tartalmazó vagy a gyámságból kizáró jognyilatkozatról felvett jegyzőkönyv egy példányát megküldi az illetékessé vált települési önkormányzat jegyzőjének (Gyer. 26/C. § (2) bekezdés).
 
 
Ügyfélfogadási időben személyes megjelenés szükséges a fent nevezett ügyek intézésénél.
 
Kapcsolódó jogszabályok:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
Hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény