Önkormányzati bérlakás

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadása
(1) A lakásokat
a) szociális bérletként,
b) piaci bérletként,
c) költségelven,
d) szolgálati lakás biztosítására,
e) helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt lakás biztosítására,
f) a lakhatási körülményekben bekövetkezett hirtelen változás miatti (rendkívüli élethelyzet) lakás biztosítására
g) méltányosságból pályázaton kívül lehet bérbe adni.

 
Kapcsolódó helyi jogszabályok
- a bérbeadás részletes feltételeit a 22/2012.(IV.22) rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló rendelet tartalmazza

Kapcsolódó nem helyi jogszabályok
- 17/2006. (IV. 14.) Főv. Kgy. rendelet az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről
- A többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokró

A Bérlő kötelezettségei
- bérleti díj + közüzemi díjak határidőben történő megfizetése
- a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
- A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 13.§-a szerint: „13. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
(2) Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott és az állami lakás esetén a bérlőt terheli, a szerződés megkötésekor azonban a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. Állami lakás esetén a felek ettől eltérően is megállapodhatnak.

91/A. § E törvény alkalmazásában:
16. A lakásberendezések általában a következők:
a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
d)
egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.."

A bérlő kötelezettségeit a bérbeadó és bérlő között létrejött lakásbérleti szerződés tartalmazza.

Jogosultsági feltételek
- érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkező magánszemélyek

Kapcsolódó helyi jogszabályok
A többször módosított  22/2012.(IV.22) rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről


Kapcsolódó nem helyi jogszabályok
-  többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról


A Bérbeadó kötelezettségei

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 10.§-a szerint: „10. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni
a) az épület karbantartásáról;
b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról

91/A. § E törvény alkalmazásában:
Az épület központi berendezései általában a következők:
a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;
b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;
d) a több lakást szolgáló szellőztető berendezés;
e) a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;
f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
g) a személy- és teherfelvonó;
h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;
i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;
j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.”

Kapcsolódó helyi jogszabályok
A többször módosított 22/2012.(IV.22) rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről

Kapcsolódó nem helyi jogszabályok
- többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az Elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról


Bérleti jogviszony folytatása, bérlőtársi és tartási szerződés

- lakásbérleti jog folytatása Önkormányzati lakás esetén az, akit a törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

- bérlőtársi szerződés a házastársak közös kérelmére, illetve kiskorú gyermek esetében a Gyámhivatal kérelmére köthető bérlő és kérelmező együttes kérelméről a bérbeadó dönt - tartási szerződés a bérbeadó hozzájárulásával köthető


Kapcsolódó helyi jogszabályok
- a többször módosított 22/2012.(IV.22) rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről


Kapcsolódó nem helyi jogszabályok

- a többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról (2014.03.15-től változni fog)

Befogadás
A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.   - Bérlőtársi szerződés azzal a személlyel köthető, aki a) a bérlő gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, szülője, valamint élettársa és b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

- a Bérlőtárs a lakásba más személyt a másik bérlőtársa írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.   Kapcsolódó helyi jogszabályok
A többször módosított 22/2012.(IV.22) rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről

Kapcsolódó nem helyi jogszabályok
A többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról (2014.03.15-től változni fog)

Önkormányzati lakás visszaadása
A bérlő az általa lakott lakást felajánlhatja a Bérbeadónak. Jogosultsági feltételek
- A bérlő a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a lakást visszaadni.
- A bérleti és egyéb díjak, valamint közüzemi díjak kiegyenlítése  

Kapcsolódó helyi jogszabályok: A többször módosított 22/2012.(IV.22) rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről

Lakáscsere  
- Bérlő a lakás bérleti jogát – a Bérbeadó hozzájárulásával – elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni.
- Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.  

Kapcsolódó helyi jogszabály
22/2012.(IV.22) rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről  

Kapcsolódó nem helyi jogszabály
A többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról(2014.03.15-től változni fog)